Blokkoldás és egyensúlyra törekvés

Minden hatékony önismereti munkának két érdemi fázisa van. Először a blokkjainkat meglelve feloldjuk azokat, majd a meglelt blokkjaink nélkül – némileg szabadabban–, új belső egyensúly kialakítására törekszünk.

A blokkjaink oldásához tömérdek módszert (rendszert) ismerünk, de belső egyensúlyunk kialakításához többnyire csak a természetes belső folyamatainkra tudunk hagyatkozni. A legtöbb módszer csak annyit mond, hogy a lélek útja lassú, s a blokkoldási folyamatok végén nemes egyszerűséggel magunkra maradunk a belső egyensúly kialakításával.

Arra az állapotra gondolok, amikor mondjuk egy családállítás után napokig eltart a belső bizonytalanság vagy az eufória, s hónapok telnek el, amíg az állítás hatása ténylegesen megjelenik a mindennapjainkban.

Tovább Blokkoldás és egyensúlyra törekvés

Az önismeret és az önfejlesztés 4 rétege

Az önismereti módszereknek se szeri se száma. Annyi könyv jelent meg ebben a témában, hogy a legtöbb ember már a fától nem látja az erdőt. Ebben az írásban ezen információ tengerében igyekszem egy kis rendet tenni, mintegy rendszerezve mindazt, amit megtudhatunk önmagunkról.

Az önismeret rendszerezésének a legnagyobb akadálya pont abban van, hogy egy információ lehet egyszerre igaz is ránk, meg nem is (mint az egyszeri népmesében), illetve lehet egy állítás igaz, meg annak ellenkezője is ugyancsak. Ennek legfőbb oka az, hogy a belső állapotaink folyamatosan változnak, másrészt a különböző helyzetekben és a személyiségünk különböző rétegeiben akár egy és ugyanazon pillanatban is eltérő módon reagálhatunk.

Ami ezen sokszínű szándékhalmazból a felszínen megjelenik, az merőben eltérhet attól, amit a belső világunkban ténylegesen szeretnénk. De az igazi kihívás akkor van, ha a felszínen, a tudatos énünkkel valamit tényleg el szeretnénk érni, s a mélyben munkálkodó, nem tudatos szándékaink ezekkel szemben érvényesülnek.

Tovább Az önismeret és az önfejlesztés 4 rétege

A boldogság akadályai

Van egy olyan alapvető igazság, amit senki nem tud megkérdőjelezni: “Mindenki boldog akar lenni, s el akarja kerülni a szenvedést.” A gubanc mindig ott kezdődik, amikor arra terelődik a szó, mi okozza a boldogságot, mert a legtöbben a boldogság akadályainak elhárításában keresik a megoldást. És a boldogság akadályainak eltávolítása egy igen göröngyös út…

Gyerekként, s még később is a környezetünk olyan korlátokat állít elénk, mely a személyes szabadságunknak és tetteinknek korlátokat szab. De az ezekhez való alkalmazkodás, illetve mások hasonló korlátok közé szorítása nem a szabadság és boldogság alapvető feltétele, csupán egy gyermeteg próbálkozás.

Az élet egy társas tevékenység, melynek sok olyan részlete van, mely a mi életünket alapvetően befolyásolja (meghatározza). A helyzetünk legtöbb részletére ezek ellenére nincs elegendő befolyásunk, illetve csak részben vagyunk képesek azt kézben tartani.

Ennek megértése szerintem sokkal fontosabb, mint annak hangsúlyozása, hogy az ember akkor kezdett el uralkodni a környezete felett, amikor megtanult gondolkodni. Szerintem inkább akkor kezdte el tönkre tenni az életfeltételeit, amikor elkezdet mindenre ésszerű megoldásokat keresni.

Tovább A boldogság akadályai

Az önmegvalósítás lényege

Az önmegvalósítás a belső út legmisztikusabb területe. Annyi mindent állítanak róla, hogy az már a tündérmesék világát is kinövi. Miközben annyi összetevője van, hogy az összes társadalom-tudomány tudásán is túlmutat.

Ha megértjük az önmegvalósítás célját és képesek vagyunk túllépni az ezernyi külsőségen, akkor az egész történet befogadhatóvá válik és túllép a megértés hiányából adódó homályon és zavarodottságon.

A belső harmónia pont attól megfoghatatlan, hogy nincsen oka, nem lehet közvetlenül megtapasztalni vagy elérni, s pont ezért az önmagunkra találás nem lehet cél sem, csak mellékterméke valami másnak.

Egyetlen dolgot tehetünk, eltávolítjuk az összes akadályt az életünkből, mely a boldogság és teljesség érzetének megtapasztalását akadályozhatja, s tesszük mindazt, ami épp elénk kerül, minden fogalomalkotás és elvárás nélkül. Tovább Az önmegvalósítás lényege

A melankolikus vérmérséklet

A melankolikus személyiségtípusról rengeteg leírás van az interneten. Itt most egy olyan, picit szokatlan bemutatását adom meg ennek a szemléletnek, ami kifejezetten az önismerethez való hozzáállásukat mutatja meg. Egy picit görbe tükör lesz, amit vállalok, de remélem pont ez a megközelítés segíteni fog ezen stratégia lényegének megértésében…

A végén azt is megmutatom, hogyan lehet ezen szemlélet nehézséget okozó hatásait felülírni, semlegesíteni. Tovább A melankolikus vérmérséklet

A személyiség külső kihívásai

Az ember egy társas lény. Kapcsolataink és a társadalom egyéb hatásai folyamatosan ellátnak minket feladatokkal és kihívásokkal, melyekre érdemes megtanulnunk úgy reagálni, hogy az a mi és a környezetünk életét is élhetőbbé és tartalmasabbá formálja.

