A tudatos jelenlét félreértése

A tudatos jelenlét legfőbb ereje, hogy a bennünk kavargó érzések és gondolatok elcsitulnak, s képesek vagyunk jobb döntéseket hozni. De nem ez cél, hanem a belső állapotaink mederbe terelése. A belső zaklatottságunk lenyugvása csak következmény.

Amikor a gyakorlást, az utat összekeverjük annak következményével , s azt kezdjük el erőltetni, akkor tévúton járunk. Megöljük magát a mindfulness gyakorlat egyik legfőbb sajátosságát, a könnyed örömteli állapotban való időzést.

Időről időre megjelennek bátor önkéntesek, akik a tudatos jelenlétet olyan megközelítéssel párosítják, aminek a forrás az ind hagyományban jóga hagyományában gyökerezik, s semmi köze a jelenlét állapotában való időzéshez.

Hogy megérthessük azt, mi is az igazi gond vele, nézzünk meg egy ilyan gyakorlatot, s a saját tapasztalataink révén vonjuk le a tanulságokat.

Az ind hagyomány gyakorlatának leírása

 

Találtam az interneten egy pofonegyszerű, de rendkívül hatékonynak mondott, 10 másodperces mindfulness meditációt, amit kipróbáltam. Kövessük annak utasításait, s próbáljunk meg 10 másodpercig gyakorolni a tudatos jelenlétet ennek segítségével.

Figyeljük meg, mi történik bennünk, ennek a gyakorlatnak a következtében. A saját tapasztalataim is megosztom majd, s azt is, miért nem nevezhetjük az ennek hatására bennünk megjelenő állapotot tudatos jelenlétnek.

Maga a gyakorlat leírása tényleg egyszerű vol:

  1. Összpontosítsunk minden figyelmünket a légzésre.
  2. Számoljunk el 10-ig úgy, hogy közben nem engedjük, hogy az elménk elkalandozzon.
  3. Ha mégis elkalandozik, akkor ítélkezés nélkül, türelemmel, kezdjük el újra a gyakorlatot.

Nagyon egyszerű instrukció, azt gondolom egy nagycsoportos óvodás is meg tudja csinálni.

MIELŐTT TOVÁBB OLVASNÁ BÁRKI IS A CIKKET, MINDENKIT ARRA KÉREK, HOGY ITT ÁJON MEG AZ OLVASÁSSAL!
OTT AHOL VAN PÁR MÁSODPERCIG PRÓBÁLJA KI EZT A GYAKORLATOT, MIELŐTT TOVÁBBOLVASNA!!!

Vannak kihívások

A gyakorlati valóság az, hogy ugyan az instrukció nagyon egyszerű, de a tudatunk nagyon kusza. Úgy termeli a gondolatokat, mint kitörő vulkán a lávát. Korrekt volt a leírás az interneten, nem rejtette ezt a véka alá. Írt pár példát arra, hogy milyen gondolataink lehetnek.

“1, 2, 3… vajon jól csinálom?”
“1, 2, 3, 4, 5… na, megjött a szomszéd.”
“1, 2, 3, 4, 5, 6, hú, de jó, nem volt egy gondolatom sem!”
“1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10.”

Gratulálok!

Gyors sikert ajánlva a végén ezt még hozzáfűzik:

Csináld ezt meg minden nap legalább egyszer minimum 21 napig, és engedd, hogy elámulj, milyen változásokat hozott az életedbe.

Ezzel volt vége a gyakorlat leírásának.

Van az a helyzet, amikor a tapasztalatok alapján nem kevés gondolat ötlik fel bennünk..

A gyakorlat igazi kihívásai

 

Nekem az az alapelvem, hogy ne alkossak véleményt olyasmiről, amiről nincs tapasztalatom. Hogy a fenti “éberség” gyakorlatot magam is elkezdtem végezni. Ilyen sok gondolatom támadt rövid idő alatt:

  • 1 … S jött egy gondolat (tartalma lényegtelen)
  • 1 … S jött egy másik gondolat (tartalma lényegtelen)
  • 1 … S jött egy gondolat (ennyire nem lehetek béna)
  • 1 … S jött egy gondolat (legalább kettőig sikerülne eljutnom)
  • 1 … S jött egy gondolat (ez már röhej)
  • 1 … S jött egy gondolat (………………… /itt már cifrább szavak jutottak eszembe 🙂 /)
  • 1 … S jött egy gondolat (itten azt hiszem meg vagyok vezetve)
  • 1 … S jött egy gondolat (na álljunk neki erről egy posztot írni, mert ez egy nagy “cumi”)

S mindjárt meg is mutatom azt is, miért.

