Kapcsolataink, az önismeret erőforrásai

Az önismeretünk útján a legnagyobb támaszunk a kapcsolataink. A barátaink és ismerőseink reakciója az, ami megajándékozhat minket azon visszajelzésekkel, ami szükséges a belső utunk járásakor a hibák és tévedések korrekciójához.

Életünk egy dinamikus rendszer része, mely folyamatos kölcsönhatásban van a környezettel: a természettel, a minket körbevevő emberekkel és helyzetekkel.

Sokan szeretnének a környezetük hatásaitól mentesen élni. Ennek eredménye egy törékeny álomvilág, melytől jobban fogunk függeni érzelmileg, mint fizikailag a lélegzéstől. Miközben elveszítjük az összes olyan lehetőséget, aminek révén tanulhatnánk magunkról.

Tovább Kapcsolataink, az önismeret erőforrásai

Képességeink és tudásunk kihívásai

A sikerünk záloga, hogy képesek legyünk a képességeinkből és a tudásunkból kihozni a legtöbbet. Ez minden fajta sikerünknek alapja. Ez mind az anyagi, mind a társadalmi, mind a belső kiteljesedés kapcsán igaz.

Az a mód, ahogyan a képességeinket használjuk, érdemben más lehet, akár szöges ellentétben is állhat egymással, de a kiinduló pont, a képességeink használatának igénye, azonos. S pont ez a fajta azonos kiindulópont az, ami lehetővé teszi azt az átalakulás, mely a 35 éves kor környékén mindenkivel óhatatlanul megtörténik.

Tovább Képességeink és tudásunk kihívásai

A párkapcsolatok dilemmái

 

Aki harcol, az nem boldog. Aki harcol a boldogságért, az épp távolodik tőle.

A párkapcsolat az, amiben az egész életünk tapasztalata és tudása megméretődik. Pont ezért nem véletlen, hogy sok embernek komoly fejtörést okoz egy értelmes párkapcsolatot kialakítani.

A párkapcsolati kihívások gyökere többnyire az önértékelési gondok hatására alakulnak ki. Egyik véglet sem túl jó, mert aki kevésre tartja magát, az alárendeli magát a partnerének, míg aki sokra tartja magát, az hajlamos a másik felet elnyomni.

Tovább A párkapcsolatok dilemmái

A melankolikus vérmérséklet

A melankolikus személyiségtípusról rengeteg leírás van az interneten. Itt most egy olyan, picit szokatlan bemutatását adom meg ennek a szemléletnek, ami kifejezetten az önismerethez való hozzáállásukat mutatja meg. Egy picit görbe tükör lesz, amit vállalok, de remélem pont ez a megközelítés segíteni fog ezen stratégia lényegének megértésében…

A végén azt is megmutatom, hogyan lehet ezen szemlélet nehézséget okozó hatásait felülírni, semlegesíteni.

Egyik gyerek élete sem csupa öröm és kacagás. És ez így van rendjén. Mert mindenki a kihívásokból és a nehézségekből tanul, nincsenek kivételezés.

Melankolikus az analitikus terapeutánál

Aki járt valaha analitikus terápiára, vagy sok pszichológiai művön átrágta magát, az pontosan tudja, mit jelent az analízis paralízis. Az a helyzet, amikor egy helyzetet ezer oldalról körbe járunk, de a megoldáshoz semmivel sem kerülünk közelebb.