Ennek a tudatos kapcsolati munkának viszont elengedhetetlen alapfeltétele, hogy a belső kihívásaink csökkenjenek. Anélkül a kapcsolati rendszerünk kihívásaival nem sok mindenre fogunk jutni.

Amíg a belső világunk folyamatosan ellát kihívásokkal, addig a külső világ jelzéseiből zömmel csak azt leszünk képesek felfogni, hogy velünk valami nem stimmel. Képtelenek leszünk annak megkülönböztetésére is, hogy a kialakuló konfliktusok forrása mi magunk vagyunk, vagy csak ránk akarják tolni a felelősséget. S ebből adódóan a saját érdekeinket sem tudjuk majd megfelelően képviselni…

Tovább A személyiség külső kihívásai

A gondolkodás ereje és korlátai

A gondolkodás egyidős az emberiséggel. Talán pont a gondolkodás és az eszközhasználat volt az a két fő tényező az emberré válás folyamán, aminek révén képesek voltunk felülkerekedni a természet erőinek, s olyan életet teremteni magunknak, mely ezernyi kötöttségtől mentes.

Ennek a fajta gondolkodásalapú életmódnak viszont sokféle mellékhatása van, ami mellett nem mehetünk el szó nélkül. S nem csak a természetkárosításra, a globális felmelegedésre gondolok. Ennél sokkal több mindent is elveszthetünk, ha nem lépünk egy lépést vissza, s nem kezdünk el kapcsolatba kerülni a külső és belső környezetünkkel.

A gondolatok ereje

A gondolatok jó szolgálatot tesznek az életünkben. A gondolataink révén képesek vagyunk megtervezni a cselekedeteinket, s olyan összetett tevékenységeket is véghezvinni, amire senki más nem képes ezen a Földön.

A gondolataink révén vagyunk képesek szervezetten és hatékonyan együttműködni másokkal. A beszéd, a gondolatok átadásának képessége, az időbeliség kifejezésének képessége egy hatalmas erő, mely nélkül az emberiség még mindig kis kolóniákat jelentene a természetben, melyek folyamatos félelemben élnének a vadvilág és az időjárás viszontagságaitól.

Ehelyett:

  • Hatalmas épületeket emeltünk, mint a piramisok és a kínai nagy fal.
  • A rómaiak hosszú vízvezetékeket és úthálózatot hoztak létre, melynek egyes darabjai még ma is működnek.
  • Képesek voltunk az évszázadok alatt megszerzett tudást rendszerezni, s azt úgy átadni az utókornak, hogy az a változás és a fejlődés alapjává vált.
  • A fizika és a matematika révén nagyszerű gépeket és eszközöket alkottunk, elindítva és gerjesztve az ipari fejlődést.
  • A modern fizika révén a villamosenergia teljesen átformálta az életünket, az elektronikáról nem is beszélve.
  • Az internet révén pedig a hozzáférhető tudás elkezdett ugrásszerűen megnőni.

A gondolkodás eredményeként gyakorlatilag bármit el tudtunk érni a Földön. Csak idő kérdése volt, mikor kezdjük el szabályozni a folyók vízjárását vagy a közlekedés sebessége mikor fog ugrásszerűen megnőni.

Ezen intenzív hatása a gondolkodásnak azt is eredményezte, hogy az erőforrásainkat képesek lettünk olyan ütemben fogyasztani, ami kikényszerítette azok jobb kihasználását, a hulladékgazdálkodás kialakulását, illetve a pazarlás kényszerű csökkenését.

A gondolkodásunk háttere

A gondolataink kifejezője a nyelv, melynek használata nagyban függ attól a közegtől, amiben felnőttünk. Ugyanúgy az életünk házi feladatait kódolja számunkra, mint azok az érzésekben és képekben kódolt emlékek, amik alapvető reagálásainkat meghatározzák.

Gondolatainkat ugyan az életünk során tudatosan formálhatjuk is, de ez a tudatos önformálás rengeteg erőfeszítést és időt igényel. Másrészt a gondolataink a tudatos elménk működésének a részei, s nem a sokkal nagyobb hatású tudatalattinké, de a gondolataink mégis képesek a tudatalattira is hatással lenni. Aminek révén hatni tudunk a spontán reakcióinkra is, de ennek elérése is hosszabb időt igényel.

A gondolkodásmódunk viszont korlátok közé van szorítva. A nyelvi kifejezőképességünk korlátjai közé. Egy olvasott s művelt ember sokkal jobban s pontosabban képes a gondolatait megfogalmazni, mint egy kevésbé tanult ember.

