A stressz 9 tünete

A stressz kialakulása annak köszönhető, hogy a minket ért hatások érzelmi reakcióit nem tudjuk elengedni. Nincsenek meg azok a lehetőségeink, mint a természetben élőknek, hogy akár mozgással, akár a minket körbevevő természetre ráhangolódva ellazulhassunk egy nehezebb helyzet után.

Ezért a stressz a mindennapok rohanásában annyira természetessé vált, mint a levegő. A modern ember életét annyira áthatja, s annyira jelen van már, hogy el sem tudjuk képzelni nélküle az életet.

A stressz megnyilvánulásai viszont nagyon különbözőek kelhetnek, függően attól, milyen érzések kapcsolódnak hozzá a nehéz helyzetekhez.

A harag, mint stresszforrás

Az emberi viszonyulásunk egyik alapvető módja a harag. Amit nem szabad összekeverni az indulattal és a dühvel. Az csupán a harag egy lehetséges megnyilvánulása. Akkor is harag lehet az életünk meghatározója, ha az kifele szinte meg sem nyilvánul.

A haragnak a legfőbb elve az eltaszítás és az eltávolítás. A harag pont ezért általában rombol. Mindent és minden áron, ami számomra nem kedvező vagy kellemes vagy vonzó.

Több szenvedést okoz, mint az előítélet, a féltékenység és a zavarodottság együtt véve. Mert akit a harag irányít, az nem képes valódi gondolkodásra.

európai bülény
A harag minden életteli kapcsolatot tönkretesz.

Titok és félelem

Az emberi kapcsolatokat a harag sokféle módon képes rombolni. Az egyik lehetőség, amikor ködösítünk, titkolódzunk, sejtetünk, s ezzel bizonytalanság és félelem jelenik meg abban, akivel beszélgetünk.

Hatalmas ereje van ennek. Sokan képesek egy nem egyértelmű helyzet, egy titokkal teli közlés után napokig rágódni, akár szabályszerű fájdalmat (mondjuk hasi görcsöt) gyártani maguknak egy ilyen helyzet után.

Ez össztársadalmi szinten is megnyilvánulhat. A Twin Peeks, a Titkos akták című sorozatok, és rengeteg horrorfilm is ezzel operál. Az összeesküvés-elméletek garmadáról és a falusi pletykákról nem is beszélve.

Szorongás és aggódás

Egy szorongó és aggódó ember környezete minden, csak nem boldog és örömteli. Képesek vagyunk szinte mindenből egy apokalipszis lehetőségét felvázolni anélkül, hogy annak bármi alapja lenne. A tudatunkban bármit el tudunk képzelni. Ha őrületbe kergetjük magunkat, azzal nem lesz jobb az életünk.

Egyszerűen el kell fogadni, hogy minden természetszerűleg átalakulásban van, s változik. Akár tetszik ez nekünk, s akár nem. El lehet menekülni a valóság elől, de abból nem nem lesz boldogság. A boldogság a valósággal való összhang révén nyilvánulhat meg.

két ujj filctollal megrajzolva
A szorongás és a félelem összekovácsolja a közösségeket, de annak eredménye nem egy boldog s örömteli élet.

Irracionális hangulatok

Amikor a haragot nem nyomjuk el. s nem is engedjük szabadjára, az tudja a mindennapjainkat totálisan szétrobbantani. Olyan a hatása, mint egy puskacsőnek. Egy-két gramm puskaport egy asztalon úgy fel lehet robbantani, hogy gyakorlatilag semmiben nem tesz kárt (azért egy ablakot jó, ha kinyitunk előtte). De egy tölténybe zárva, s egy puskában használva felgyorsíthat egy gyilkos golyót is.

Amikor csak részben nyomjuk el a haragunk, minden apróságon képesek leszünk magunkat felbosszantani, miközben rémképeket látva akár a külső környezetünk tárgyaiban is kárt tehetünk.

Ez történik nagyon sok olyan részeg emberrel, aki egyébként a haragját a mindennapokban elfolytja. A harag elfojtásának a blokkját, amikor már nem bírja a belső nyomást (stresszt), az alkohollal feloldja, s elszabadul, mint egy hajóágyú.

A stresszt átformáló vágyak

Egy egész élettörténet kirajzolódik előttem akkor, amikor egy agresszív részeg kapcsán valaki megkérdezi, hogy miért nem képes a másik “normálisan” viselkedni. Az ilyen megnyilatkozások mögött mindig a vágyak áradata van, amivel mindent át akarnak alakítani olyanra, ami szerinte mindenkinek jó.

