A békés harcos útja (összefoglaló)

Dan Millman, amikor megírta főiskolai kihívásainak a történetét, azzal többet adott a világnak, mint bármi mással. A békés harcos útja egy olyan könyv, mely az önismeret sarokpontjait mutatja be.

Ahhoz, hogy pontosan megérthessük a könyv üzenetét, s ne vesszünk el egy tornász hősies küzdelmének kerete adta sablonos megközelítés csapdájában, tisztázzuk azt, mit is jelent a valódi önismeret és önfejlesztés.

  • Egy harc, melyet leginkább a félelmeinkkel vívunk;
  • Békés, mert a belső béke elérése a valódi célja;
  • s Út, melynek öröme az útban magában van.

Szok(ratész) tanításaiból párat kiemeltem, s megmutatom azt, hogyan lehet az önismereti út egy egységes egész.

Egy békés harcos egyik legfőbb fegyvere a kitartás, amivel minden kihíváson túllép.

Felejtsük el a megértésre való törekvést

Ebben a kérdésben Szokratész hajthatatlan. Mutatja az utat, adja a következő lépést, de a magyarázatokra, az intellektuális megértésre nem helyez túl nagy hangsúlyt:

Mindig mindent érteni akarsz. Többet gondolsz, mint tudsz.

A megközelítésének van egy oka, s ezt nem rejti véka alá. Minden amit eddig megértettünk a világból, az ezer szálon kapcsolódik ahhoz, amit teszünk. Ha képes vagyunk a cselekedeteinket átformálni, az a megértésünk változását is egyértelműen visszaigazolja.

A tudás nem ugyanaz, mint a bölcsesség.
A bölcsesség maga a cselekvés.

Ez teljesen hasonló, mint amiről már volt szó a cselekvés ereje kapcsán. Az összes cselekedetünk arról árulkodik, amit megértettünk a világból. Lehetünk bárkik, az egész lényünkről ezerrel fog árulkodni, hogy mit teszünk. Minden más csak mellébeszélés.

Leélheted az egész életed anélkül, hogy felébrednél.
El kellene kezdened jobb kérdéseket feltenni.

A nem megfelelő kérdések feltevése abból adódik, hogy csak úgy dől ránk az okosság. Az egész világ ossza nekünk az észt, meg persze mi is másoknak. Mert bizonytalanok vagyunk, s a hamis biztonságérzetet abból nyerjük időről időre, hogy mások véleményéhez igazodunk (ezért hat ránk annyira az ítélkezés is).

Kövess engem a facebookon is!!

Saját “válaszaink” meglelése

Ez talán az önismeret legnehezebb pontja. Semmi sem biztos, semmi sem igaz és semmi sem olyan, mint amilyennek látszik vagy láttatni akarják.

Mindenki megmondja neked, mit csinálj, mi a jó neked…
Nem akarják, hogy te találd meg a válaszokat…
Azt akarják, hogy hidd el az övéiket.

(ezért) Ne a külvilágból merítsd a tudásodat, hanem saját magadból.

A saját válaszainkhoz magunkba kell néznünk, de van egy aprócska bökkenő:

Az emberek rettegnek attól, ami bennük van.
Pedig csak magukban találják meg azt, amire szükségük van.
Azért tör rájuk a félelem, amikor magukba néznek, mert hirtelen minden annyira üressé válik.

Amikor magunkba nézünk, akkor azok a dolgok, amit magunkkal kapcsolatban hittünk és gondoltunk, egy szempillantás alatt szertefoszlanak.

Az ember nem az, amit gondol magáról, csak azt hiszi.
Ami sok keserűség forrása.

Annyira valós és maradandó a magunkról alkotott kép, mint homokvár a tengerparton. Az első dagály elviszi, mintha sosem lett volna ott.

Az elme megzabolázása

Az összes bajunk abból adódik, hogy a gondolatainkat valóságosnak véljük. Felejtsük el:

Az elme csak egy reflexszerv… Mindenre reagál.
Több millió kósza gondolattal tölti tele a fejünket naponta.
Ezek pont annyit mondanak el rólunk, mint egy szeplő az orrunk hegyén.

