Testi-lelki egyensúlyunk fenntartásában az alvásnak fontos szerepe van. Fizikai állapotunk regenerációjában jelentõs szerepet játszik az oxigénfogyasztás csökkenésével járó felületesebb légzés, a meglassúbbodott alapanyagcsere és szívmûködés, az izomtónus, testhõmérséklet és vérnyomás csökkenése.

Lelki egyensúly

Lelki egyensúlyunk fenntartása pedig elsõsorban a gyors szemmozgással járó aktivált alvás vagy álomfázis során történik. Álmainkban a "még helyükre nem került" napi élmények, érzelmileg fontos események jelennek meg, megkönnyítve számunkra ezek feldolgozását. Ezt a feltevést a hétköznapi tapasztalat igazolja, vallják a hagyományos álomelméletek, és számos kísérlet eredményei is megerõsítették.
A kísérletekben többnyire elalvás elõtt bemutatott, érzelmileg megterhelõ, személyes konfliktusanyagot érintõ filmeknek az álomtartalomra gyakorolt hatását vizsgálták oly módon, hogy a kísérleti személyeket álomfázisban felébresztették, és részletes álombeszámolót kértek tõlük. A filmélmények már az álomfázis elsõ perceiben megjelenõ álmokban felismerhetõek voltak. Ébredés után a kísérleti csoport a filmeket még egyszer megnézte, de ez alkalommal jelentõsen csökkent stresszaktivitási szorongást mutatott. Az alvás tehát segített a stresszkeltõ élmények feldolgozásában.

Az álomfázis a központi idegrendszer átprogramozásában, új funkcionális struktúrák megteremtésében is részt vesz, megkönnyítve számunkra a megváltozott környezeti vagy belsõ feltételekhez való alkalmazkodást. Álmainkban így olyan szempontok is felszínre kerülhetnek, amelyek felismeréséhez még nem jutottunk el. Az álom tehát útmutató, figyelmeztetõ szerepet láthat el.

Miért nem tudunk aludni?

Az elalvási nehézségek, az ismételt éjszakai és hajnali ébredések, a túlzott álmosságvagy fáradtságérzés hátterében számtalan tényezõ állhat.

Tartósan fennálló alvási zavarok esetén nem zárható ki teljesen a szervi megbetegedések jelenléte. Ezek között leggyakrabban érrendszeri, keringési zavarok, szívbetegség, illetve a hormonháztartás zavarát elõidézõ betegségek állhatnak. Ha egyéb szervi megbetegedésre utaló tünetek is megjelennek, mindenképpen indokolt a belgyógyászati kivizsgálás.

Bizonyos pszichiátriai betegségeket, mint például a depressziót, a mániás állapotokat, a pszichózist szintén alvási zavar, esetleg fokozott izgalmi állapot kísérheti, ami akár életveszélyes kimerüléshez vezethet. Ha az említett problémák gyanúja felmerül, tanácsos szakorvoshoz fordulnunk segítségért.

Lelki egyensúlyunk elvesztése szintén hatást gyakorolhat alvási szokásainkra. Veszteségélményeket követõen, nagyobb horderejû döntések elõtt, életünket befolyásoló jelentõs pozitív vagy negatív események alkalmával, teljesítményhelyzetekben és még sok más élményhez kapcsolódóan alvási zavarok jelenhetnek meg.

Lelki egyensúlyunk megbomlásához nemcsak külsõ események, hanem pszichés történések is hozzájárulhatnak. Ilyenek például belsõ konfliktusaink, így a vágyaink és a bûntudat érzése közötti feszültség, az énkép és az önértékelés zavarai vagy egy számunkra elfogadhatatlan kompromisszumra való törekvés. Pszichés eredetû alvási zavarok jelentkezésénél a tünetek hátterében álló külsõbelsõ konfliktusok feldolgozására helyezzük a hangsúlyt.

Konfliktusaink rendezése

Még ha a veszekedést megsínyli is a családi étkészlet egyegy darabja, érdemes nézeteltéréseinket, sérelmeinket nyíltan vállalni. Gyakran megijedünk a veszekedéstõl, vitától, pedig ezek emberi kapcsolataink természetes velejárói. A hosszasan elfojtott indulatok, eltemetett sérelmek megbetegítõ hatásúak lehetnek. Valódi változást kapcsolatainkban pedig csak a kölcsönös megértést elõsegítõ kommunikációtól remélhetünk, még ha ez néha feszültségekkel jár is. Belsõ konfliktusaink rendezése idõigényes feladat. Ha túl nagy a lehetõségeink és vágyaink közötti távolság vagy belsõ késztetéseink nagyon ellentmondóak, szakember segítsége is szükségessé válhat.

Esti visszapillantás

A nyugodt alvás egyik alapfeltétele az elalvásra való felkészülés, vagyis a nap lezárása. Ebben segíthet, ha elalvás elõtt végiggondoljuk eltelt napunkat. Popper Péter pszichológus a Belsõ utak címû könyvében azt javasolja, hogy ez a visszapillantás feltétlenül képszerû legyen, mint egy filmet, úgy pergessük le magunk elõtt a napunkat. Váljunk szemlélõjévé a nap eseményeinek és benne önmagunknak. Ha úgy látjuk magunkat a dolgok és események között, akár egy idegent, megdöbbentõ mennyiségû rejtett információhoz juthatunk.

Engedjük ki a feszültségeket!

Számtalan relaxációs technika segíthet alvászavaraink megszüntetésében, így az autogén tréning, a progresszív relaxáció vagy a biofeedback módszerek. A személyiségünknek megfelelõ relaxációs technika elsajátítása nemcsak alvási problémáink enyhítésében, hanem az intenzív, gyors pihenés készségének elsajátításában is segíthet.

A fáradtság érzése

Aki jól végezte dolgát, jót pihenhet. Természetesen a jólesõ fizikai fáradtság érzése sem elhanyagolható. Egy kis testedzés vagy szabad levegõn végzett tevékenység mindenképpen jótékony hatással van éjszakai pihenésünkre.

forrás: vital.hu

Létrehozás dátuma: 2007.06.22 @ 15:05
Utolsó frissítés: 2007.06.22 @ 15:05
Kategória: Alvászavarok

 Nyomtatási előnézet      Lap nyomtatása