Az 5 sérülés felismerése Lise Bourbeau munkásságához kötődik. Öt olyan érzelmi állapotot figyelt meg, amit kisgyerekkori tapasztalataink révén élünk át, s építünk bele a mindennapjainkba, annak minden következményével együtt.
Jelei meglátszanak a testalkatunkon, a testtartásunkon, a beszédünkön és sok más apró dolgon is. Arról mesélnek, kik vagyunk és mitől szenvedünk/szenvedtünk. Ennek ismeretében egy csomó helyzetben fel tudjuk mérni, mire számíthatunk a másik embertől, s mire nem.
Az 5 érzelmi sérüléssel, valamilyen szinten, mindannyian rendelkezünk, s ezek közül szokott kiemelkedni egy vagy kettő, mely a tejes lényünk működését alapvetően meghatározza. Ha felismerjük a jeleket, akkor képesek leszünk annak következményeivel is dolgozni az önismereti munkánk során.
Az elutasítottság érzete
- Érzelmi reakció: menekülés
- Érzelmi állapot: vágy
- Fizikai megjelenés: atletikus
- Érzelmi feloldás: Keretek meghatározása
Az elutasítottság érzete bárkinek osztályrésze lehet. Nem minden kérésünkre kapunk igenlő választ, s ez vágyaink elérésének akadályát jelenti. A szülői nevelés elkerülhetetlen része, hogy időről időre nemet mondjunk a gyerekek kéréseire és kívánságaira.
Fontos tudatosítani magunkban, ha szenvedünk mások elutasításától, hogy amikor kérünk valamit, akkor igazából nem ránk mondanak nemet, csupán egy kérésünkre.
Sokunk ezen érzése a szüleink kapcsán is az életünk része. Nem tudtak megadni mindent, amire vágytunk, nem engedtek meg mindent, amit akartunk, olyan kereteket állítottak fel, ami ellen harcoltunk. S ennek a következménye a szülő általi elutasítottság érzete, mely az 5 sérülés közül az első.
A menekülés, mint az elutasítottság tünete
Úgy lehet felismerni azokat, akik épp az elutasítottság érzetét élik át, hogy menekülnek. Mindig és mindenáron. A felelősségtől, a feladatoktól, a segítségtől, a kihívásoktól, mindentől.
Fontos!
Ez az írás csak a felszint mutatja be, az átalakítás útját nem.
Ahhoz, hogy a teljes képet lásd, tudnod kell azt is, hogyan tudod átformálni mindazt, ami az életedben van.
Amit a nehézségeket okozó érzések és gondolatok elengedése révén az egyik legegyszerűbb megtenni.
Ha le akarunk egy menekülőt kötözni, beszorítva egy szűk elvárásrendszerbe, gyakorlatilag megfosztva a szabad döntésnek a jogától, azzal olajat öntünk a tűzre. Egy börtönben fogja magát érezni, s elementáris erővel fog lázadni ellene.
Ennek az állapotnak egy igen durván rögzült mintázata az, amikor valaki már ki sem bújik a csigaházából, s csak azt hajtogatja, hogy ez nekem nem fog sikerülni, ez nekem nem jár (bármiről is legyen szó).
A menekülés megállítása: fegyelem és keretek szabadsága
Egy dolog tud egy menekülőnek megnyugvást adni, ha valakitől megérzik azt, hogy az érzéseik jogosak és fontosak. Tipikus ifjúkori szerelmek is ennek hatására lobbannak fel, mert két menekülő könnyedén képes egymást megérteni. S ez minden vágyuk, hogy végre megértsék őket és igényeiket.
Ha egy menekülőre odafigyelünk, akkor az viszontválaszt fog kiváltani belőle. Elkezd odafigyelni arra, amit mondunk neki. Ez olyan érzelmi hatás, mely mindenkire hat, de aki menekülésre rendezkedett be, annak ez ambróziaként hat.
Ennek kapcsán egy diákom később elmesélte az első benyomását: „Basszus, ő figyel arra, amit mondok, és arra válaszol!” Nem tudom elmondani, mennyire fontos nekem az, hogy amit csinálok, az tényleg láthatóan működik.
Elhagyatottság érzete
- Érzelmi reakció: függőség;
- Érzelmi állapot: féltékenység;
- Fizikai megjelenés: inas;
- Érzelmi feloldás: kapcsolódás.