Amikor a valóság átalakítására tett kísérletek kudarcba fulladnak, akkor szoktak ezek az emberek a szenvedésükből színházat (drámát és tragédiát) csinálni. Tudom, ezek kemény szavak, de ettől ez a megélési mód ugyan úgy jelen van, mint akár a harag, akár a később bemutatott zaklatott és zavarodott állapo

érmékből épített tornyok
A több pénz önmagában nem old meg semmit, mert a több pénz az több felelősséget is jelent.

Agresszív követelődzés

Van egy mentális program, mely nagyon sokakat mozgat. Ők számukra minden jár, legyen bármi, ami a vágyuk tárgya. Aki kisgyerekként mindent kiharcol magának, az felnőttként is olyan lesz, mint egy buldog. Ha valamit el akar érni, azt addig nem hagyja, míg ki nem bulizza magának.

Ha nem kapják meg, amit akarnak, ha várniuk kell, totálisan ki fognak borulni érzelmileg. Képesek az egész környezetük életét pokollá tenni, hogy megkapják azt, amit szeretnének. Ha pedig megkapják a hőn áhított csecsebecsét, azzal egy ideig elvannak, eljátszanak vele. Büszkén mutogatják is a szerzeményüket, míg nem jön egy újabb dolog, ami nekik kell, s kezdődik az egész elölről.

Érzelmi, és hozzá kapcsolódó mentális állapotból sok száz féle van, melynek a hatása nagyon változatos lehet. Zömük az életünket megnehezíti, s van olyan is, ami egyszerűbbé, könnyebbé és gördülékenyebbé teszi azt.

A baj mindig akkor van, amikor ezen érzések elkezdenek minket úgy irányítani, hogy ennek kapcsán nem vagyunk tudatosak. S kvázi robotpilótaként elkezdjük azt követni, amerre a belső állapotunk terelné az életünk.

Ahhoz, hogy ezt feloldjuk, illetve megelőzzük, a mentális és érzelmi állapotunkat érdemes szabadabbá tenni. Elengedve mindazt, ami feleslegesen korlátozza be az életünket. Ennek alapjairól járom körbe az önismereti minikurzusom—>

A vita elkerülése, mint a stressz jele

Egy követelődző ember teljes antitézise a konfliktusokat mimózaként elkerülő ismerős. Neki is vannak vágyai, csak ép nem meri azokat felvállalni. Mindent elkövet azért, hogy a legkisebb konfliktust felvállalja. Az ilyen ember totálisan ki van szolgáltatva másoknak, mert minden egyéni érdeket háttérbe szorít.

Aki nem vállalja fel a konfliktusait, az gyakran elmenekül a világ elől. Képes teljesen elvonulni a belső világjába, vagy egy eldugott faházba azért, hogy senkivel ne találkozzon, s ne kelljen konfrontálódni. Egy ilyen szemléletű ember képes még a másik ember szeretet elől is elbujdokolni, ha azt érzi magában, hogy ő nem tud úgy és annyira szeretni.

ember a tó partján
Aki elfut a konfliktus elől, az csak elodázza a problémákat, amivel nem tud szembenézni.

Törődő ragaszkodás

Aki a törődése révén próbálja a belső feszültségeit levezetni, s kötődni másokhoz, az egy idő után nagyon nagy teher lesz a környezetének. A törődő ember mindig segíteni akar, mindig mindenben tanácsot ad, mindig mindenhez hozzátenne, s mindig mindenben részt akar venni.

Képtelen egyedül lenni, s képtelen csak a maga dolgával foglalkozni. Mert azt hiszi, neki fel kell áldoznia magát másokért, mert így teheti szebbé a világot.

Mindig jók akarnak lenni mindenkihez, s pont evvel okoznak bajt szüntelen. Mert nem igazán képesek tisztelni a mások határait, s meghagyni az önálló élet lehetőségét másoknak. Az ilyen jóságtól a legtöbb ember menekül, már ha tud, de ez koránt sem olyan egyértelmű. Sokszor ez nem olyan egyszerű, mint hinnénk.

A bizonytalanság, a stressz biztos jele

Amikor a stressz spontán kiváltja a hatását, anélkül hogy el akarnánk taszítani (harag), vagy meg akarnánk ragadni (vágy), akkor képes az mindent darabokra szedni.

A stressz hatására megjelenő bizonytalanság spontán helyzetek áradatát fogja elindítja, mely a belső állapotunk nyomán káoszba fog fulladni. A káosz attól függően fog elsősorban kívül vagy belül megjelenni, hogy mennyire nyomjuk el a bennünk megjelenő bizonytalanságot.

köveket egymásra helyező kezek
A bizonytalanságunk forrása, hogy a nem megfelelő elemek egymás mellé helyezésével valósítsuk meg az elképzeléseinket.

