A gazdagok sikerének kulcsa

Folytatva az amerikai Forbs magazin 2013-as felmérésének a bemutatását, találunk egy olyan fejezetet, mely nem a gazdagok mindennapi rutinját mutatja be, hanem annak módját, ahogy a sikereiket elérték.

Ha előre akarunk lépni az életünkben, elkerülhetetlen akadályokba fogunk ütközni. Ez az emberi világ sajátossága. Ez ellen lehet harcolni, vagy lehet ezeket az előnyükre is fordítani. Annyiféle hatás ér minket nap mint nap, hogy ezek folyamatosan megzavarják a mindennapjainkat. A kihívások révén jobbakká válhatunk, mint bárki más az adott területen, ami többet ér, mint bármilyen hiper-modern technikai kütyű..

A tapasztalatok elválasztják el a sikeres embert és sikertelentől. A siker nem feltétlen a könnyű élet része, hanem a kitartó és következetes munka jutalma. Van pár alapvető pont, amit ha folyamatosan szem előtt tartunk, akkor hosszabb távon nem lehet kérdés az eredmény és a siker.

Vetés és aratás, ok és okozat törvénye

Az emberi élet elsődleges aranyszabálya, hogy nincs véletlen. Minden történés egy tudatos folyamat eredménynek köszönhető. Nem minden részletét tudjuk ezen folyamatnak kontrollálni, ezért érdemes a célt magasabbra állítani. Ennek van két olyan összetevője, amit érdemes majd alaposabban is megvizsgálni.

A megkérdezett 233 gazdag ember közül 196 gondolta úgy a felmérés során, hogy a jó cselekedetek lehetőségeket teremtenek. Tehát nem arról beszéltek, hogy jó tett helyében jót várj, hanem azt, hogy jó szokások lehetőségeket eredményeznek.

Fontos tudatosítani, hogy nem maga a “jó” cselekvés van a középpontban, hanem annak lehetősége, hogy valami újat, örömtelit hozzanak létre az életükben. Ez nem egyszerű megközelítési, hanem alapvető minőségi különbség.

Érdekes megnézni, hogy a megkérdezett 128 szegény ember közül csupán 5 gondolkodott hasonlóan, mely arányaiban huszonegyszeres eltérés. Ennél csak a napi tanuló olvasás szokásában van nagyobb eltérés.  Ez szerintem két olyan része a gazdag és sikeres emberek világának, mely ugyan nem univerzális, de annyira érdemi eltérés, a szegények életéhez képest, melyet érdemes a magunkévá tenni.

Tóparton jógázó, meditáló nő
A jólét nem a pénzen múlik. De pénz nélkül megteremteni a modern társadalomban nagyon nehéz.

Amikor szembesülünk a korábbi cselekedeteinkkel

Az ok és okozat törvényének van egy másik oldala is, amikor valami olyan történik velünk, ami nem kellemes. Ennek kapcsán a 177 gazdag ember meggyőződése, hogy a rossz szokásoknak kellemetlen következményei vannak.

Ezt többnyire ismerjük. Ezt mindenki megtapasztalhatja, ha alaposabban szembe néz önmagával. Majd a gazdagok értékmegőrzése kapcsán látni fogjuk, hogy a korábbi cselekdeteink mennyire meghatározzák az életünket.

A szegények világa természetesen ebben is különbözik. A 128 megkérdezett közül csupán 12 volt olyan, aki úgy gondolta, hogy a szokások keseríthetik meg az életünk. Pedig ennek tudása nem a menedzser irodalom része, több ezer éves tudásról van szó.

Figyelj!

Az önismeret belső útja egy sok elemből álló folyamat.

Ismerd meg az önismereti belső munka elemeit lépésről lépésre, egy ingyenes e-mail tanfolyam keretében!

„Ügyelj gondolataidra, mert azok szabják meg szavaidat!
Ügyelj szavaidra, mert azok szabják meg a tetteidet!
Ügyelj a tetteidre, mert azok szabják meg szokásaidat!
Ügyelj szokásaidra, mert azok szabják meg jellemedet!
Ügyelj jellemedre, mert az szabja meg sorsodat!”

Ezen mondatokat a cselekedeteink kapcsán érdemes fejben tartanunk. Többet számítanak a szokások, mint az egyedi cselekedetek, de a cselekedetek kapcsán elvesztett éberség a szokásaink, jellemünk és sorsunk megváltozásához vezet. Ezen a ponton feltételes módot használni nem szabad, mert akkor a lényeg teljesen elveszik.

