Önismeret és önfejlesztés négy rétege

Az önismereti módszereknek se szeri se száma. Annyi könyv jelent meg ebben a témában, hogy a legtöbb ember már a fától nem látja az erdőt. Ebben az írásban ezen információ tengerében igyekszem egy kis rendet tenni, mintegy rendszerezve mindazt, amit megtudhatunk önmagunkról.

Az önismeret rendszerezésének a legnagyobb akadálya pont abban van, hogy egy információ lehet egyszerre igaz is ránk, meg nem is (mint az egyszeri népmesében), illetve lehet egy állítás igaz, meg annak ellenkezője is ugyancsak. Ennek legfőbb oka az, hogy a belső állapotaink folyamatosan változnak, másrészt a különböző helyzetekben és a személyiségünk különböző rétegeiben akár egy ugyanazon pillanatban is eltérő módon reagálhatunk.

Ami ezen sokszínű szándék halmazból a felszínen megjelenik, az merőben eltérhet attól, amit a belső világunkban ténylegesen szeretnénk. De az igazi kihívás akkor van, ha a felszínen, a tudatos énünkkel valamit tényleg el szeretnénk érni, s a mélyben munkálkodó, nem tudatos szándékaink érvényesülnek.

A személyiség külső rétege

Az önismeret számára a legkönnyebben felfedezhető terület a viselkedésünk. Az újságok önismereti rovata tele van olyan tesztekkel, mely arra kérdeznek rá, különböző módon és szempontok alapján, hogy milyen a viselkedésünk, ki hat ránk kellemesen vagy kellemetlenül.

Az 5 szeretetnyelv megértése például semmi mást nem szolgál Gary Chapman megközelítésében, mint annak kiderítését, mitől érezzük magunkat szeretve, minek hatására érezzük azt, hogy a másik ember számára mi fontosak vagyunk. De annak mélylélektani vetületével nem foglalkozik. Nem is érdekli, hisz neki az eredeti törekvése az volt, hogy találjon egy olyan egyszerű módszert, amivel a válságba jutott házasságokat meg lehet menteni.

A négy vérmérséklet rendszere is pont egy ilyen eszköz. Egyszerű megfigyeléssel bárkiről meg lehet állapítani, hogy melyik habitus jellemzi az adott helyzetben:

Ha tudjuk azt, melyik habitus miként motiválható, akkor nem lesz olyan ember a környezetünkben, akivel a kommunikáció egy ponton megszakad.

Általánosságban is elmondható , hogy a viselkedés pszichológusok (a behavioristák) semmi mást nem csinálnak, mint viselkedési módszereket, sablonokat tanítanak egy jobb élet reményében. A viselkedési sablonjaink megváltoztatásától ugyanis azt várják, hogy annak révén az életünk irányát meg tudjuk változtatni.

A legtöbb ember nem szereti az agresszív, káromkodó és folyamatosan a figyelmet magára terelő embereket. Ha ezt sikerül valamilyen módon pl. szokások átformálása révén megváltoztatni, akkor az életünk kihívásainak egy részétől megszabadulhatunk.

Elméletileg. De mint mindenben, itt is a részletekben van elrejtve a kisördög.

A személyiség felszínének korlátai

A személyiség felszínének vizsgálata és az arra épülő önismereti módszerek legnagyobb hátránya az, hogy az ember alapvető természetét nem viszi figyelembe.

Csak a külső burokra, a külső héjra összpontosít, magára a viselkedésre. Amely szituációról szituációra folyamatosan változik, látszólag teljesen esetleges és totálisan kiszámíthatatlanul, s ebbe akarunk kívülről egy mesterséges formát rátenni.

Ennek a megközelítésnek a legnagyobb kihívása pont abból adódik, hogy nm veszi figyelembe azon “másodlagos” tényezőket, ami nem a külső világból ér minket, hanem “hozott anyag”. Akkor fogunk tudni továbblépni az önismeretben, ha elfogadjuk azt a tényt, hogy mindannyiunknak van egy hozott sorsfeladata, házi feladata, s ahhoz, mindannyiunknak megvannak adottságai és nehézségei.

Női arc tele keserűséggel.
Személyiségünk minden rétege jelen van az életünkben, még akkor is, ha egyes részeit a múlt árnyai el is fedik néha.

Valódi önismeret (második réteg)

Az önismeret szabaddá tesz minket, ha képesek vagyunk önmagunkat olyannak látni, amilyenek vagyunk. Ha látjuk azt, hogy milyen magatartási mintákat választunk legszívesebben, s azt milyen helyzetekben választjuk azokat.

Ennek megértéséhez és felismeréséhez nagyszerű útjelző táblákat adhat a minőségi ezoterikus eszköztár. Ideértve a személyre szabott asztrológiai tanácsadást, a számmisztikai elemzéseket, kronobiológiát és minden más életsors feltáró módszert.

Ugyanezen tudás úgyis a birtokunkba kerülhet, ha van egy párkapcsolatunk, melynek révén a személyiségünk rejtett oldalaira is ráláthatunk: a hibáinkra, a furcsaságainkra és a különleges igényeinkre. S van elég tudatosságunk és lélekjelenlétünk arra, hogy szembenézzünk önmagunkkal.

Én személy szerint a kínai asztrológia öt elem rendszerét szeretem és alkalmazom, mert nagyon egyszerű analógiákkal dolgozik. Képesek vagyunk ennek révén meglátni:

  1. hogyan kapcsolódunk a különböző helyzetekben,
  2. milyen alapvető törekvéseink vannak,
  3. a különböző élethelyzetekben milyen fajta segítségre van szükségünk,
  4. s mindezek hogyan változnak az életünk során.

