A kérdésre nem könnyű válaszolni. Nem könnyű azért, mert még napjainkban, a tudomány mai fejlettségi szintjén sem tisztázott teljes mértékben, hogy ki, miért, mikor, hogyan, milyen indíttatásból, milyen pszichés és szociális viszonyok hatására, milyen körülmények következményeként nyúl végül is az első cigarettához.

Ugyanakkor kiderítésre vár az is, hogy a szervezet a kezdeti kellemetlen epizódok után milyen működésbeli változások kialakítása révén tudja elviselni az ártalmas dohányfüst anyagait, mi biztosítja az egészségkárosító füstalkotóelemekkel szembeni belső toleranciát, majd a későbbi időben, évek múltán, mi idézi elő a cigarettához való kötődést, a függőséget.


A dohányzás elhagyásának következményei

Általános megállapítások

1./ Minden életkorban érdemes elhagyni a dohányzást. Előnyös mind a férfiak, mind pedig a nők számára. Jó hatású, hasznot jelent, kevesebb elhalálozással kell számolni!

2./ A dohányzásról való lemondás csökkenti a tüdőrák és egyéb rákféleségek:
a gége, a szájüregi, a nyelőcső, a hasnyálmirigy, a hólyag, a méhnyakrák, a szívbetegségek, a szívroham, az agyvérzés, a stroke, valamint az idült légzési betegségek kockázatát.

3./ Mérséklődnek a korábbi légzési panaszok: a köhögés, köpetürítés, nehézlégzés, jó irányban változnak a légzésfunkciós értékek, javulnak a fekélybetegek gyógyulási esélyei.

4./ Az ex-dohányosok tovább élnek, mint a változatlanul dohányzó társaik.

5./ Azon nők, akik gyermekvállalás előtt vagy a várandós állapotuk első 3-4 hónapjában elhagyják a dohányzást, általában ugyanolyan súlyú gyermekeket szülnek, mint azok az anyák, akik sohasem dohányoztak.

6./ A dohányzás elhagyását mintegy 2,3 kg testsúlygyarapodás követheti és felléphetnek a „dohányzás nélküli napok” miatt átmeneti, feszültséget jelentő tünetek is. - Mindezek minimális „állapot-romlásnak” minősíthetők: az egészségi „nyereséggel” szemben.

Létrehozás dátuma: 2007.09.02 @ 18:56
Utolsó frissítés: 2007.09.02 @ 18:56
Kategória: Dohányzás

 Nyomtatási előnézet      Lap nyomtatása