Aprólékos munkával mindenre lehet találni magyarázatot, de minden jelenségnek több különböző oka lehet. Évekig el lehet elemezgetni a különböző megközelítésekkel az életünket, hogy megértsük, mitől is szenvedünk valójában:

  • Az asztrológiai évszázados tudása egy értő ember szemüvegén keresztül rengeteg mindenre fényt deríthet.
  • Eric Berne tranzakcióanalízis szemlélete, beleértve a játszmarendszert és a három egzisztenciális pozíciót, sok minden egyszerűen kezelhetővé tesz.
  • Gary Chapman öt szeretetnyelv megközelítése is hasonlóan jól működő megközelítés, mely az emberi kapcsolatok, különösen a párkapcsolatok területén gyümölcsöző.
  • Hippokratész négy személyiségtípus rendszeréről ( 🙂 ) sem szabad megfeledkezni, gyakran sok mindent elviselhetővé és kezelhetővé tesz.
  • A megszámlálhatatlan vallási megközelítésről ne is beszéljünk. Annyira sokszínű a vallási megközelítések áradata, hogy már magának a fogalomnak a megalkotása is problémába ütközik. Pár tipikus kihívást magam is érintek az Isten megértése kapcsán.

Ha ezen rendszerek közül többet is szeretnénk alkalmazni, igen hamar egy átláthatatlan dzsungelbe találhatjuk magunkat (már ha nem vagyunk melankolikusok). Főleg azért, mert a különböző helyzetekben jobbára másként viselkedünk. Sőt, még azonos helyzetekben is, függően attól, milyen hatások értek előtte.

Dan Milmann: Békés harcos útja című könyvében találkoztam azzal a mondattal, ami az egész analízis paralízis  értelmetlenségét a legplasztikusabban bemutatta:

“A paradoxon törvénye: Az élet egy misztérium (csoda), ne pazarold az időt arra, hogy megértsd!”

Egy melankolikus felszabadítása

Már csak arra a kérdésre kell választ találni, miért van ennyire sok megközelítés, mely a melankolikusok életét annyira megnehezíti a változás során. 🙂 Ezt egy komoly és fontos kérdés. Ha ezt megértjük, akkor az egésznek a gyökerére ráláthatunk.

A melankolikus szemlélet egyik fő ismérve, hogy egyedinek érezzük magukat. Egyedinek, megismételhetetlen és soha nem volt létezésünkben viszont pont azt nem ismerjük fel, hogy körülöttünk tucatnyi olyan ismerős lehet, aki pont ugyan olyan szemléletű, mint mi. S az apró részleteket figyelmen kívül hagyva, nagy vonalakban nagyon hasonló okokból ugyan avval küzdenek.

Melankolikusként többnyire a saját utunkat járjuk, s minden helyzethez megvan az saját , jól kimunkált megközelítésünk. S akkor érezzük magunkat komfortosan, ha ezen aprólékos módszereinket követhetjük.

Az életünk feloldását pont az adhatja meg, ha magunkhoz képest egy picit lezserebben vesszük a dolgainkat, s nem akadunk fenn óhatatlanul minden részleten. Ennek révén meglátjuk mások életét is, s annak hasonló nehézségeit és mozgatórugóit.


A kolerikus vérmérséklet

A harc, a kolerikus magatartás a pusztítás melegágya. Az erőltetés, a kérlelhetetlen törekvés rendszerint többet árt, mint használ. Aki egy krízisben csak a megoldásra koncentrál, s az embereket csak eszközként kezeli, az néha nagyobb bajt csinál, mint maga a pillanatnyi kihívás.

Sokunk, akik a menedzser irodalomban az elhatározás jelentőségéről olvastunk – s az erő alapú kommunikáció sem állt tőlük távol – azt kezdtük el erősíteni önmagunkban, ami már addig sem működött megfelelően. Erőnek erejével akartunk előre jutni, ahelyet, hogy megértettük volna a nehézségek okát.

Tovább A kolerikus vérmérséklet

A személyiség belső kihívásai

Belső állapotaink, érzéseink, meglátásaink és tudásunk alapvetően meghatározza azt, miként tudjuk a mindennapjaink kihívásait kezelni. Ha hiányoznak alapvető összetevői tudásunknak, akkor kiszolgáltatottá válhatunk mások elképzeléseinek, véleményének és szemléletének.

Holott a mai világban pont ez a legnagyobb veszély. Hogy a sok hatás közül nem tudjuk megmondani, melyik ponton kell változtatni ahhoz, hogy az életünk megváltozzon. Erre nézünk meg pár alapvető szempontot.

