Kapcsolataink, az önismeret erőforrásai

Az önismeretünk útján a legnagyobb támaszunk a kapcsolataink. A barátaink és ismerőseink reakciója az, ami megajándékozhat minket azon visszajelzésekkel, ami szükséges a belső utunk járásakor a hibák és tévedések korrekciójához.

Életünk egy dinamikus rendszer része, mely folyamatos kölcsönhatásban van a környezettel: a természettel, a minket körbevevő emberekkel és helyzetekkel.

Sokan szeretnének a környezetük hatásaitól mentesen élni. Ennek eredménye egy törékeny álomvilág, melytől jobban fogunk függeni érzelmileg, mint fizikailag a lélegzéstől. Miközben elveszítjük az összes olyan lehetőséget, aminek révén tanulhatnánk magunkról.

Tovább Kapcsolataink, az önismeret erőforrásai

Az önismeret és az önfejlesztés 4 rétege

Az önismereti módszereknek se szeri se száma. Annyi könyv jelent meg ebben a témában, hogy a legtöbb ember már a fától nem látja az erdőt. Ebben az írásban ezen információ tengerében igyekszem egy kis rendet tenni, mintegy rendszerezve mindazt, amit megtudhatunk önmagunkról.

Az önismeret rendszerezésének a legnagyobb akadálya pont abban van, hogy egy információ lehet egyszerre igaz is ránk, meg nem is (mint az egyszeri népmesében), illetve lehet egy állítás igaz, meg annak ellenkezője is ugyancsak. Ennek legfőbb oka az, hogy a belső állapotaink folyamatosan változnak, másrészt a különböző helyzetekben és a személyiségünk különböző rétegeiben akár egy és ugyanazon pillanatban is eltérő módon reagálhatunk.

Ami ezen sokszínű szándékhalmazból a felszínen megjelenik, az merőben eltérhet attól, amit a belső világunkban ténylegesen szeretnénk. De az igazi kihívás akkor van, ha a felszínen, a tudatos énünkkel valamit tényleg el szeretnénk érni, s a mélyben munkálkodó, nem tudatos szándékaink ezekkel szemben érvényesülnek.

Tovább Az önismeret és az önfejlesztés 4 rétege

Az önismeret és a önfejlesztés fő kérdései

A önismeret és az önfejlesztés legfontosabb tesztje, hogy képesek vagyunk-e a külső és belső környezetünk hatásaira úgy reagálni, hogy avval a legtöbbet hozzuk ki a helyzetekből. Nem egy külső szemlélődő nézőpontjából, hanem a magunk tényleges igényei alapján.

De van egy bökkenő. Teljesen másképp viselkedünk akkor, amikor jól érezzük magunkat, s teljesen másképp, amikor valami nyomaszt minket, s emiatt stresszesek és nyugtalanok vagyunk.

Ennek megértése és alkalmazása egy olyan dinamikus belső állapotot feltételez, aminek kiismerése alapvetően nem lehetséges olyan módon, hogy a lényünket fixnek és megváltoztathatatlannak hisszük.

Tovább Az önismeret és a önfejlesztés fő kérdései

A személyiség külső kihívásai

Az ember egy társas lény. Kapcsolataink és a társadalom egyéb hatásai folyamatosan ellátnak minket feladatokkal és kihívásokkal, melyekre érdemes megtanulnunk úgy reagálni, hogy az a mi és a környezetünk életét is élhetőbbé és tartalmasabbá formálja.

Ennek a tudatos kapcsolati munkának viszont elengedhetetlen alapfeltétele, hogy a belső kihívásaink csökkenjenek. Anélkül a kapcsolati rendszerünk kihívásaival nem sok mindenre fogunk jutni.

Amíg a belső világunk folyamatosan ellát kihívásokkal, addig a külső világ jelzéseiből zömmel csak azt leszünk képesek felfogni, hogy velünk valami nem stimmel. Képtelenek leszünk annak megkülönböztetésére is, hogy a kialakuló konfliktusok forrása mi magunk vagyunk, vagy csak ránk akarják tolni a felelősséget. S ebből adódóan a saját érdekeinket sem tudjuk majd megfelelően képviselni…

A külső kihívásainknak 4 fő forrása van.

Tovább A személyiség külső kihívásai

Az élet iskolája (s 6+1 szabálya)

Az élet iskolájának a lényegét sokan félreértik. Nem a mindennapok nehézségeit jelenti, hanem egy olyan attitűdöt, mely szembemegy a megszokott életvitellel, s mindazzal, amit az iskola belénk nevelt. S aminek eredményeként az életünk megelevenedik, élettelivé válik.