Tanulni, tanulni, tanulni

A folyamatos tanulás ma már életszükséglet. Napi szinten jelennek meg új dolgok, a tegnap technikái mára elavultak.

Én erre pont ennek az oldalnak a megalkotása kapcsán döbbentem rá. Évekkel ezelőtt már írogattam oldalakat, s az akkori mércével mérten igen jó eredményeket értem le vele. Az akkori tudásom ma rengeteget segít, de a tényleges eredmények eléréséhez nagyon kevés lenne, rengeteg mindent meg kellett pótlólag tanulnom.

A tanulás fontossága a sikeres embereknek sem kérdés. A tanulmányban a megkérdezett a 233 gazdagok közül 200 folyamatosan képzi magát.

A sikeres emberek tanulása viszont nagyon fókuszált. Az önfejlesztés révén képesek az állandóan változó világhoz alkalmazkodni. Az egyéni képességek fejlesztése számukra alapvető.

Egy hatalmas könyvespolc, tele könyvekkel.
A könyvekben rengeteg ismeret van, ami segít megújítani az életünket.

Steve Jobs, a siker nagykövetének küzdelmes élete

Steve Jobs a híres diplomaátadó beszédének középső részében pont erről beszél. Arról a fajta világra való nyitottságról, amivel bármit meg lehet tanulni pillanatok alatt. Lehet, ma nem igazán fontos az, amivel az időnk egy részében foglalkozunk, de idővel ráeszmélhetünk arra, mekkora hatása van annak, amit korábban megtanultunk és megtapasztaltunk.

Érdemes újra és újra elolvasni vagy meghallgatni Steve Jobs beszédét, nem mindennapi tudás rejtőzik benne. Én nagyon szeretem, mert a kudarcok kapcsán akkor tükröt tart a hétköznapi életnek, amibe nem lehet nem belenézni.

  • A biológiai szüleinek nem kellett, s egy munkás házaspár nevelte föl őt.
  • Nem szerzett diplomát, mert a nevelő szüleinek erre nem volt pénze.
  • Felvállalta a legnehezebb szituációkat is, mert szerette azt amit csinált.
  • Felépített egy világméretű céget, ahonnan kirúgták egy véleménykülönbség miatt.
    Erről lakonikusan csak annyit mondott, hogy “Rettenetes íze volt az orvosságnak, de a páciensnek szüksége volt rá, úgy hiszem.
    ÉS nem mellékesen azt tette még hozzá, hogy a lehető legjobb dolog, ami vele valaha történhetett.
  • Ennek semmi köze az optimizmushoz. Másodszor is bebizonyíthatta, hogy nem véletlen az Appel cég siker. Másodszor is képes volt egy hatalmas céget felépíteni

Nem véletlen, hogy a megkérdezett 233 gazdag ember közül 200 számára magától értetődő a folyamatos tanulás. Ez pontosan illeszkedik a napi rutinjukban megjelenő napi rendszerességű olvasással és hangoskönyv olvasással. A folyamatos önképzés a szegények kapcsán megint egy nagyon kis érték, mindössze a megkérdezett 128 szegényből 6 az, akire ez jellemző.

Az eredményeket gólokban mérik

Bocsánat, ezt elírtam goalokban. A “goal” angol szónak két jelentése van. Az egyik a sport területéről származik, amikor csapatsportokban eredményt növelő esemény történik. Ezt nevezzük magyarul is gólnak a foci, a kézilabda és a vizilabda kapcsán. Maga az eredmény része, aminek az értéke ugyan lehet különböző nagyságú (például amerikai fociban, vagy kosárlabdában), de a lényeg a goalok összege. Az lesz az eredményesebb, aki több pontot szed össze.

A “goal” szó másik jelentése annak meghatározása, hogy mi jelent számomra eredményt. Ennek a folyamatát nevezzük célállításnak.

A menedzserek kedvenc célállítási paneljai ilyenek szoktak lenni:

  • sok pénz,
  • nagyobb ház,
  • távoli utazás,
  • menő kocsi,esetleg
  • magánrepülő,
  • hatalmas nyaraló vagy valami egyedi dolog.

Éveken keresztül igyekeztem ezek szerint élni, okozva magamnak nem kis frusztrációt, mert olyan messze kerültem ezektől, mint mint előtte még soha.

