Alvászavar testi betegségeknél

Testi panasz fennállása esetén fontos, hogy az alvászavar természete (elalvási nehézség, éjszakai felébredések vagy túl korai reggeli ébredés) tisztázásra kerüljön, és a testi alapbetegséget is kivizsgálják, majd kezeljék. Alvászavarokhoz vezethetnek általános testi panaszok, de egy-egy szervet érintõ, speciális elváltozások is ronthatják az alvást.

Általános bajok

Ide tartozik a fájdalom, a viszketés, az izzadás, a gyakori vizelési inger, a köhögés és fulladásérzés, valamint a szívtájékon jelentkezõ szokatlan érzések, heves szívdobogás. Az idõjárási frontok áttételesen – a vérkeringési viszonyok befolyásolásával – okozhatnak alvászavart. Nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy maguk a már korábban felismert és kezelt betegségekre szedett gyógyszerek mellékhatása is okozhat alvázavart. Ha felmerül a gyanú, úgy ezt feltétlenül jeleznie kell a kezelõorvosnak.

Konkrét okok

Amennyiben meghatározott okot keresünk az alvászavar hátterében, úgy elsõsorban a szívés vérkeringési rendszer, a légzési rendszer megbetegedései vannak elõtérben, de gyakran rontják meg az alvást idegrendszeri és mozgásszervi elváltozások is.

Elsõként a magas vérnyomásra kell a figyelmet felhívni: ennek fennállásakor ugyanis igen gyakori, hogy a betegek nem tudnak elaludni. Szívritmuszavarok, a szívet érintõ vérellátási problémák, szívgyengeség és ehhez társuló keringési betegségek szerepet játszhatnak az éjszakai nyugalom megzavarásában.

A légzést akadályozhatják az orrés gégeelváltozások, allergia, asztma, krónikus hörghurut, de a mellkasfal mozgásának beszûkülése – például a súlyosabb elhízás – is.

Az éjszakai gyakori vizelési inger mögött állhatnak /férfiaknál/ a prosztata megbetegedései, de szívbetegség, vagy a nem megfelelõ idõben bevett vízhajtó is.

A mozgásszervi okok, melyek esetében különösen az ízületi fájdalmak említendõk, ugyancsak gyakori felébredéshez vezethetnek.

Az alvászavarok 10%áért egy gyakori, gyomor, bélrendszert érintõ elváltozás tehetõ felelõsség: a gasztrooesophagiális reflux (GERD) betegség. Ilyenkor az alvás során a nyelõcsõbe visszacsorog a gyomorsav, és maró hatása révén fájdalmat okoz. Gyomorsavtúltengés, fekélybetegség, gyomorés bélhurut fájdalom révén ugyancsak nemritkán húzódik meg a problémás alvás hátterében.

Amennyiben a szervezetben mérgezõ anyagok szaporodnak fel – pl. májbetegség, vesemûködési zavar stb. –, úgy átmenetileg, vagy tartósan romolhat meg az alvás. Bizonyos hormonális eltérések, pl. a túlzott pajzsmirigyfunkció, nyugtalanná tehetik az éjszakát, de a menstruációt megelõzõ napokban is felléphet átmeneti alvásprobléma. Az idegrendszeri, agyi megbetegedéseket kísérõ alvászavarok okaként lezajlott agyvérzés, agyérgörcs, agysorvadás, Parkinsonkór említhetõ.

Különösen idõskorban szaporodnak meg a testi betegséggel is összefüggésben jelentkezõ alvászavarok. Fontos tehát, hogy az alvászavart említõ beteget kellõen kivizsgálják, alapbetegségét gyógykezelésbe vegyék, és ezzel párhuzamosan az alvászavar megfelelõ terápiája – alváshigiénés tanácsadás és megfelelõ alvásjavító gyógyszerelés formájában – megvalósuljon.