Ez elhanyagoltság érzete nagyon hasonló az elutasítottság érzetéhez. Habár van egy jelentős különbség. Míg az elutasítottság elsősorban az érzelmekről és a kérésekről szól, addig az elhagyatottság a fizikai távolságérzetből és a féltékenységünkből és az irígységünkből táplálkozik.
A mindennapokban az elhagyatottság érzete két módon tud megnyilvánulni. Az egyik mód, ahogy megnyilvánul, az a dekoncentráció, a másik pedig a függőség. Néha a dekoncentráció és a függőség együttesen van jelen, de külön-külön is megjelenhet.
Amikor viszont folyamatosan attól szenvedünk, hogy magunkra maradunk, mert valamilyen módon kívülállókká válunk a körülöttünk állók számára, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a öt sérülés közül az elhagyatottság az osztályrészünk volt kisgyerek korunkban.
A függőség, mint az elhagyatottság tünete
Sokan valamitől függő állapotba kerülnek. Ez lehet alkohol, cigi, fű, rágó, kávé, kaja, vagy valamilyen szokás (cselekvés). A pszichotrop szerek használatánál nagyon figyelni kell arra, hogyan használja valaki a szereket.
Ha csak alkalmanként használja valaki ezeket a szereket (mondjuk hétvégén), akkor inkább egy eszköz a hétköznapokból való kimenekülésre. Aki viszont folyamatosan pszichotrop szereken él, az általában pótcselekvésként fogyasztja ezeket a szereket (függő).
A függőség, mint elnevezés ne tévesszen meg senkit. A függőség a stressz levezetésének összes formájával kapcsolatban kialakulhat. Valaki veszekszik, valaki állandóan beteg vagy összetöri magát, de hallott már a világtörténelem szexfüggőségről is 🙂 .
A függőség állapotában sokat segít, ha vannak körülöttünk emberek, akik támogatnak. Nem egy egyszerű helyzet például mozaikcsaládokban illetve egyszülős családokban élni. Sokan ilyen helyzetben úgy érzik, hogy csak dobálódnak egyik helyről a másikra, de sehol sem kellenek igazán. S ez az érzés nem csak vetítés, hanem ténylegesen átélt, s az esetek egy jó részében közelről sem alaptalan megélés
Sokan próbálnának kötődni ezen alapélménnyel a hátuk mögött, csak közben mindig elhagyja őket a párjuk. Vagy ők maguk nem érzik magukat szeretve, s kilépnek a kapcsolataikból. Ismételve a gyerekkori mintájukat. Ennek feloldására tudatosan el kell kezdenünk nyitni az emberek és a világ fele, s figyelni azt, miként kezdünk el függeni az életünk különböző összetevőitől, hol és főleg minek köszönhetően indul el az elhagyatottság érzetéből megjelenő kapaszkodás és függés.
Az elhagyatottság érzetének gyógymódja: tudatos kapcsolatépítés
Aki azt érzi, hogy elhagyatott a világban, annak tudatosan el kell kezdenie építeni kapcsolatokat. Nem egyet vagy párat, hanem tucatjával. Hogy tudatosíthassa, mennyi embertől függ a pillanatnyi léte, s hogy tudatosítsa, mennyi emberhez tud egyszerre kapcsolódni.
A pék, a tejes, a hentes, az összes többi eladó, a tömegközlekedés dolgozói, a biztonsági őrök, a jegyárusok. S mindenki más, akikkel a nap folyamán kapcsolatba kerülünk. Egyszerűen nincs más mód arra, hogy megnyíljunk mások felé, mint apró lépéseken keresztül tudatosan elkezdeni megnyílni mások felé. Először csak elegendő inteni, biccenteni, vagy elrebegni egy „Köszönöm”-öt.
Lesz olyan, aki szimpatikus lesz, s nem jelenik meg egyből a féltékenység zöld ördöge vele kapcsolatban, mely az elhagyatottság érzetének alapja. Természetesen nem fogunk mindenkire határtalan időt szánni, az időnknek vannak korlátai, amit érdemes figyelembe venni. De ettől még a nyitottságunk kialakíthatjuk és megőrizhetjük mindenki felé.