A meditáció egy folyamat

Azt vettem észre, hogy a legtöbb embernek a meditáció megtanulása évekbe telik. Mármint annak a fajta meditációnak a megtanulása, mely valóban a mentális és érzelmi nyugtalanságot kisimítja, annak okaival egyetemben.

Én azt gondolom magamról, minden szerénység nélkül, hogy van tapasztalatom a meditációról. Az első, buddhista értelemben vett meditációs élményeimet még 1991-ben szereztem, s manapság is napi szinten gyakorlom ezt a nagyszerű tevékenységet, annak sokféle formáját.

  • Szoktam mantrákat ismételni, s van, amikor éneklek is akár, mert az ének is elvezethet a belső nyugalomhoz.
  • Néha olyan módszereket is használok, ahol nincsenek mantrák, sem egyéb olyan mentális tényezők, amik az összpontosítás támaszai lennének. Mert azon módszereknek egyedi hatásai vannak.
  • S az érzéseink tudatos elengedése is egy fajta meditáció, mely alapjaiban nagyon közel áll a valódi éberség gyakorláshoz.

S pont ezek révén most nagyon őszinte tudok lenni.

A tudat belső zaklatottságának megállítása nem egy kezdő szintű gyakorlat. Vannak, akik egyből meg tudják ugrani ezt a szintet, mert az ehhez szükséges tudati alapokkal rendelkeznek, de ezt én csak nagyon keveseknél tapasztaltam meg úgy, hogy abban nem volt erőltetés és görcs.

A mentális folyamataink során, a mindennapi életben, ahol van egy gondolat, ott előbb-utóbb sokkal több is lesz. Mert minden gondolat újabbakat szül.

Ez a tudatunk alapvető működése: gondolkodik és ítélkezik. És soha nem áll meg. S ebből szerintem az is látszik, hogy a gondolatok áradatának megállításához nem ez a megközelítés visz közelebb.

A megoldás nem a gondolatok (és érzések/érzetek) megzabolázásában keresendő, hanem abban, hogy a belső állapotaink gyökerét kitisztítjuk, elengedjük.

Az önismereti (mini)tanfolyamomban pont ennek alapjait tanítom meg.

Összpontosító gyakorlat

Ha mint gyakorlattal rendelkező buddhista ránézek erre a gyakorlatra, a napnál is világosabb, hogy semmi köze nincs a mindfulnessnek vagy tudatos jelenlétnek nevezett gyakorlathoz. Mint az tudatos jelenlét gyakorlatának leírásakor is jeleztem, a lényeg az éberségen van, s nem az erőfeszítésen.

A tudatunk pont attól képes elrendeződni, s a gondolatok áradata akkor kezd végre alább hagyni, ha adunk neki egy és csakis egy pontot, amire összpontosíthat.

  • Amikor a légzést számolom, akkor a figyelem eleve megoszlik.
  • Amikor azt figyeljük, hogy megjelenik-e egy gondolat, az maga a gondolkodás maga.
  • Amikor a megjelenő gondolat hatására újrakezdjük a számolást, az pedig maga a reagálás.

A tudatom gondolkodó és ítélkező funkciója jól fel is felerősödött, ahelyett, hogy nyugalomra lelt volna. S így a belső állapotaim elengedni is sokkal nehezebben ment, jól rá is görcsöltem a gondolataimra.

Figyelhetünk a légzésünkre, vagy a testtartásunkra, vagy az érzeteinkre. Nem egyszerre az összesre, hanem csak az egyikre. Ha bármelyik kettőt elkezdjük egyszerre gyakorolni, akkor a tudat automatikusan beindul.

Annak az eredménye pont ugyan az lesz, mint amit a mindennapokban is megtapasztalunk. Amit lekezelni nem egyszerű. Van olyan gyakorlat, amikor pont ennek a megtanulása a cél, de az egy haladó módszer.

Olyankor több tevékenységet összekötünk egy egységgé, s annak révén trenírozzuk a tudatunka. Akkor is fontos, hogy magára a gyakorlás folyamatára figyeljünk csak és kizárólag, s a megjelenő összes többi benyomás elengedjük, mint tovakúszó felhőket az égen.

Egy tál aranysárga leves

Egy tál leves elfogyasztása épp úgy lehet egy spirituális élmény, mint bármi más.

A tudat lecsendesítése

Ahhoz, hogy a tudat zakatolását ténylegesen elvágjuk, ahhoz az alapoknak, a tudat alapvetően nyugodt állapotának jelen kell lennie. A tudat lenyugtatásának egyetlen módja, ha annak tartalmát képesek vagyunk átformálni. Aminek egyik nagyszerű eszköze a jó benyomások gyűjtése.