Rossz szokások hatására

A rossz szokások által okozott alvászavarok között elsõ helyen említendõ a túlzásba vitt, vagy késõi kávézás, kólázás, vagy a lefekvés elõtt fogyasztott szeszes ital. A nappali szundikálás és a késõ esti órákban folytatott komolyabb testedzés ugyancsak megzavarhatja az alvást.

A napközbeni komoly stressz pedig annyira felpörgeti a szervezetet, hogy a szorongás estére sem csökken, és gyakorta alvászavar lesz a következménye. Ha a stressz állandósul, akkor valódi pszichés megbetegedésekhez: leggyakrabban szorongásos zavarokhoz és depresszív problémákhoz vezet.

Pszichés problémák

A pánikbetegek sokszor azért félnek az elalvástól, mert gyakran jelentkezik náluk éjszakai pánikroham. A generalizált szorongásos zavarban szenvedõknél (akikre jellemzõ, hogy apró dolgokon is sokáig rágódnak, sokat aggodalmaskodnak szeretteik egészségi állapota miatt, félnek jövõjüktõl, stb.) az alvászavar jelentkezhet elalvási vagy átalvási problémaként. Poszttraumás stressz zavarnak nevezzük, amikor valaki megrázó, tragikus élményt él át, vagy ennek szenvedõ alanya, és ettõl a megrázó eseménytõl nem tud megszabadulni, azt újból és újból átéli. Ilyen esetben általában visszatérõ rossz álmok, felébredés kínozza az embert.

Ha valaki ugyan még nem érzi rossz hangulatúnak magát, de régebbóta túlhajszolt és gyakran rosszul alszik, ez már a bevezetõje lehet egy depressziónak. A depresszióra jellemzõ alvászavar sajátosságai: az ember már a kora esti órákban alig várja, hogy lepihenhessen, így aztán 89 óra tájban aludni tér. Ám alig alszik pár órát, felébred, és általában hajnali 2tõl már nem is tud visszaaludni. Reggel összetörtén ébred, fáradtan indul a napja, ami a depressziót kiváltó kör beindítója lehet.

Valódi alvászavarhoz egyébként mindig társulnak nappali tünetek is: álmosság, koncentrációs nehézségek, labilis hangulat, ingerlékenység. A depressziónak van egy speciális, évszakhoz kötött válfaja: ez a téli depresszió. Ilyenkor is elõfordulhat alvászavar, de sokkal gyakoribb az, hogy a beteg szinte állandóan aludna, és ha sokat alszik, akkor is fáradt nappal. Az alvásigény megnövekedése az étvágy növekedésével is együtt szokott járni.

Létezik egy depresszióval ellentétes hangulati eltolódás: ez túlzott felhangoltsággal járó hangulat, az úgynevezett hipománia vagy mánia állapota. Ilyenkor a túlenergizáltság a vezetõ tünet, ami az alvásigény csökkenésével jár. A mániás egyén indokolatlanul optimista, semmiben nem lát veszélyt, nem törõdik tettei következményeivel, sokszor túlköltekezik stb. Amikor aztán lezajlik a felhangolt állapot, a következmények annyira nyomaszthatják, hogy súlyos depresszió vehet rajta erõt.

Kezelés

A fenti állapotokban elõforduló alvászavarok esetében fontos az alvászavar okának felderítése, és az ehhez illeszkedõ terápia bevezetése (szorongásoldás, hangulatjavítók adása). Fontos a megfelelõ alváshigiéné betartása is, de ha komoly a gond, akkor ez már önmagában nem elégséges. Altatók használatára különösen a terápia elején lehet szükség. A mai korszerû altatók hozzászokást nem eredményeznek, nem befolyásolják az éjszakai alvás szerkezetét, gyorsan kiürülnek a szervezetbõl, így nappal sem okoznak mellékhatást, tehát biztonsággal szedhetõek.

Létrehozás dátuma: 2007.06.22 @ 15:02
Utolsó frissítés: 2007.06.22 @ 15:02
Kategória: Alvászavarok

 Nyomtatási előnézet      Lap nyomtatása