Tudom, hogy mások felé megnyílni nagy kihívás tud lenni, magam is évek óta ezt gyakorlom. Nem osztom az észt a laptopom magányából, benn élek Budapesten, s nap mint nap találkozom emberekkel, s van, amikor nekem is nehéz megtartanom a nyitottság állapotát. De pont ettől szép ez a történet.
Sokan álomvilágban ringatják magukat, hogy egyszer megtalálják a társukat, s Ő vele minden jó lesz, minden rendbe fog jönni. Ezt érdemes elfelejteni, mert ez a soha nem lesz tündérmese. Akinek jó a kapcsolata a párjával, az napi szinten tesz érte, s nem csak a párja felé nyitott, hanem mindenki más felé is. Nincs olyan, hogy valakivel jó a kapcsolatom, másokkal meg nem. Egyszerűen nem vagyunk gépek, nem tudjuk magunkban a jó és rossz kapcsolat állapotát tetszésünk szerint átkapcsolgatni.
A megalázottság érzete
- Érzelmi reakció: mazochizmus;
- Érzelmi állapot: szorongás;
- Fizikai megjelenés: sörhas;
- Érzelmi feloldás: foglalkozni önmagunkkal.
A megalázott emberekkel a legnehezebb a közös hangnemet megtalálni. Mindent megtesznek azért, hogy az életük nehezebb legyen, mint amilyen. Mindenkire jellemző, hogy folyamatosan újrateremti mindazt, amitől szenved, de ez a megalázottságtól szenvedőkre kiemelten és kíméletlenül igaz ez. Ők az önszívatás mesterei. Egy megaláztatástól szenvedő számára bármi más jobb lenne, mint egy olyan ember, aki tényleg segíteni akar nekik.
Akik a megaláztatás érzetétől szenvednek, folyamatosan vonzzák a bajt, bármi legyen is az. A nehézségek mindig a nyakukba szakadnak, amik kapcsán folyamatosan és reménytelenül szoronganak és bizonytalanok. Ha minden rendben van az életükben, akkor ők képesek azt pár perc alatt totálisan tönkretenni, kerül amibe kerül.
S pont ez jelzi azt, hogy az öt sérüléstől ők sem mentesek, mivel ezen nehézségekkel megakadályozzák, hogy igazán önmaguk lehessenek.
A mazochizmus, a megalázottak önbüntető technikája
Ne tévesszen meg senkit, sok megalázástól szenvedő számára alapvető szükséglet az, hogy szívassa magát. Gyakran úgy tűnhet, mintha környezetük folyamatosan benne hagyná őket a bajban, de valójában ezt ők maguk hozzák létre. A folyamatos önbüntetés nem feltétlen tudatos, de mindenesetre tendenciózus. A legtöbb pesszimista is közülük kerül ki, s feltűnően sok közöttük a túlsúlyos.
Amíg nem sikerül megtalálnia a módját egy megalázottságtól szenvedőnek, hogy jól érezze magát a bőrében, és törődjön magával, addig esély nincs arra, hogy kimásszon a gödörből.
A mazochizmus elengedése: törődni önmagunkkal
A mazochizmus legfőbb jellegzetessége, hogy egy korábbi tett miatt folyamatosan magunkat büntetjük. Ebben az esetben az önmagunknak való megbocsátás, a hibázás lehetőségének elfogadása sokat enyhíthet az önsanyargatás eme végletes formáján.
Azt tanítja a környezetünk a megfelelési kényszerre okítva minket, hogy csak a tökéletes a megfelelő. A maximáis teljesítmény a fő jelszó, mely a fogyasztói társadalom egyik vetülete. Dolgozz sokat, hozd ki magadból a maximumot, hogy többet tudj vásárolni, mint bárki más. Érdemes ettől a mintától búcsút inteni, ha nem akarjuk, hogy a reklámok az orrunknál fogva vezessenek minket.
Természetesen nem ok nélkül vannak az önkényeztetést propagáló reklámok. A mazochizmus elengedésének másik eleme az önmagunkkal való törődés. De egy kád forró víz ugyan úgy ellazítja a testet, mint egy termálfürdő medencéje. S otthon is lehet ízletes és egészséges étkeket készíteni, nem feltétlen kell étterembe menni minden „a betűs napon”. Az ételek elkészítése egyébként segíthet a kapcsolatainkat is ápolni.
