Tudatos változás

A változás életünk velejárója, s az éberség révén szert tehetünk egy olyan erőre, melynek révén az alkalmazkodás és a változtatás tudatos útja egyszerűbbé válhat. Mert az éberség által képesek vagyunk érzékelni mindazt, ami körülvesz minket, annak ezernyi aspektusával együtt.

Az tudatos jelenlét gyakorlása tehát nem csak arra jó, hogy az érzelmeink kuszaságán úrrá legyünk, hanem a mindennapjainknak is igazi támasza lehet. Főleg akkor, amikor már képesek vagyunk szabadon, mindenféle mesterséges módszert elengedve csak a jelenben lenni.

Ma nem vagyunk olyanok, mint tegnap voltunk, s holnap sem leszünk olyanok, mint amilyenek ma vagyunk. S ez nem csak ránk igaz, hanem mindenre, ami minket körbevesz: a tárgyak, a helyzetek, az emberek, és minden más is.

Pont ezért fontos minden pillanatban azt érzékelni, mi van bennünk s körülöttünk. Mert ennek hiányában ezernyi módon képesek lehetünk megnehezíteni az életünket.

16. A boldog emberek ápolják a pozitív életszemléletüket

 

A boldog élet alapvető jellemzőit bemutató sorozat utolsó részében a mindennapok kihívásainak kezeléséről lesz szó. Mert minden változik, s ez alól senki és semmi nem lehet kivétel.

Ahhoz, hogy ezen változó világban mi magunk jól érezzük magunkat, nekünk is folyamatosan változnunk s alkalmazkodnunk kell. Ami egy folyamatos munkát, jelenlétet igénylő állapot.

A tegnapi megoldások és meglátások mára már nem biztos, hogy a megfelelő választ adják a helyzetünkre, s minden ami eddig történt velünk az maximum ügyesebbé és tapasztaltabbá tett minket, de egyáltalán nem garancia a sikerre.

A boldogság ezért nem teremthető meg külső viszonyítási pontokkal. Mert az éberség (tudatosság) állapotán kívül minden változik az életünkben:

  • A testünk, a fizikai állapotunk,
  • Az energiánk,
  • A gondolataink,
  • A képességeink és
  • A cselekvési képességünk is.

A boldog ember pozitív életszemlélete semmi másról nem szól, mint az, hogy képes minden helyzetben jelen lenni, az felismerni. S mindennek képes teret és helyet találni az életében. Még a kellemetlenségeknek is.

A pozitív gondolkodás csődje

A pozitív életszemlélet nem azonos a pozitív gondolkodással. A pozitív gondolkodás azt ígéri, hogy a változásokkal szemben meg tud minket védeni, mert csak a jóra összpontosítva ezt vonzzuk be az életünkbe.

De pozitív gondolkodás sajnos nem így működik.

  • Egyrészt folyamatos ítélkezést tartalmaz, mert minden tapasztalatot jóra és rossz, kellemesre és kellemetlenre oszt ketté.
  • Másrészt az ítélkezés révén jónak tartott dolgokhoz megjelenik a ragaszkodás.
  • Minden kellemetlen dologgal kapcsolatban pedig megjelenik az ellenállás és a kizárás.
  • S ettől az egész életünk kettéhasad, folyamatos harccá alakítva az életünket.

Mert aki csak az élet pozitív (kellemes) oldalára akar görcsösen összpontosítani, az folyamatosan akadályokba és falakba fog ütközni.

Olyan akadályokba, melyek a kellemes dolgok megszerzése kapcsán jelennek meg. Illetve olyan helyzetekbe, amikor a nem szeretem dolgok megjelennek az életünkben, s megpróbáljuk kitaszítani őket újra az életünkből. S ezzel természetszerűleg megjelenik a harc és a küzdés.

A boldogság állapotában ezzel szemben elfogadjuk azt, hogy az életünkben vannak akadályok, s pont azért, mert nincs bennünk küzdés, képesek vagyunk az akadályokon könnyedén továbblépni. Valamit kikerülve, valamiken túljutva, s valamit egyszerűen átlépve képesek vagyunk megteremteni a mindennapok harmóniáját.

meditáló kislány

Sok gyerek spontán tudja, hogyan tegye jobbá a saját és mások életét.

17. A boldog emberek tudatosan változnak (alkalmazkodnak)

Ha már a változás elválaszthatatlan része az életünknek, akkor érdemes ezt az életünkbe belekalkulálni. A bölcs emberek képesek a változás irányát előre látni, de az alkalmazkodás senki számára sem megkerülhető. Aki nem alkalmazkodik a változáshoz, az menthetetlenül lemarad.