Az önismeret korlátai

Az önismeret egy hatalmas akadállyá is válhat az életünkben, ha elkezdjük önmagunkat azonosítani azzal, amilyenek éppen vagyunk. Erre mondta az én drága zen mesterem, hogy ÉN-séget, énképet (egót) csinálunk abból, amit épp látunk magunkból.

Ez nem keverendő össze az egoizmussal, ahol tudatosan vagy tudat alatt mindig magadat teszed előtérbe. Inkább egyfajta külső kép építését jelenti, mely pontosan annyira igaz ránk, mint a viselkedés pszichológusok által kialakított mesterséges reakciók.

Kisugárzásunk ereje (belső lényünk hatása)

Ez az a szint, amit a legtöbb ember valódi énnek nevez. Ez az a fajta önvaló, amivel tévesen elkezdjük magunkat azonosítani, mert ennek a szintnek az alapstruktúrája egész életünkön át elkísér. Ez egyszerűen nem megváltoztatható a hétköznapi ember számára. Csak annak állapota. Erről szól például a belső gyermekkel való érzelmi munka éppúgy, mint az összes olyan módszer, mely az életünk blokkjait igyekszik feloldani

Ahhoz, hogy a hozzám fordulóknak a belső lényének az állapotát, főbb motívációit megérthessem és megmutathassam, használok egy tesztet, amivel az önismeret 9 kulcskérdésére keresem a választ.

Az indítékaink és belső hatóerőink megértése, illetve annak változása az Enneagram a legfontosabb üzenete. Többféle irányzat is létezik az enneagram bölcsességének bemutatására. Én igyekszem a buddhista szemlélet alapjait felhasználni az elemzés során, hogy egyszerűen és világosan tudjam a rendszer sajátságait átadni.

Például, sok más rendszerrel ellentétben, én nem beszélek félelem által motivált emberekről (5-6-7-es személyiségtípus), hanem olyan emberekről, akik bizonytalanok és zavarodottak, aminek következtében nem értik a világot. Amitől folyamatosan nyugtalanok és félnek. Mindent meg akarnak ugyan érteni, de mivel az nem lehetséges, ezért folyamatos érzelmi és mentális kihívásokkal küzdenek.

Másrészt nem beszélek imagesekről sem, csak olyanokról, akiket valamilyen módon a vágy hajt (az elismerésre, a megbecsülésre és a figyelemre). Maga az ember nem fog ettől megváltozni, csak testhez állóbb lesz számára, az amit mondok.

Az önismeret 9 kulcskérdése —>

A változás szenvedése

Az Enneagram rendszere ismeri és érti a változó érzelmi állapotok következményeit. Teljesen másképp reagálunk egy stresszes helyzetben, mint hétköznapi szinten, vagy amikor éppen boldogok vagyunk. Változnak az alapvető érzelmi mozgatórugóink, a megnyilvánulási módunk épp úgy, mint a reakcióink és az alapvető igényeink megélése.

Ennek a három állapotnak a megkülönböztetése lehetővé teszi azt is, hogy pontosan lássuk előre, mit fogunk tenni az adott pillanatban. Figyelembe véve a körülményeket, az emberekhez való viszonyunkat, a pillanatnyi mentális állapotunkat és az alapvető tendenciáinkat is.

S ennek ismeretében az is világossá válik, miért képes valaki egy helyzetből sokkal többet kihozni, mint más, hasonló törekvései egyes embereknek miért folyamatos kihívást, míg másoknak sikert és megelégedettséget.

Az Enneagram megértése révén nem csak útjelző táblákat kapunk a saját életünkhöz, hanem egy teljes felülnézeti képet, mely sokkal többet elmond az életünknek azon részéről, amivel a legtöbb ember nem is foglalkozik: lényünk belső rejtett világáról.

kisded alszik
Egy kisgyereknek még nem alakult ki teljesen a személyisége. De a létezésének az alapjai már ott vannak.

Túllépni a megértés korlátain

Van valami, ami az egészet látja. Van valami ami az összes változást érzékeli. S pont ez az állandó jelenlét és tudatosság az, mely túl van minden megértésen.

Ennek felismerését nevezték régen megvalósításnak vagy megvilágosodásnak. Sokan ugyan átélnek hasonló tapasztalatot, de az csak a belső állapotuk kiegyensúlyozottsága és harmóniája. Ami egy nagyszerű tapasztalat és örömteli élmény, de a valódi megvilágosodástól még távol van.

Addig, amíg egy tapasztalatot bármi módon meg akarunk ragadni és bármilyen módon azt viszonyítási pontként szeretnénk alkalmazni, addig nem a megvilágosodást értük el, csak egy örömteli pillanatot, egy bepillantást a valódi természetünk állapotába.

A két tapasztalat nagyon közel áll egymáshoz, de a lényege nagyon finom szinten különbözik. S jó, ha az ember pontosan tudja, hogy mit csinál: hogyan reagál, miként éli meg, mit tesz magával a tapasztalattal.

Ennek megtapasztalásához használjuk a meditáció magasabb szintű formáit, amiknek az eléréséhez a mantrák ereje már túl kevés, az ész azt nem érheti fel, s a hitnek sem jut szerep benne. Ennek a felismerését célozza a zen koan megoldásának folyamata épp úgy, mint a dzogchen gyakorlatok formákon túllépő módszerei.

Aminek a sikere azon múlik, mennyire vagyunk képesek kezelni a mindennapjaink kusza helyzeteit.

Az önismeret 9 kulcskérdése —>


Mutasd meg ezt az írást az ismerőseidnek is!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*