Az elárultság érzete
- Érzelmi reakció: harc;
- Érzelmi állapot: harag;
- Fizikai megjelenés: széles (vállban vagy csípőben);
- Érzelmi feloldás: megbékélni a múlttal.
Aki úgy érzi, folyamatosan becsapják és elárulják, minden áron azon lesz, hogy ez ne történhessen meg vele. Igen erőteljes egyéniségeké válnak az elárultságtól szenvedők, határozott, kolerikus temperamentummal, keménységgel, s amit talán mindennél jobban el akarnak takarni, nagyon nagy sebezhetőséggel.
Ez a fajta sebezhetőség azonban nem egyedi. Az öt sérülés pont az által nehezíti meg az életünket, hogy ahol egyszer már sérültünk, pont ott leszünk igazán sebezhetők is. Mindaddig, amíg meg nem gyógyítjuk a sérüléseinket, elengedve a múlt hatásait.
Akit elárultak, az harccal kompenzál
Akit valaha elárultak, az mindent el fog követni azért, hogy az soha többé ne történhessen meg. Ő lesz a harcos, akinek az akarata akkor is érvényesülni fog, ha történetesen az a legnagyobb hülyeség.
Az elárultatástól szenvedők nagyon gyakran manipulálják a környezetük. A legtöbb konfliktust is ők gerjesztik. „A két dudás nem fér meg egy csárdában” szólás biztosan két erősnek és haragosnak látszó, de az elárultság érzetétől szenvedő (és ettől sebezhető és gyenge) emberről mintázódott.
Harcolni fog a jobb helyét, a több pénzért, mások kikerülő mechanizmusai ellen, mások igazáért, mások megalázása ellen, s nem utolsósorban a jobb partnerét, nagyobb presztízsért, és a hatalomért.
Aki folyamatosan harcol, s fél, hogy újra elárulják, annak egyetlen gyógymód van, a gyengédség és a törődés
Az elárultság meggyógyítása: gyengédség
Erő ellen az erő nem megoldás, abból csak újabb háború és ellenségeskedés lesz. Aki úgy érzi, hogy elárulják, arra csak a nagyon egyszerű és nagyon lágy viszonyulás tud hatni. Mert egy lágy embertől nem érzik magukat fenyegetve az elárult emberek.
Egy erőteljes, esetleg haragos emberrel szemben a harag és az erő alkalmazása a legalkalmatlanabb eszköz. Az erő hatására fog meglátszani igazán, mennyire gyenge és sebezhető egy elárult ember. Mert az erő hatására úgy fog harcolni, mint egy sarokba szorított vadállat.
Senkinek sem kívánom az önmagával is harcoló, önmagát is ezer dolog miatt okoló ember belső világának tapasztalatát. Nem igazán érti a világot, mindenkitől fél, s nem tudja, miként érezhetné magát biztonságban. Az elárultatottságtól szenvedő ember belső haragja látszik kifele. Ami mindent képes szétrobbantani egy másodperc alatt. Nem lehetek elég hálás azoknak, akik ebből a pokolból engem is kivezettek, rengeteg megértéssel és türelemmel.
Igazságtalanság érzete
- Érzelmi reakció: merev, hajlíthatatlan;
- Érzelmi állapot: büszkeség;
- Fizikai megjelenés: szikár, merev;
- Érzelmi feloldás: ítélkezés elengedése.
Az igazságtalanságtól szenvedők gyakran leblokkoltak, lefagytak. Akivel méltánytalanul bánunk, az nem tud mit kezdeni a helyzetekkel, ezért inkább nem reagál. Megfagy, hogy ne szerezzen még több sérülést. De maga a reakció már az öt sérülés egyikének meglétéről árulkodik.
Van egy igen erőteljes habitusom, vonzottam is azokat, akik az igazságtalanság érzetétől szenvedtek, s sokáig azt hittem, bennem van a hiba (ami részben igaz is).
Ez akkor vált igazán kínossá, amikor egy tipikusan feszengő lánnyal akartam megismerkedni. Egy szót nem sikerült belőle kihúzni. Amitől persze én is épületesen éreztem magam, s ott feszengtünk egymás társaságában, ahelyett, hogy jól éreztük volna magunkat.