Az élet iskolájában a szabályok teljesen ellentétesek azzal, amit a hagyományos iskolában elvárnak. Van 6+1 olyan szabálya, mely az érvényesüléshez, a középszerűségből való kilépéshez elengedhetetlen:
Tovább Az élet iskolája (s 6+1 szabálya)

Az életközepi váltás okai és következményei

Az életközepi váltást sokan válságként élik meg, mert nem értik, mi az oka, s ezért sokszor megoldást sem találnak rá. Pedig az életközepi váltás pont ugyanolyan természetes, mint akár a tinédzserek átalakulása, vagy a nyugdíj körüli változások az életünkben. Csak korábban nem igazán jelent meg a mindennapok szintjén.

Dr. Wayne W. Dyer Az ambíciótól az értelemig című filmjében bemutatja azt a folyamatot, amit a harmincas éveinkben bekövetkező belső változás okoz.

Tovább Az életközepi váltás okai és következményei

A törékeny önbizalom oka

Az önbizalom megszerzése a legtöbb önismereti munka egyik fontos építőköve, ha nem az egyik legfontosabb. Tucatnyi jó tanácsokat találhatunk a könyvekben, s ezek sok embernek működnek is.

Ez a történet ott válik igazán döcögőssé, hogy nem mindenkinek, csak egyeseknek. Hihetnénk azt, hogy bennünk van a hiba, hogy mi nem csináljuk ezen módszereket rendesen. De a kép ennél picit összetettebb.

Akiknek van önbizalma

Egy kisgyerek sosem kérdi meg, mit tehet, s mit nem. Csak egyszerűen csinálják azt, ami éppen jól esik nekik. Ha jól érzik magukat, mosolyognak. Ha fáj valamijük, sírnak. Ha pedig van egy ötletük, akkor minden további nélkül meg is próbálják azt.

Jól tudják ezt a kisgyerekes anyukák, akik mindent igyekeznek elpakolni a lakásban, ami a kisgyerek számára elérhető helyen van, s vagy a babára lehet veszélyes, vagy a szülőknek oly becses, hogy nem szeretnék, ha bántódása esne.

Nekik semmilyen önbizalomépítő módszerre nincs szüksége. S aki képes elengedni az aggódást és a félelmet, azok pont így tudnak élni, s erre szerintem mindenki tud egy ilyen példát említeni az életéből.

egy kiegyensúlyozott kislány a padlón fekve
A világra nyitott állapotban a kihívásainkkal könnyebben képesek vagyunk szembenézni.

Amikor az önbizalom megcsappan

Őszinte leszek. Az önbizalom megteremtéséért nekem is tennem kell folyamatosan. Sokáig azt láttam, hogy a menedzserkönyvek módszerei nekem sem működnek, s ennek kapcsán nagyon cudarul éreztem magam.

Ezek okáról mindjárt mesélek, de előbb nézzük meg azokat az általános tanácsokat, amik sok sikeres embernek könnyebbé tette az életét, s váltig állítják (a saját jó tapasztalatuk miatt), hogy ezek a módszerek működnek.

Azzal tudod az önbizalmad erősíteni, ha tudatosítod:

  • Felejtsd el a megfelelési kényszert!
  • A legtöbb félelmed csak gumikrokodil
  • Többre vagy képes, mint gondolnád
  • Ne hasonlítsd magad másokhoz!
  • Nincs olyan, hogy kudarc.
  • Már most is sikeres vagy!
  • Amit érzel, az nem a valóság!
  • Többet és jobbat érdemelsz!
  • Csak egy életed van!
  • Szeresd magadat!

S a jó gondolatok sorát még simán tudnám tovább is bővíteni, de a lényeg szerintem látszódik. Ezek a mondatok mindegyik valamilyen módon az érzelmeket igyekszik felkorbácsolni. S annak életben tartásával igyekszik extra erőt kölcsönözni a használója.

Kinek javítanak ezen tanácsok az önbizalmán?

Azoknak, akik alapvetően nem igazán foglalkoznak az érzéseikkel, mert a kapcsolataikon vagy a jövőjükön van a figyelmük. S egy óvatlan pillanatban valami olyan történt velük, ami korábban nem. Megjelent valamilyen becsípődés az életükben, ami egyszerűen nem hagyta őket nyugodni, s folyamatosan érzelmeket indukált bennük.