A felmérésben viszont valami teljesen más jelenik meg. A gazdagokra jellemző szokás az, hogy leírják a saját céljaikat. Ebben szó sincs se kocsiról, se nyaralóról, se luxus villáról. A valódi célok a mindennapokról szólnak, amit munkánkkal, az életünkkel megvalósítunk. Aki a munkát szükséges rossznak tekinti, annak az élete sosem lesz örömmel teli. Azért tanítok lassan két évtizede, mert szeretek, s nem azért, mert ez a szakmám (gyárilag vegyész vagyok).

“A munkád az életed nagy részét kitölti,
s csak úgy lehetsz elégedett, ha tudod,
hogy amit csinálsz, az nagyszerű.
De csak úgy tudsz nagyszerű munkát végezni,
ha szereted azt, amit csinálsz.” Steve Jobs

Aki ehhez hozzá tud tenni, az szóljon. Nekem tuti nem sikerülne. S a leírt célok nem is annyira fontosak, mint ahogy az üzleti képzések mutatják, 233 megkérdezett gazdag emberből csak 156 mondta azt, hogy le vannak írva a céljai. Ez azt jelenti, hogy háromból kettő írja le ezeket szabatosan.

Egy cél akkor serkent igazi cselekvésre, ha:

  • vonzó (testhezálló),
  • konkrét,
  • mérhető,
  • teljesíthető (reális),
  • időponthoz kötött, és
  • érzelmek társulnak hozzá.

Míg a szegények között is ez a legdivatosabb cselekvés azok közül, ami alapvetően jellemző a gazdagokra, hiszen a 128 megkérdezett közül 22 rendelkezett ilyennel. Csak a többi összetevő nélkül, önmagában a célkitűzésnek nem sok értelme van. A célok eléréséért folyamatosan dolgozni kell.

kosárpalánk labdával
A sportban a cél és az eredmény többnyire mindenkinek nyilvánvaló. Az egyéni célunk viszont mindig egyedi, aminek a meghatározása csak rajtunk múlik.

Az igazság pillanata, a fókuszálás

A leírt célok kapcsán azt láthattuk, hogy a gazdagok és szegények között nincs akkora különbség, mint amilyen mondjuk a tanuló olvasás kapcsán van. Miközben minden menedzseroktatás hatalmas hangsúlyt helyez rá. Igazából a célok pontos kitűzése és leírása egy olyan támasza az egyéni sikernek, mely nem elvetendő. Érdemes ennek kapcsán erőfeszítéseket tenni, de a célok leírásában van egy csavar is.

A felmérés talán legmegdöbbentőbb ténye az, hogy míg a válaszadó gazdagok kétharmadára igaz, hogy vannak leírt céljai, addig  a céljaikra való összpontosítás képessége ennél sokkal inkább jellemzi őket. Ugyan csak 156 gazdagra volt jellemző a célok leírása, de a céljait ennél biztosan több gazdag tudta pontosan, hiszen 186-ra volt jellemző a célokra összpontosítás képessége és alkalmazása. Ez azt jelenti, hogy legalább 30 olyan gazdag ember volt a 233 közül, akiknek ugyan nem szoktak leírt céljaik lenni, de azokat pontosan tudták, és folyamatosan tettek is értük.

Én merek egy nagyobb összegben is fogadni arra, hogy harmincnál többen is voltak a gazdagok közül, akik nem rendelkeztek leírt céllal, s mégis képesek és szoktak a céljaikra összpontosítva tevékenykedni. Mert azt mindenki tudja, hogy akinek leírt céljai vannak, az nem feltétlen fókuszál is rájuk.

Ebből viszont következik egy olyan tény is, mely minden menedzserkönyvnek ellent mond. Akár tucatnyian is lehettek a megkérdezett gazdag és sikeres emberek közül, akik ugyan rendelkeztek leírt célokkal, s még sem tudtak arra fókuszálni, s ennek ellenére mégis sikeresek lettek.

A szegények világa árulkodó igazán. A célállítás az egyik leggyakoribb tulajdonság a szegényeknél, mely a gazdagokra kiemelten jellemző, de a célokra összpontosítás ennél kevéssé kedvelt képesség. 22 megkérdezettből csak 15-re volt ez jellemző. Tehát akinek van egy céllistája (nekem is volt sokáig), annak a sikere még koránt sem garantált.

Manapság nem görcsölök a céljaim megfogalmazásával, hanem teszem azt, ami jön, s szakítok arra időt, mely az életemet úgy tapasztaltam, hogy előrelendíti. Ez sokkal több eredményt szül, mint a célokon való görcsölés, de ez is, mint minden más is, egyénfüggő.