Az érzelmi merevség, az igazságtalanság tünete
Az igazságtalanságtól szenvedőket viszont nagyon egyszerű megnyitni. Sokan úgy érzik kiszúrtak velük, kiszúrt velük az élet, s nem érzik jogosnak mindazt, ami az életükben van. Ha megmutatjuk azt, amit átéltek vagy átélnek, az nem egy egyedi eset, s az mással is megtörtént már, akkor képesek egy picit megnyugodni.
Nem fog a bennük óhatatlanul jelen lévő büszkeség automatikusan csökkenni, de ha azt látják, nem mi akarunk a következők lenni, aki kellemetlen helyzetbe hozzák őket, akkor nagyon hamar megered a nyelvük 🙂 .
Az igazságtalanság érzetének eredménye a mentális és érzelmi merevség (blokk). Az ilyen helyzetek többnyire nem feloldhatók avval, hogy nem számít. Ezért nem lehet elmenni a rossz főnökökről és tanárokról szóló történetek mellett az életvezetési tanácsadás során sem. Mert ezek eredménye többnyire megalázottság és igazságtalanság, annak minden következményével együtt, amivel bizony dolog van, gyakran nem is kevés.
A az igazságtalanság és a merevség feloldásának nyitja abban van, hogy az igazságtalanság elszenvedői tendenciózusan igazságot akarnak szolgáltatni másoknak. Azzal akarják szolgálni a környezetükben élőket, hogy megmentenek másokat az igazságtalanságtól. De tényleges megoldás az ítélkezés elengedése, bármennyire is furán hat elsőre.
Az igazságtalanság meggyógyítása: az ítélkezés elengedése
Az igazságtalanságból származó merevség egyik ékes példáját egy régi kedves barátom mesélte el.
Úgy élte túl a középiskolában a magyar tanulmányait, hogy összesen egy magyar fogalmazást írt a négy éve alatt. Az első dolgozatát, mint rossz példát, felolvasta a tanár az osztály előtt. Ami minden volt számára, csak nem motiváló. lelkesítő vagy örömteli, s főleg nem igazságos.
Megelőzendő a további atrocitásokat, minden további nagydolgozatnál mereven bámult a dolgozatfüzet fölött, és egy sort sem tudott írni. Védte magát egy következő igazságtalan pellengérre állítástól.
Később, illetve más órán semmilyen gondja nem volt az írással, lett két főiskolai diplomája is később. Mert akkor már nem kötötte az igazságtalanság érzete. Elengedte azt az érzést, hogy a tanár igazságtalanul elbánt vele.
Sajnos sokan nem ilyen szerencsések. Akit kisgyerek korában vagy alsóban sok kudarc ér, annak sok kihívás juthat osztályrészül később is. De ahhoz, hogy az ítélkezést és a büszkeséget, ezen viselkedés alapjait elengedjük, van egy hatásos mentális gyakorlat: önmagunk kicserélése másokkal.
Képzeletben belebújunk a másik életének az adott pillanatába, s megértjük azon mozgatórugókat, amit ő átélt akkor. Nem mentjük fel a másikat, mindenkinek meghagyjuk a saját felelősségét, de megértve a másik ember helyzetét el tudjuk fogadni, hogy az adott helyzetben ő másképp döntött, mint ahogy mi tettük volna.
Ez felszabadít a hibáztatás, a harc és a fájdalom érzetétől. S ez pont elég ahhoz, hogy a mi helyzetünk is rendeződjön.
Saját tapasztalat
Az érzelmi sérülések ugyan olyan részei az életünknek, mint a gyerekkori horzsolásaink. Mindenkinek van, kinek több, kinek kevesebb.
A sérüléseink alapja az érzelmi állapotaink, mint ahogy a fentebb utaltam is rá, s ezen érzésektől nem lehet s nem is érdemes megszabadulni vagy elnyomni őket. Mert az érzéseink hatalmas lehetőségeket rejtenek számunkra.
Az érzéseink valódi erejét úgy tapasztalhatjuk meg, amikor az érzéseinknek képesek vagyunk úgy a tudatában lenni, hogy közben nem kezdjük el robotpilótaként követni azokat a reakcióinkkal. De ez nem megy egyik pillanatról a másikra.
Mutasd meg ezt az írást az ismerőseidnek is!