Tovább A személyiség belső kihívásai

A személyiség külső kihívásai

Az ember egy társas lény. Kapcsolataink és a társadalom egyéb hatásai folyamatosan ellátnak minket feladatokkal és kihívásokkal, melyekre érdemes megtanulnunk úgy reagálni, hogy az a mi és a környezetünk életét is élhetőbbé és tartalmasabbá formálja.

Ennek a tudatos kapcsolati munkának viszont elengedhetetlen alapfeltétele, hogy a belső kihívásaink csökkenjenek. Anélkül a kapcsolati rendszerünk kihívásaival nem sok mindenre fogunk jutni.

Amíg a belső világunk folyamatosan ellát kihívásokkal, addig a külső világ jelzéseiből zömmel csak azt leszünk képesek felfogni, hogy velünk valami nem stimmel. Képtelenek leszünk annak megkülönböztetésére is, hogy a kialakuló konfliktusok forrása mi magunk vagyunk, vagy csak ránk akarják tolni a felelősséget. S ebből adódóan a saját érdekeinket sem tudjuk majd megfelelően képviselni…

A külső kihívásainknak 4 fő forrása van.

Tovább A személyiség külső kihívásai

8 gondolat, mely árthat

A gondolataink révén alakítjuk ki azt a képet, ami a fejünkben él a világról. Van 8 olyan szófordulat, mely különböző akadályokat hozhat létre az életünkben, s ezeket jobb elkerülni, kihagyni a szótárunkból (beszédünkből).

A gondolat, mely minket nem támogat, az bizony rombol és akadályoz. Még akkor is, ha az alapvetően nem “negatív”. Egyébként sem attól lesz egy gondolat jó vagy rossz, hogy mi annak látjuk, hanem attól, ahogyan az hat ránk.

Éppen ebből adódóan a káromkodás is lehet felszabadító (ha egy rakás feszültségtől megszabadít), s a “pozitív” gondolkodás is lehet romboló, ha halomnyi negatív érzés (félelem, aggódás és bizonytalanság) fűződik hozzá.

Román autóút
Az életutunk így is, úgy is kanyargós, kár extra hurkokat beletenni.

Tovább 8 gondolat, mely árthat

Az életközepi váltás okai és következményei

Az életközepi váltást sokan válságként élik meg, mert nem értik, mi az oka, s ezért sokszor megoldást sem találnak rá. Pedig az életközepi váltás pont ugyanolyan természetes, mint akár a tinédzserek átalakulása, vagy a nyugdíj körüli változások az életünkben. Csak korábban nem igazán jelent meg a mindennapok szintjén.

Dr. Wayne W. Dyer Az ambíciótól az értelemig című filmjében bemutatja azt a folyamatot, amit a harmincas éveinkben bekövetkező belső változás okoz.

Tovább Az életközepi váltás okai és következményei

A flegmatikus vérmérséklet

A flegmatikus szemléletnek az interneten tucatnyi bemutatása van. Ezért én egy olyan bemutatási módot választottam, mely az önismeret irányából mutatja meg a konfliktuskerülő, a döntéseket elodázó szemléletet.

Egy picit csípős lett, de remélem senkinek a gyomrát nem fogja elcsapni… 🙂

A flegmatikus szemlélet lényege

A flegmatikus szemlélet (az elkerülő konfliktuskezelés) az önbecsapás magasiskolája. Mikor az elmenekülünk az érzéseink, a kihívásaink és az erőfeszítésink elől, akkor csupán időben toljuk el a nehézségekkel való szembenézést, de a megoldás ettől nem fog megnyilvánulni az életünkben, ahhoz cselekedni kell.

Akik csak ésszel akarják megoldani az életüket, felülírandó az érzéseiket, azok is menekülnek a múltjuk elől. Jobb híján tolják maguk előtt a nehézségeiket, mert nem tudnak velük mit kezdeni.

Tovább A flegmatikus vérmérséklet