Szokratész stílusa sok minden, csak nem kíméletes. Simán szembesít minket a legfájdalmasabb pontunkkal. Ezer dologgal foglalatoskodunk, ahelyett, hogy a saját életünket elrendeznénk.

a baleset után
Van, hogy mindent egy fekete keretben látunk, s elveszítjük a hitet és a reményt.

Ahhoz, hogy a gondolkodás szokását, pontosabban annak hatását megzabolázzuk, nagyon oda kell figyelni a részletekre. Aki csaló, tapasztalatlan emberek tanácsai után fut, az nagyon gyorsan szembe találhatja magát a valósággal (én is így jártam a félperces mindfulness gyakorlattal. Persze csak akkor, ha nem körítünk mellé elméleteket (magyarázatokat), s nem követjük a 8 ártó gondolati sémát.

Maga a meditáció lényege is csak ennyi:

Csak megszabadulsz attól a sok hülyeségtől, ami a fejedben van.
Ami azt mondja, hogy nem vagy elég jó!

Viszont ez nem spártai önsanyargatás, hanem igazán örömteli cél, amit el szeretnénk valójában érni:

Ha majd igazán a jelenben fogsz élni, meglepődve fogod tapasztalni, mire vagy képes, és hogy mi minden sikerül.

Érzéseink átformálása

Nemcsak a gondolatok, az érzések is tréfát űznek velünk. Szókratész megfogalmazása tán még az előzőeknél is keményebb, totál leéget bennünket:

Az érzelmek kínosak, főleg ha hagyod, hogy azok irányítsanak.
Csak úgy jönnek és mennek.
A harag, a gyűlölet, az erőszak… mind csak félelem.

Nem tudom, hogy ki hogy érzi magát ettől, de az ilyen barátom már tuti nem lenne a barátom. Mert nem azt az édes és kedves maszlagot tolja, ami jól esik az egómnak. Hanem állandóan beszól.

Ha nem egy filmben látnám ezeket, akkor én tuti kizárnám ezt az embert az életemből, aki a békés harcos útjáról hadovál. De nem áll meg ennél a pontnál:

Az ilyen emberre mondom én, hogy a pokolba vele. Az ilyen ember nem a barátom, mert nem boldogságot hoz az életembe. S mégis ő az, aki az igazat mondja. S nem csak azt, amit igazából a legtöbb ember hallani akar.

A békés harcos valódi célja

Szókratész, pontosabban a békés harcos útjának semmi más célja nincs, mint lehántani mindazt rólunk, amik nem mi vagyunk. Ennek a felfedezőútnak ez egyik legfontosabb eszköze a taoista tanításokból jól ismert vu vei, a nem cselekvő cselekvés követése.

A káosz igazából nem kaotikus, hanem teljesen rendezett.
Minden okkal történik. Ez minden. Rajtad áll, hogy megtaláld az okokat.

Pontosabban rálelj arra a forrásra, ami minden egyes ember igazi boldogságát megadhatja. Ezért kell elengedni a gondolatokat és az érzéseket, amik elfedik a valóságot. Mármint nem az igazságot, hanem a jelen pillanat örömét:

Nincs olyan, hogy semmi sem történik, nincsenek átlagos pillanatok.
Általában nem értékeljük azt, amink van, csak habzsoljuk az életet.

Az első pont, amit ennek kapcsán megtanít Szókratész, hogy lassabban, egyszerűbben. Nem a cél a cél, nem a teli gyomor, a csillogó medál a lényeg, hanem az út, ami odáig elvisz.

Lassabban egyél, hogy az ízeket is érezd!

Nem a teli has a cél, az csak melléktermék. Az evés sokkal fontosabb összetevője a minőségi étkezés, mind tartalomban, mind élvezetben.

De a békés harcos 3 alapelve nélkül az egész történet csupán egy újabb hollywoodi mese lenne, minden valós tartalom nélkül..


Oszd meg saját tapasztalataidat!

Hozzászólás eddig.

Mutasd meg ezt az írást az ismerőseidnek is!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..