Sokszor mégis azt tapasztalhatjuk, hogy a tanult és olvasott emberek nem sokkal sikeresebbek a világban, mint az átlagos képzettségűek. Tehát önmagában a jó gondolkodási képesség kevés ahhoz, hogy kiemelkedően jó és tartalmas életet éljünk. Tehát kell lennie még valaminek, aminek a révén a gondolkodási képességünk ereje megnő.

A gondolkodás kihívásai

A baj mindig abból van, ha a gondolkodás erejét túlértékeljük, s elkezdjük az életünk összes területét a gondolataink befolyása alá vonni. A személyiségtükör konzultációimon nagyon gyakran azt veszem észre, hogy sokkal több mindent akarnak a hozzám fordulók az irányításuk alatt tartani, mint amire képesek.

Ugyan időről-időre bebizonyosodik, hogy ez a törekvésük sikertelen, mert olyan, előre nem látott történések is beleszólnak az életünk alakulásába, amit nem tudunk befolyásolni, illetve nem tudtunk előre számításba venni. De ennek beismerése és ezen hatások feltérképezésére nem igazán jut elegendő idő és türelem.

Amikor megmutatom (egy szemléletes kép) segítségével, hogyan lehetséges túllépni a görcsös irányításkényszeren, sokak arcán megjelenik a felszabadultság és az öröm mosolya. 

A görcsös agyalás fejfájást és migrént okozhat

Boldogan ide írnám azt, hogyan lehetséges elérni a kényszeres irányítástól való megszabadulást, de sajnos erre nincsen univerzális válasz, csak személyre szabott. Mely függ az ember személyiségétől, illetve mindazon tényezőktől, amit az önismeret és az önfejlesztés fő kérdései kapcsán megfogalmaztam.

A görcsös gondolkodás keretein túl

A túlzott görcsölés, a mindent érteni akarás mögött gyakran a félelem és a belső bizonytalanság bújik meg. De a túlzott irányítás kényszerének sok más oka is lehet. Ezen hatásokat felülírni csak úgy lehetséges, ha képesek vagyunk a tudatalattink legmélyére hatolni.

Amikor csak a felszín megváltoztatásával próbálkozunk egyszerű viselkedési mintákat ismételgetve, akkor nem igazán vagyunk képesek egy éppen megjelenő emlékek és érzések hatását semlegesíteni. Ugyan megpróbáljuk elérni az akaraterőnkkel és összpontosítással, hogy az érzéseink hatása a felszín alatt maradjon, s egy tanult maszkot mutassunk a külvilágnak, de annak eredménye egy túlfűtött állapot lesz.

Ezen próbálkozások helyett inkább előzzük meg a túlfűtött és kellemetlen állapotokat. Lássunk rá arra, miként hozzuk meg a választásainkat, milyen belső mozgatórugók nehezítjük vagy könnyítjük meg az életünket.

A személyiségtükör konzultáció részletei —>


Nehézségeink és eredményeink forrása

Nehézségeink és eredményeink forrása ugyanaz a dolog. Szokásaink és érzéseink alapja mindazon tapasztalatok, amiket átéltünk, s ezek átformálása az önismereti munka legfőbb célja.

Ha képesek vagyunk átformálni az életünk tapasztalataihoz kapcsolódó emléklenyomatainkat, azzal megváltozhat az életünk. De ennek a munkának (folyamatnak) az elkezdéséhez érdemes pontosan látnunk azt, mi minden hat ránk, mi mindent tároltunk el az életünk tapasztalatából, s mennyi mindenre vannak ezek kihatással.

Tovább Nehézségeink és eredményeink forrása

A kivetítés pszichológiája

A kivetítésnek többféle megjelenési formája van. Egyik formája az, amikor a mi hibáinkat nem akarjuk felismerni, s másokban látjuk meg, de van egy másik, mely sokkal gyakoribb, s az önismereti munka során sokkal fontosabb is.

Mindenki az életünkben egy saját szereppel rendelkezik, amit mi magunk választunk ki minden egyes embernek. Múltunk egy szereplőjének tulajdonságait a belsőnkből kivetítjük másokra, hogy tudjunk hozzájuk viszonyulni. S ezt annyira automatikusan tesszük, hogy észre sem vesszük.

Tovább A kivetítés pszichológiája

4 vérmérsékleti típus

Ha személyiségünk (vérmérsékletünk) alapkarakterét akarjuk ismerni, semmi mást nem érdemes végiggondolnunk, csupán azt, mit teszünk egy kritikus helyzetben. Ez sokkal megbízhatóbb személyiségteszt, mint bármi más. Nem kell hozzá mindenféle kérdésre válaszolni, egy egyszerű önreflexió elegendő információt mutat meg személyiségünk külső rétegéről.

Ezen stratégiáknak viszont van egy pár olyan közös tulajdonsága, mely alapvetően meghatározza a hatásukat. Esetlegesek, gyakran érzelmekkel vannak átitatva, s többnyire minden tudatosság nélkül választjuk őket, követve gyerekkori és hozott mintáinkat. Tovább 4 vérmérsékleti típus