A szakirodalmi adatok szerint ma a lakosság mintegy harmada szenved különbözõ fokú alvászavaroktól, ennek ellenére elmondható; hogy a legelhanyagoltabb egészségügyi problémák közé tartozik. A rendkívül káros gyakorlatnak több oka is van. Az egyik, hogy az álmatlanságtól (inszomniától) szenvedõknek csupán a töredéke fordul problémájával szakorvoshoz, többségük különbözõ öngyógyítási technikákkal (altató, alkohol stb.) küzd a kellemetlen tünetek ellen. A másik ok az általános orvosképzés jellegébõl következik: az alvászavarokkal kapcsolatos ismeretek sajnos a szakmai közönség körében sem elég alaposak.

Mi az inszomnia?

Általános értelemben véve inszomniának nevezik azt, ha az alvás mennyisége, minõsége vagy idõzítése olyan mértékben változik meg, hogy már nem elégíti ki a szervezet igényeit. Valójában nem önálló kórképrõl van szó, az álmatlanság sokkal inkább valamely betegség vagy kóros állapot tünete. A klinikai gyakorlatban ezenkívül sokszor tapasztalt jelenség, hogy az inszomnia bizonyos betegségek (depresszió, szorongás, alkoholizmus) kialakulásának elsõ jele. Mindebbõl következik, hogy kezelésénél nem elegendõ a tünetek azaz a rossz alvás kellemetlen hatásainak enyhítésére törekedni, ennél jóval fontosabb és célravezetõbb az inszomnia mögött rejlõ okokat feltárni és azokat kezelni.

Okok

Az inszomniának számos oka lehet, melyek közül egyszerre akár több is közrejátszhat a probléma kialakulásában. Az elsõ és legegyszerûbb ok mondhatni civilizációs jellegû: felgyorsult világunkban sokan egyszerûen nem alszanak eleget, sajnálják rá az idõt. Az életmódbeli tényezõk mellett munkahelyi és otthoni feszültség, gyógyszerek, valamint egyéni tényezõk és adottságok is szerepet játszhatnak a krónikus kialvatlanság kialakulásában.

Máskor az alvás minõsége nem kielégítõ. Ilyen esetekben az alvás gyakorta megszakad, ezért csupán felszínes, nem pihentetõ alvásról beszélhetünk, noha az alvás idõtartama elegendõnek mondható. Egyes betegségek, valamint azok tünetei (pl. éjszakai vizelési inger, hõhullámok), továbbá bizonyos gyógyszerek mellékhatásai tipikusan ilyen panaszokat okoznak, bár többnyire e problémák együttesen jelentkeznek.

Az alvás idejének csökkenése pszichés okok miatt is bekövetkezhet, a szorongás egyik tünete, hogy kitolódik az elalvás ideje, míg a korai ébredés inkább a depresszió jele. Természetesen ezekben az esetekben is romlik az alvás minõsége, csökken annak frissítõ hatása.

Következmények

A nem kielégítõ mennyiségû és minõségû alvásnak természetesen számos negatív következménye lehet, hiszen az alvászavarok a nappali mûködést is erõsen befolyásolják. A kialvatlanság frusztrációt okoz, ami dühvel, haraggal, szorongással járhat. A különbözõ pszichés jellegû hatások (szorongásos kórképek, hangulatzavarok, alkoholizmus, magasabb öngyilkossági ráta, a gyógyszerfüggõség, társkapcsolati zavarok, szociális elszigetelõdés, szexuális problémák) mellett azonban az inszomnia számos szomatikus problémát mindenekelõtt gasztrointesztinális és kardiovaszkuláris betegségeket is okozhat.

Nem meglepõ, hogy az alvászavarok következtében romlik a páciensek munkahelyi teljesítménye, sokkal többet betegek és mintegy 3szor annyi balesetet is okoznak, mint jól alvó társaik. A megfelelõ minõségû és mennyiségû alvás hiánya az életkilátásokat is jelentõsen rontja: egy külföldi vizsgálat adatai szerint a 6 óránál kevesebbet alvók halálozási aránya 70%kal volt magasabb az ennél többet alvó kontrollcsoport tagjainál rögzített értékeknél.

Kezelés

Az inszomnia kezelését a szakemberek az azt kiváltó okok feltárásával kezdik, ugyanis az akut, átmeneti inszomniás panaszok egy része a kiváltó ok megszûnése után spontán elmúlik. Az ilyen, viszonylag egyszerûbb esetekben nem szükséges az alvásdiagnosztikai vizsgálat. A tisztázatlan eredetû panaszoknál, hatástalan terápia vagy krónikus inszomnia esetén azonban már elengedhetetlen a szakorvosi konzílium, illetve a szakirányú kivizsgálás.

A krónikus inszomnia kezelése nehéz, idõigényes, mind a beteg, mind az orvos részérõl sok türelmet igénylõ feladat. Az inszomnia terápiájának alapja azonban az, hogy a gyógyszeres kezelés mellett fontos hangsúlyt kapjanak a pszichoterápia eszközei is, melyek megfelelõ alkalmazása nélkül nem számíthatunk sikerre.

Létrehozás dátuma: 2007.06.22 @ 15:07
Utolsó frissítés: 2007.06.22 @ 15:19
Kategória: Alvászavarok

 Nyomtatási előnézet      Lap nyomtatása