Radwood nemzeti park
Ha a céljaink időnként el is tűnek a szemünk elől, akkor is célt érhetünk, ha minden nap egy lépést teszünk az irányába

Az egyéni sikeresség gátjai

Vannak olyan tevékenységek, amik elviszik az időt attól, hogy a céljainkat elérjük. Ennek egy része szükségszerű, nem elkerülhető (evés, alvás, tisztálkodás), mert szükségesek a sikereink eléréséhez. De sok olyan napi rutin is van, amit érdemes kiiktatni az életünkből, vagy legalább is minimális mértékűre csökkenteni.

Viszont van egy rakás olyan tevékenységünk, amit ugyancsak rendszeresen végzünk, s a mindennapjaink során csupán az időnket viszi, s nem visz előrébb a céljaink felé. Felesleges energiát és időt emésztenek fel, mint egy útvesztő zsákutcának bizonyuló járatainak feltérképezése. Főleg, ha azokat sokszor ismételgetjük is.

Ebből a szemszögből megvizsgálva talán érthetőbb, miért mondja a menedzserirodalom annyira gyakran, hogy csökkentsük a szem rágógumijának (a TV-nek) a használatát. A rágógumi rágása az a mozgás, mely igazából semmilyen módon nem szolgálja a szervezet mozgását vagy táplálását, s mégis oly sokan hódolnak ennek a szokásnak.

De természetesen a tévézés elkerülése sem egy abszolút történet, hiszen a gazdagoknak is csak 60 százaléka szorítja ennek az elfoglaltságnak az idejét napi egy óra alá. Természetes módon sok olyan hír és információ van, mely a gazdagok számára is fontos.

A bloomberg business adóról ne is beszéljünk, mely tán a legnagyobb gazdasági médium a világon. Napi 24 órájában folyamatosan mennek a gazdasági témájú műsorok, óránként jelentkező gazdasági hírekkel, és folyamatosan futó hírfolyammal az alján.

régi típusú televízió
Régen a tv nézés közösségépítő hatású volt. Ma már többnyire csak kockulunk előtte.

Valamiféle tudatosság azért a tévénézési szokásokban is megfigyelhető, hiszen a realityk (a valóság show-k) elkerülése az, mely a leginkább jellemző a gazdagokra. 233 megkérdezett gazdagból csupán 19 néz ilyen műsorokat. Azaz még a tévét néző gazdagok közül is csak minden negyedik nézi mások mindennapjait bemutató versenygéseket. Ehhez azért nem szabad elfelejteni, hogy a tehetős emberek az élet minden területén előfordulnak, így többen, akik mondjuk a valóságshow-kat nézik, valószínűleg a munkájuk kapcsán fontos tisztában lenniük, kik azok, akik az aktuális szériában érdekesek lehetnek a média vagy a reklámszakma szempontjából.

A sportesemények közösségszervező ereje

A másik ilyen gumicukor Amerikában egyébként a sport, főleg a kosárlabda, az amerikai foci és a jéghoki. Ezek csúcsa a Super Bowl, a keleti és nyugati csoportok győzteseinek összecsapása az amerikaifociban.

Ez nagyjából akkora esemény, mint a BL döntő Európában. A gazdagok általában kijárnak a meccsekre, a személyes kapcsolatépítés végett is, míg a szegények a tévén követik ugyan ezt. Amerika államaiban végeztek egy felmérést, ki követte a Super Bowl eredményét, és az emberek minimum háromnegyede figyelemmel kísérte, ami nálunk a magyar olimpikonok tevékenységére sem feltétlen jellemző.

Nálunk a foci megkopott tekintélye miatt, s főleg a harmatgyenge magyar bajnokságból adódóan ez nem olyan markáns erejű, de húsz-harminc éve egy helyi focimeccs az NB2-ben ugyan akkora szám volt, mint ma egy amerikai helyi egyetem rangadója a keleti csoportban.

Ettől függetlenül a sportesemények közösségépítő ereje idehaza is jelen van, a nemzeti sport körül ezért is akkora az adok-kapok, mert sokan ebből akarnak maguknak tőkét kovácsolni. Én magam ugyan nem lelkesedem a fociért, meccsekre sosem jártam, és bőrbogyót is szökő évente egyszer, ha megrúgom, de egy jó kosármeccsre magam is eljutok alkalom adtán.

Oszd meg saját tapasztalataidat!

Hozzászólás eddig.

Mutasd meg ezt az írást az ismerőseidnek is!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..