Nem a divat és a technológiai fejlődés szélsebes változására gondolok. Azok olyanok, mint a márkás autón az orrdísz. A divat és technológiai változások görcsös követése nélkül is érték az életünk.

Ezektől a mesterségesen gerjesztett változásoktól függetlenül is állandó mozgásban van az életünk. Változik a testünk és a közérzetünk, változnak a kapcsolataink, az emberi és szociális igényeink.

  • Egy húsz éves elsősorban szabad és örömteli szeretne lenni.
  • Egy harmincasnak a  párkapcsolat és a gyerekvállalás kerül a fókuszába.
  • Egy hatvan felettinek a nyugalom és a béke válhat fontossá. No meg persze az egészség.

Ez a természetes, ilyen az életünk. Változik az időjárás, a nappal és az éjszaka, az évszakok változásáról nem is beszélve. Ezekhez is folyamatosan alkalmazkodni szoktunk.

Aki bármihez is elkezd ragaszkodni, annak az élete elveszti a rugalmasságát, s idővel az életében kártyavárként kezd összeomlani minden, ami a spontán boldogság megnyilvánulásához megadhatja a kereteket.

Mert a ragaszkodás miatt képesek vagyunk mindent feladni, ami az érzelmi és szellemi szabadságunkat és egyéb igényeinket biztosítani tudja. Kezdve a rugalmasságunkat és az alkalmazkodóképességünket.

De ugyanezt okozza némileg más módon a büszkeség és a féltékenység is. Tehát akiben ez a három érzés jelen van, az tuti nem tudja megélni a boldogságot.

Figyeljünk oda a szóhasználatra!!! Nem lehet az boldog, aki büszke, ragaszkodik vagy féltékeny, mert ezen érzések elveszik a képességüket arra, hogy a boldogságot átéljük.

A boldogságnak nem feltételei vannak, hanem akadályai. Ezen írássorozatnak a 20 pontja csupán azon módszerek gyűjteménye, amivel az akadályokat eltávolíthatjuk, illetve megőrizhetjük azt a szabadságot, amivel a boldogság átélhetővé válik

Az életünk különböző területeinek egyensúlya nem mindig található meg elsőre.

18. A boldog emberek felvállalják az önfejlesztéséhez szükséges kihívásokat

A boldogság, mint láttuk, egy folytonosan megújuló, formálódó létállapot, amit a kínaiak egy egyszerű, de nagyon lényegi szóval írnak le: Tao, ami utat jelent.

  • Ez a neve a boldogság állapotának, és
  • Ugyan ez a neve a boldogság állapotában való időzésnek is.
  • Amikor az út járásához szükséges gyakorlást, a meditációt végzik, akkor sem mondanak mást, csak hogy figyelik a Taót. Figyelik a változást, az áramlást.

A boldog ember pont ugyan ezt teszi. Ennek következtében tesz akkora hangsúlyt a jelenlétre, az éber jelenlétre, az élete minden pillanatában. A jelenlétből meríthető olyan erő, mely nem függ a körülményektől. Mert minden más változik és formálódik és idővel elmúlik.

Az önfeledt boldogság független mindentől

A jelenlét öröme egy furcsa dolog az életünkben. Nem lehet róla semmit elmondani, hiszen nincsen neki semmilyen fix formája vagy megnyilvánulási módja. Nincs oka, mindent áthat, s mindenben jelen van. Maximum nem ismerjük azt fel.

Ugyan így írja le a valódi bölcsesség állapotát Buddha is. A szív szutra fogalmaz:

A forma üresség, az üresség forma; az üresség nem más, mint forma, a forma nem más, mint üresség. Nincs üresség a formán kívül, nincs forma az ürességen kívül.

Ugyanígy az érzékelés, a fogalom és a tudatosság is üresség…

Az üresség az állandóság hiányát jelenti a buddhista tanításokban, s nem egy üres, sötét lyukat, mint ahogy a legtöbb ember érti. Üresség = az önmagától létezés képességétől mentes állapot.

Ennek megértése a meditáció útján évek hosszú gyakorlása révén lehetséges. Pontosabban a felismerése, amit igazából nem lehet sem elmagyarázni, sem megmutatni, sem megízlelni, csupán eltávolítani mindazon akadályokat, ami ennek felismerését akadályozza.