Ezen bevillanásszerű tapasztalatok beleégnek az emberek belsejébe, s akkorra tetterőt kölcsönöz nekik, amivel “képesek a vasbetont is felszántani”. S az idézőjel sok esetben tényleg csak jelképes, mert olyan mértékben felszívják magukat ezek az emberek, hogy akik az útjukba akar állni, s meg akarja őket akadályozni azt vagy félretolják vagy kikerülik.

Őket ugyanis nem lehet megállítani mindaddig, amíg a céljukat el nem érik. Ők a tipikusan azok az emberek, akik képesek és hajlandók a saját gesztenyéjüket akár még a tűzből is kikaparni, s annak minden eredményét is megszerezni.

Csak hát az emberek egy meghatározó része nem ismeri ezt az érzést, s nem képes ilyen módon felszívni magát, és minden akadályt felvállalva átmenni akár a falon is.

Hogyan lesz önbizalma az összes többi embernek?

Úgy, hogy megkeresik magukban azt a pontot, ami a legjobban érdekli őket. Az első két csoportnak viszonylag hasonló dolgokat kell tennie, némileg eltérő fókusszal, míg a harmadik csapatnak totálisan más utat kell választania, ha boldogulni akar az életében.

Az első csoportba a jövőért aggódó emberek tartoznak. Akik a munkahelyük, az előmenetelük, az anyagi helyzetük, a gyerekük jövője foglalkoztat elsősorban. Nekik találták ki a célállítás módszertanát.

Nekik semmi más dolguk nincs, mint a menedzserkönyvek azon részét elővenni, ahol a célok kitűzéséről, s azok megvalósításának módszereiről van szó. Lakás, kocsi, utazás, pénz nekik a legjobb motiváló erő, melynek ha egyszer rákapnak az érzetére, simán megcsinálhatják a szerencséjüket.

A második csoportot azok alkotják, akik a kapcsolataik által motiválhatóak, mert az van elsődlegesen az életük középpontjában. Nekik kicsit már más a feladat. Minden céljukat úgy kell megfogalmazni, hogy azt emberekhez kössék.

Ez lehet a barátjuk, a párjuk, a szüleik, valamilyen közösség vagy csoport. Ha megtalálják azt a személyes kötődést az életükben, akikért mindent megtennének, akkor már azt is meglelték, mi által képesek szinte bármire.

A harmadik csoportba tartozom én is, akinek a helyzete jelentősen különböző az előző kettőtől. Ezernyi érzelem kavarog bennünk, s számunkra az érzelmek tudatos felkorbácsolása nem úgy hat, mint az első két csoportnak. Nekünk ugyanis árt, mert a még több érzés mégtöbb olyan kihívást okoz nekünk, amivel eddig sem tudtunk mit kezdeni.

Számunkra a pillanatnyi érzéseink állandó tengerén kell megtalálnunk azokat a TEVÉKENYSÉGEKET, melyek szinte bármilyen helyzetben örömet és élvezetet nyújtanak. S az sem árt, ha ezért a számunkra örömteli tevékenységekért jól meg is fizetnek

Nekünk a klasszikus célállításai módszerek semmit nem értenek, mert csak a pénzért vagy egy tárgyért igazából a fülünk botját sem mozgatjuk meg. Amikor meg érzelmeket akarnánk kötni hozzájuk, akkor szembesülhetünk avval, hogy ezen tárgyakhoz ezernyi érzés más most is hozzá van nálunk tapadva, csak épp ezen érzések nem túl pozitívak általában.

Kövek egyensúlyban egymáson
Az életünk különböző területeinek egyensúlya nem mindig található meg elsőre.

Személyes tapasztalatom

A megfelelő önbizalom megszerzése kapcsán szoktam igazi keveredést látni az emberek fejében. Annyira képesek vagyunk átvenni azon mintákat, amik a környezetünkben a leggyakoribb, hogy észre sem vesszük a mi saját igényünket. Igen, én is így jártam…

Másrészt a fenti három alapvető fókuszunk annyira rejtve van, hogy más, alapvetően fontos igényünk miatt ezen igények teljesen háttérbe szorulnak. A személyiségtükör konzultációnak pont a három eltérő fókusz megtalálása az elsődleges célja. Mert minden más csak ennek ismeretében határozható meg egy ember életében teljes bizonyossággal.

Mondok egy gyakori félreértést, hogy világos legyen, mi okozhat problémát ennek kapcsán. Sok olyan ember van, akinek remek humora van, remek előadó, s a környezetében állandó a jókedv. Azt hihetnénk, hogy alapvetően az érzései vagy a kapcsolatai határozzák meg ez ilyen ember a cselekedeteit, mert mindig jól akarja magát érezni, s sok ember veszi körül őket.

