Amikor jobb életet szeretnénk magunknak, s elég éberek vagyunk, hamar felfedezhetjük, hogy van pár olyan pont az életünkben, mely bennünk feszültséget kelt.
Ha megfigyeljük ezen belső feszültségeket, ezeket nem mindig érezzük. Vagy legalább is nem mindig ugyan olyan erősen. Van, amikor ezen érzések előtérbe kerülnek, s van, amikor a figyelmünk részben vagy teljesen elterelődik.
Bárhogy is legyen, amikor ezen érzések megjelennek, akkor bizony valamit tenni kell, mert ezen belső érzetek – bármennyire is nem szeretnénk – kihatnak az életünkre.
A belső feszültségeink jelei
Van, amikor a belső elakadásaink jelei kívül is megjelennek,
- mert huzamosabb ideje mondjuk magányosnak érezzük magunkat;
- mert rendszeresen betegek vagyunk;
- mert rendszeresen váratlan nehézségekkel találjuk magunkat szembe, ami rendszerint felborítja a napunkat;
- Mert huzamosabb ideje nem tudunk egy nehézségen túljutni.
Igen, pontosan tudom, hogy totálisan fordítva írtam le ezt a jelenséget ahhoz képest, mint amit a legtöbbünk a mindennapok szintjén megtörténni lát.
Rendszerint azt gondoljuk, hogy a külső világ váltja ki belőlünk a zaklatott vagy depressziós érzéseket és gondolatokat. Amikor viszont egy picit megkapargatjuk, hogy mi is van jelen valójában, akkor kiderül, hogy a belső baj már eleve jelen volt.
S mindaz, amit a külső világ ehhez hozzá tesz, hogy lesz egy célpontunk, amire az aktuális állapotunk rávetíthetjük. Illetve amit okolhatunk azért, mert „szarul” érezzük magunkat.
Amikor gurul az életünk
Kulcsár Kálmánnak, a Kulcs-soft alapító tulajdonosának volt egy nagyon érdekes hasonlata azzal kapcsolatban, hogyan tud az életünk értéke folyamatosan csökkenni.
Képzeljünk el egy nagyon lapos lejtőt, melyen egy labda gurul, mely az életünket szimbolizálja. Minden olyan kompromisszum, amit meghozunk, a labdát a gödör fele lendíti, s minden olyan döntésünk és cselekedetünk, mely az értékeink és céljaink tudatos felvállalása irányába mutat, az felfele.
Azt természetesen pontosan tudjuk, hogy legyen bármilyen lapos is egy emelkedő, az attól még emelkedő. Minden egyes lépés erőfeszítést jelent, ha azon felfele akarunk haladni. Mint ahogy önmagunkért kiállni és magunkat képviselni sem magától értetődő, mert az nem megy magától.
De amikor a könnyebb ellenállás irányába mozdulunk el, és a nem teljesen megfelelő dolgokat is elfogadjuk, mert az még belefér, s megelégszünk azzal, amit éppen el tudunk érni, akkor a viszonyítási pontunk egyre rosszabb és rosszabb lesz.
Az sem túl só előjel, ha folyamatosan ugyan azokat a köröket futjuk végig.
Belső állapotaink működése
A múltunkat magunkkal hordjuk egy életen át. Mindazon tapasztalatokat, melyeket az évek során összegyűjtöttünk, beleértve a sikereinket és kudarcainkat is, ezerrel jelen vannak az életünkben.
Mindaz, aminek ma tapasztaljuk az életünket, javarészt a családi hátterünk, a kisgyerekkori tapasztalataink és az alapvető tendenciáink eredőjeként jelenik meg.
Ami nem fix, hanem napról napra változik. Ha ebben tudatosak vagyunk, s mindig csak azt vagyunk hajlandóak megtenni, ami számunkra megfelelő, akkor az életünk kiegyensúlyozottá válhat.
De minden olyan alkalommal, amikor kompromisszumokat kötünk, s olyasmibe is belemegyünk, ami nem teljesen illik bele az elképzeléseinkbe, akkor elindul az életünk a lejtő irányába.
Nem feltétlen fog azonnal katasztrófa történni, de amikor az életünk iránya nem tölt el minket örömmel, s nem inspirál s nem is tesz boldoggá, akkor abból baj lesz hosszabb távon.
| Ahhoz, hogy ezen tendenciáját meg tudjuk változtatni az életünknek, érdemes pontosan látni, a különböző állapotok mit eredményeznek az életünkben.
Ennek a bemutatására egy teljes előadást szánok a 7 napos minikurzusomban, melynek fókuszában az a kérdés áll, hogy hogyan nyerhetjük vissza a lelki egyensúlyunkat —> |
Belső működésünk átformálása
Bármi is legyen az életünkben, ha nem akarunk a fenti labda módjára a könnyebb ellenállás irányába haladni, valamit tennünk kell. S ez a valami nem mindenkinek nyilvánvaló elsőre.
Amikor elkezdjük elengedni azon érzéseket és gondolatokat, amik a nehézségeinkhez kötnek minket, akkor viszont automatikusan el kezdhet változni az életünk.
Én mindig azt javaslom a velem együtt dolgozóknak, hogy tudatosan alkalmazzák a kisegér taktikáját, mikor nekiáll a hatalmas elefánt elfogyasztásának.
Egyszerre csak kis lépésekben haladj!
Magyarul ha van egy hatalmas gubanc az életedben, s tucatnyi tünete van az életedben annak, hogy baromira nem kerek az életed, akkor ne akarj mindent egyszerre megváltoztatni.
Inkább csak egy pici dologgal kezdj el dolgozni. Ami nem más, mint a pillanatnyi érzéseid és gondolataid. Tanuld meg elengedni mindazt, amit itt és most jelen van, s kezdj el megnyílni mindarra, amit eddig még nem vettél észre.
S ne akard elengedni a belső feszültséged erőnek erejével, mert az eleve esélytelen. Mindig csak a következő lépésre figyelj, s ne akarj rohanni.
Egyrészt mert azzal lassítod a változást, másrészt mert pont a túlerőltetés az egyéni elakadások egyik legfontosabb forrása.
Egyéni konzultációk részletei —>
Mutasd meg ezt az írást az ismerőseidnek is!