Szétszórtság és mozgáskényszer

A bizonytalanság mikor teret kap, megteremti a káoszt. Ez igaz a belső érzéseinkre, a gondolatainkra és a cselekedeteinkre egyaránt. Akinek ez az alapvető működése, nem tud normális életet élni napi több óra mozgás nélkül. Az ilyen gyerekeket szokás az amerikai iskolákban leszedálni (nyugtató gyógyszereket etetnek velük).

De belőlük lesznek az ügybuzgók, a bénák, a helyüket nem találók és a pesszimisták is. Holott ezen embereknek semmi másra nincs szükségük, csak mozgásra, de jó sokra. Ha ezt elvesszük tőlük, azzal az életüket derékbe tőrjük.

Arrogancia és versengés

elsőre azt gondolnánk, hogy a konfliktusok mélyén jellemzően harag van. De maga a bizonytalanság is képes olyan konfliktusokat gerjeszteni, melynek híre hetedhét határban hallatszik. Főleg akkor, ha a bizonytalanság büszkeséggel vagy féltékenységgel párosul. Aki próbált már elvakult szélsőjobboldali emberrel szót érteni, az pontosan tudja mire gondolok.

Nem rosszak ők, s még csak nem is gonoszok, csupán a korlátaikkal küzdenek, mivel belül rengeteg a zavar bennük, de ezt igyekeznek elrejteni s letagadni, hogy az életük még nagyobb káoszba kerülhessen.

verseny motorcsónak
Van, akinek a versengés, az állandó stressz az élete..

Kritikus szemlélet

Amikor a bennünk lévő káoszon és bizonytalanságon úrrá akarunk lenni, semmi más lehetőségünk nincs, mint ítélkezni és a lehető legjobban tenni a feladataink. Egyszerűen az által menekülünk el a bennünk uralkodó káosztól és stressztől, hogy mindent a helyére akarunk tenni az életünkben.

A rendmániások és a folyton a hibáinkat soroló emberek is ezzel küzdenek. De ide tartoznak zömmel a sopánkodók is. Annyi energiát és figyelmet igényelnek a zaklatott és összpontosításra képtelen állapotuk miatt, hogy a megoldástól gyakran elveszik a teret.

Saját tapasztalatom

Sokan azt képzelik, hogy a stressz a legnagyobb rossz, amit a modernizáció következményeként az élet ránk mért. Ami részben igaz is. DE ez nem a legfontosabb pontja ennek a történetnek.

Az igazi nehézséget az okozza, hogy a bennünk felgyülemlett érzéseket és hozzá kapcsolódó mentális működésünket nem tudjuk elengedni. Mert nem tanultuk meg ennek a módját.

Igazából ezt 4-5 éves korban egy jól képzett, s a gyerekek pillanatnyi állapotára érzékeny óvodai nevelő képes lenne megtanítani. De a tapasztalat azt mutatja, hogy rengeteg olyan óvónő van, aki a napi szintű nehézségektől maga is stresszes. S ami talán még zavaróbb, hogy a saját stresszüknek a súlyával sem mindig képesek megbirkózni.

Ilyen állapotba tőlük elvárni, hogy az érzelmi elengedés alapjait hitelesen tanítsák az óvodában, teljesen reménytelen.

Ebben a korban a gyerekek mindenre sokkal érzékenyebbek, mint mi felnőttek. Egyből kiszúrják, ha valahol kilóg a lóláb. Soha sem azt figyelik, mit mond az óvónéni, hanem azt, ahogyan mondja. Ha az óvónőben van kiállás, tartás és magabiztosság, akkor követik a kéréseket, különben meg elindul a káosz.

S pont ez a legnagyobb kihívása a stresszes állapotnak. A belsőnkben, s főleg a tudatalattinkban megjelenő káosz és feszültség a stresszállapot hatására kontrollálatlanul a felszínre tőr, s jelentősen megnehezíti az életünket. Anélkül, hogy ezzel bármit is kezdeni tudnánk.

Ezért sem véletlen, hogy sok esetben, amikor elkezdem valakinek megtanítani az elengedés (Sedona) módszerét, ez első feladatom az éppen jelen lévő belső káosz elengedését megtanítani.

Egyéni konzultációk részletei —>


Kapcsolódó írásaim

Mutasd meg ezt az írást az ismerőseidnek is!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..