De ez nem törvényszerűen van így. Az is teljesen reális, hogy az anyagi helyzete vagy az egészsége miatt aggódik, s a társasággal és a jó kedvel igyekszik ezen borús gondolatait elfedni, ideig-óráig kikapcsolni. Több-kevesebb sikerrel.

Amikor viszont az én segítségemmel nézünk rá ezen kérdésre, akkor a cseles kérdéseim révén a napnál is világosabban a felszínre szokott kerülni, mi az alapvető mozgatórugó. S annak minden következményét is meg szoktuk beszélni ezeken a találkozókon…

Arról a helyzetről már nem is merek beszélni, amikor az érzéseinek áradatával küzdő embernek kell segítenem abban, hogy végre képes legyen az érzelmeinek tengerén a felszínén maradni, s nem nyelje el minden érzelmi hullám napokra. De az már a személyiségtükör konzultáció felismeréseinek gyakorlati felhasználásánál kerül elő, egy személyes konzultációs sorozat részeként.

A személyiségtükör konzultáció részletei —>

Fizikai elengedés

rendetlen szobabelső
Egy legénylakásba egy nőnek nem sok tere marad.

Az elengedés első és talán a legegyszerűbb terepe a fizikai világ. Ezernyi olyan dolog vesz minket körül, ami már nem szükséges az életünkhöz, s mégis tartogatjuk.

A tárgyaink egy része teljesen felesleges, semmi hasznunk belőle. Amit nem használtunk az elmúlt 2-3 évben, azt nyugodtan kidobhatjuk vagy odaadhatjuk másoknak. Valószínűleg mi már biztosan nem fogjuk őket használni.

kapcsolatainkban is érdemes néha rendet tenni. Semmi szükség olyan emberekre az életünkben, akik csak a kihívást és a bajt hozzák az életünkbe. Szívtelennek tűnhet akár 20-30 éves barátságot megszakítani, de nem kell feltétlen mindenki baját a nyakunkban cipelni

Azért félünk elengedni tárgyakat és embereket, mert azt hisszük nem lesznek helyettük újak. Ez egyszerűen nem igaz. Folyamatosan változunk, s ennek megfelelően a kapcsolataink, a szokásaink és a használati eszközeink is változnak (és ha hagyjuk, megújulnak)

Tovább Fizikai elengedés

Nehézségeink és eredményeink forrása

Nehézségeink és eredményeink forrása ugyanaz a dolog. Szokásaink és érzéseink alapja mindazon tapasztalatok, amiket átéltünk, s ezek átformálása az önismereti munka legfőbb célja.

Ha képesek vagyunk átformálni az életünk tapasztalataihoz kapcsolódó emléklenyomatainkat, azzal megváltozhat az életünk. De ennek a munkának (folyamatnak) az elkezdéséhez érdemes pontosan látnunk azt, mi minden hat ránk, mi mindent tároltunk el az életünk tapasztalatából, s mennyi mindenre vannak ezek kihatással.

Tovább Nehézségeink és eredményeink forrása

A 4 vérmérséklet belső útja

A személyiségtesztek alapvetően csak holt információkat adnak rólunk, ha a tesztekből levont következtetéseket nem fordítjuk a magunk hasznára a mindennapokban.

A felismerések magunkra alkalmazásának útját érdemes egy egyszerű megközelítéssel kezdeni, mert egy összetettebb rendszert megérteni és megtanulni akár évekbe is beletelhet. Legalább is én azt tapasztaltam, amikor a személyiségtükör konzultációimhoz elkezdtem anyagot gyűjteni évekkel korábban.

4 vérmérsékleti típus önismereti felhasználása pont azért célszerű, mert ez a rendszer elegendően összetett ahhoz, hogy az árnyalatokat is értelmezni tudjuk, s elegendően egyszerű, hogy megértése és használata ne okozzon túlságosan nagy mentális kihívást.

A belső (önismereti) út lényege az lesz ebben az esetben, hogy a 4 vérmérsékleti típus szélsőségeit kompenzáljuk, kiegyenlítsük más vérmérsékleti típusok stratégiáját felhasználva. Ezek nem annyira nehezek, hogy egyedül ezzel ne lehessen boldogulni, de elegendően hatékonyak ahhoz, hogy formálni tudják az életünket.

Persze ennek a megközelítésnek is van egy alapvető buktatója, mely minden más, nem személyre szabott módszer esetén megjelenik. Senki sem gondolja azt magáról, hogy vele bármi baj lenne. Mégis érdemes valamit tenni, ha jobb életet szeretnénk.

Tovább A 4 vérmérséklet belső útja