A meditáció folyamatának megélés ma már nagyon könnyed módon is lehetséges, köszönhetően a sok éves iskolai képzésünknek. Képesek vagyunk összpontosítani, illetve megtanultuk azt a sok éves tanulás révén, hogyan kezeljük a szétszórtságunkat.

S pont ezért ennek tudására már rá tudjuk építeni mindazt, ami a belső világunk átalakításához szükséges. Ami leginkább azt jelenteni, hogy elkezdjük mindazt elengedni, ami a múltunk révén jelen van az életünkben.

A múlt elengedése —>

19. A boldog emberek a tapasztalok megszerzésére költenek

 

Aki a mulandó világ jelenségeiben és tárgyaiban keresi a boldogságot, az menthetetlenül boldogtalan lesz. Mert homokra építi a házát. Olyan alapokra építi boldogságát, ami egyszerűen nem okozhat tartós boldogságot. Egyszerűen képtelen, mert a mulandóság, a változás: szenvedést jelent.

Egyszerűen az érzéseink dolgoznak, s amikor bármikor szembe találjuk magunkat a mulandóság tapasztalatával, önnön mulandóságunk is a felszínre kerülhet.

Az felfedezés, a kaland, a szabadság, a boldogság, a kényelem, a siker, a szeretet, a hatalom stb. olyan tapasztalatok, melyeket senki nem vehet tőlünk le. Van hogy évekkel később is boldogan és örömmel fel tudjuk idézni mindazt, amit akár évtizedekkel ezelőtt is átéltünk.

A, pénz, a státusz, a ruhák, az autók, a családi kötelékek, egy jó szexuális együttlét, diplomák, utazások, egy otthonos lakás ezeknek csak gyenge visszfényei. Olyan szimbólumok, melyek bármikor a múlt részévé válhatnak, anélkül, hogy egy fikarcnyi esélyünk maradna arra, hogy bármit is visszahozzunk belőlük a jelenbe.

A caminot járó vándor

A zarándoklat is egy belső út. Tudja ezt mindenki, aki a Caminot végigjárta.

20. A boldog emberek ügyelnek a fizikai egészségükre

Egy boldog ember életének egyik legfőbb jellemzője az egészsége. Egy boldog ember lehet beteg. De ez nem befolyásolja a közérzetét. S nem is rejti véka alá a betegségét, hanem nap mint nap figyel rá. Azt mondták a kínaiak:

“A hosszú élet titka egy tartós betegség”

Egy tudatos élet, amiben látjuk a korlátainkat, képes más perspektívába helyezni az életünket. Egyszerűen a lényegtelen történések erejüket vesztik. Ezt lehet látni azokon, akik túléltek egy súlyos betegséget, egy szerencsétlenséget, egy háborút, egy kritikus időszakot.

Egyszerűen minden nap értékké válik, s mindent megtesznek azért, hogy a mindennapokban azt tegyék, ami őket élteti. S ehhez alapvető a testünkkel, a gondolatainkkal és az érzéseinkkel való harmónia kialakítása. Ép testben ép lélek. A tudatos táplálkozás az egészséges ételeknél kezdődik. Nem kell valami elborult diétára gondolni ilyenkor. Egyszerűen annak megfigyelésére érdemes hagyatkozni, mi tesz jót a szervezetünknek, s mi nem.

A mozgás során is ezt az elvet érdemes megfigyelni. A testünknek erőre van szüksége, rugalmasságra és lendületre. A test erejét a legjobban a húzódzkodás, a fekvőtámasz és a felülések adják meg. A lendületet a futás, a négyütemű fekvőtámasz és az úszás tudja megtartani, míg a rugalmasságot a testmozgás utáni nyújtások biztosítják.

Akinek viszont nagyon beteg a teste, az először szabaduljon meg a méreganyagoktól. Igyon sok folyadékot, tornázzon naponta többször is, vagy sétáljon, esetleg kocogjon mindaddig, míg a szervezete nagyobb erőkifejtésre nem képes.

Ha lemaradtál róla: a boldog élet többi forrása:

← Tudatos önértékelés
← Minőségi kapcsolatok
← Tudatos döntések


Ki mondja mindezt?

 

 

Mutasd meg ezt az írást az ismerőseidnek is!
Címke .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

  • Az önismeret és az elengedés útján te lépdelsz!

    Az oldalon szereplő megállapítások csak az én véleményem tükrözik.

    Az oldalon szereplő írások saját élethelyzetre való alkalmazása mindenkinek a maga feladata és felelőssége.

    Szükséges esetekben az itt leírtak alkalmazása nem helyettesíti az orvosi vagy pszichológusi kezelést.