Nem véletlen, hogy a legtöbb belső úton, valódi spirituális tanításban alapvető szerepe van a felajánlásnak. Mert a sok jó és harmonikus gondolat és érzés hatására lenyugszik a belső világunk. Csak ezt ma már nem igazán értük igazán.

Egy zaklatott tudat csak akkor tud megnyugodni, ha a zavaró tapasztalatok és benyomások áradata kicsit alábbhagy.

Lesz egy olyan fajta szemszögünk, mint amit a moziban élhetünk meg. Belemehetünk testestül-lelkestül az éppen zajló események forgatagába, s rész vehetünk benne, ha akarunk. De ha nem, mert azt látjuk, hogy az minket igazából nem támogat, s csak a szenvedést generálja számunkra, akkor simán kiléphetünk belőle, mint egy rossz cipőből.

Van az a cipő, amibe bele kell nőni

A kudarcnak is van egy érzete, s aki nem szokott hozzá, az nehezen tud túlnőni rajta.

A félreértés oka

Egy apró dologról még nem beszéltem. Miért gondolhatta bárki a fenti gyakorlatról, hogy bármi köze lehet a tudatos jelenlét megtapasztalásához. S miért gondolta, hogy képes a tudatának állandóan zaklatott állapotát lecsendesíteni mindenféle megalapozás nélkül.

Ma az ezoterikus-spirituális szemléletű emberek legnagyobb kihívása szerte a világon az, hogy nem az eredeti forrásból ismerik meg a tanításokat, hanem áttételesen. Megkapnak egy rakás infót, de az apró részletek sok esetben elvesznek.

S aminek a következtében az egész törekvésük félre mehet. Mindaz, amit csinálnak már nem lesz olyan, mint az eredeti, csak hasonlítani fog hozzá. Nagyjából olyan lesz a végeredmény, mint a gulyás leves köménymag nélkül. Húsos, zsíros leves, de a jellegzetes ízvilág nélkül.

Aki a fenti gyakorlatot, megfelelő éberség és tudatosság nélkül, elkezdi csinálni, nagyon hamar bemerevedhet tőle a tudata. Ingerült, zaklatott és frusztrált lesz, mert a tudatot nem lehet direktben keretek közé zárni, ha egyébként zaklatott és feszültségekkel teli.

Ez olyan, mint amikor a lovat túl kicsi karámba akarnánk beterelni. Előbb-utóbb ki akar majd törni.

S az ilyen, nem elegendően tudatos emberek közvetítő hatásának köszönhetően sokan más élete is simán félre mehet, okozva nem kevés szenvedést, a legjobb jó szándékuk ellenére is.

Attól, hogy a Buddha testhelyzetét felvesszük, még nem leszünk ellazultak és megvilágosultak.

Mi más lehetséges?

A belső állapotaink akkor képesek megnyugodni, ha annak tartalma kitisztul, s megtöltődik a harmónia és a nyugalom benyomásaival. Amihez idő kell.

Tehetünk nyitott szívvel felajánlásokat, gyakorolhatjuk a 4 mérhetetlen (jó)kívánságot, kívánhatunk jót másoknak, illetve csinálhatjuk mindazt, amit a boldogság és jólét forrása kapcsán megfogalmaztam.

A másik lehetőség a belső, tudatalatti benyomásaink és működésmódunk megtisztítása. Ami néha sokkal hamarabb eredményre vezet, mint a jókívánságok és a felajánlások gyakorlása.

Ennek egyik legfontosabb oka, hogy a belső zavartság és tudatalatti elakadások által bekorlátozott mentális állapotaink révén a jókívánságaink és cselekedeteink eredménye sokkal kisebb, mint amikor már a tudati zavaraink eltűntek.

Ezért is szoktam másoknak annak a módszerét megtanítani, hogyan lehet a belső állapotainkat megtisztítani. Mint minden belső munka, ez is egy folyamat, de néhány hónap alatt ennek ellenére is nagy változásokat lehet elérni.

Az egyénik konzultációk részletei —>


Ki mondja mindezt?

 

 


Mutasd meg ezt az írást az ismerőseidnek is!
Címke .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

  • Az önismeret és az elengedés útján te lépdelsz!

    Az oldalon szereplő megállapítások csak az én véleményem tükrözik.

    Az oldalon szereplő írások saját élethelyzetre való alkalmazása mindenkinek a maga feladata és felelőssége.

    Szükséges esetekben az itt leírtak alkalmazása nem helyettesíti az orvosi vagy pszichológusi kezelést.