A stresszállapot egy biológiai reakciónk, mely a túlélésünket szolgálja életveszélyes helyzetekben. Ha a stresszállapot nem tud elmúlni, az károssá válhat, mert túlpörgeti a szervezetet, mely idővel betegséghez vezethet.
Van 8+1 egyszerű módszer, amivel a stressz, a bennünk felgyülemlett feszültség csökkenthető. Olyan hétköznapi módszerek, amiket ugyan ismerünk, de még sem mindig használjuk a legegyszerűbbeket, s ezért extra eszközökhöz kell nyúlnunk.
A belső feszültségektől való időleges megszabadulás
A stressz jóval többről szól, mint idegesség, ingerlékenység vagy folyamatos mozgáskényszer. A stressznek 9 fő megnyilvánulása van, sok olyan is, amit sokan nem tekintenek stressz tünetének, hanem normálisnak vélnek.
Ebbe a 9 reakcióban semmi misztikus nincs, ezt mindenki felfedezheti a saját életében: vagy magán, vagy a környezetében élőkön. Az eredmény viszont ugyanaz: fáradság, kialvatlanság vagy túlterheltség. Olyan túlterhelt állapot, mely hosszabb távon komoly károkat okozhat nekünk.
Van pár közismert módszert, amivel a mindennapok során megszabadulhatunk a bennünk felgyülemlett feszültségtől. Ezek bemutatását a legegyszerűbbektől kezdem, melyet a kisgyerekek is használnak a mindennapokban. Majd haladok az idősebbek által használható módszerek felé. Lépésről lépésre…
Biztonsági öveket becsatolni, nem fogok finomkodni, de a hibalehetőségeket is meg fogom említeni!!!
A stressz oldásának 0. módja: Járjunk mezítláb
A Föld érintésénél nincs egyszerűbb dolog a világon. Ugyan a legtöbbünk maximum a strandon sétál mezítláb, de a földelés nagyban segíti a szervezetünket egyensúlyba hozni.
Nézzük meg a gyerekeket, teljesen természetesen szaladnak a földön, s nem izgatja őket, hogy a kavicsok nyomják a talpukat. S ami még fontosabb, rengeteg fölös energiától megszabadulnak meg a futkározás és az kísérő korrigáló mozgások révén.
Minek járnánk talpmasszőrhöz, ha a földön járás is megadja azt a stimulálást a szervezetünknek, amitől energikusabbak , egészségesebbek és kiegyensúlyozottabbak lehetünk?
A mezítláb járás fejleszti az egyensúlyérzékünket, extra módon megdolgoztatja az izmainkat. Azokat is, amik máskülönben nem dolgoznának. S majd látjuk, hogy maga a mozgás is stresszlevezető eszköz. Ha félünk attól, hogy az utcán sok a szemét és az éles tárgy, legalább legyünk otthon papucs nélkül. Ha nagyon fázik a lábunk, vegyünk fel egy vastagabb zoknit.
Nyilván az eszkimók nem mennek ki a hóba mezítláb, de a cipőjük talpa nagyon lágy, hogy a föld jótékony simogatását ők is megélhessék. A legtöbb afrikai és ázsiai népnél teljesen normális, hogy mezítláb sétálnak az utcán. S a jómódúak sem feltétlen járnak mindig cipőben arra felé.
Teljesen elszoktunk a földön járástól, ami túlérzékennyé tett minket a külső ingerekre, mely megnövelte a strasszhajlamunkat.
A stressz oldásának 1. módja: Rendszeres mozgás
A sok energiával rendelkező, belső feszültségekkel terhelt gyerek izegni-mozogni fog az iskolapadban, futkározni és fogócskázni fog a szünetekben, az utcán és a játszótéren. Folyamatosan mozgatniuk kell ahhoz, hogy este be lehessen küldeni az ágyba aludni.
Azt mondják az ilyen „nevelhetetlen” gyerekekre, hogy hiperaktív, ami egy badarság. Egyszerűen csak él, és örül annak, hogy élhet és mozoghat. Az élet=mozgás. Aki nem él, az mozdulatlan. Nem lélegez s nem ver a szíves sem.
Azon gyerekek (és felnőttek!), akik folyamatosan mozgásban vannak, azok viszont élnek és élni akarnak. Nem kötik gúzsba őket a felnőttek világából átvett viselkedési szokások. Ahelyett, hogy belehülyülnének az életüket ért nyomásba (angolul stress), levezetik azt rengeteg mozgással.
A sok energiával megáldott felnőttek olyan munkát fognak csinálni, mely rengeteg mozgással jár (ételfutár, postás, jegyellenőr, kutyakiképző stb.). Ha a sok mozgást igénylő munka valami miatt nem volt számukra vonzó, a szabadidejük nagy részét fogják mozgással tölteni. Ismerek olyan nőt, aki minisztériumi dolgozóként minden reggel nyeregbe pattan, s kiskosztümben elhajt a kerékpárján a munkahelyére keresztül egész Budapesten.
Egy kiadós séta ugyanezt a szerepet tudja betölteni sokak életében. Akinek még erre sincs lehetősége, az vegyen egy szobakerékpárt, vagy reggelente tornázzon egy nagyot. Ne akarjon vele fogyni, majd később látjuk miért ne, csak az éppen felgyülemlett energiától szabaduljon meg azáltal, hogy mozog napi 20-30 percet.
A kerékpár is a közlekedés eszköze. Barátkozzunk meg vele, sokat tesz hozzá az életünk minőségéhez.
A stressz feloldásának 2. módja: Balesetek és sérülések
Minden túlmozgásos ember egyik fő lassító módszere, hogy kisebb-nagyobb baleseteket szenvednek el. Ez igaz nagyobbakra is, csak valaki nem magát töri össze, hanem például a kocsiját. Azt is szoktuk mondani, hogy valaki keresi a bajt, ami tényleg létezik. Mert a baleseti lábadozás, a sebgyógyulás energiát igényel. Egy csonttörés meggyógyítása pedig még többet.
Ha azt látjuk valakin, hogy a teste tele van horzsolásokkal, vagy időről időre balesetek érik, arról bizton ki lehet jelenteni, hogy csak az energiáit, belső feszültségeit akarja levezetni. Nem rossz ő, csupán próbálja menedzselni azt a rengeteg energiát és belső feszültséget, ami egyébként megőrjítené.
Ne tévesszen meg senkit a látszat. A tárgyaink sérülése gyakran pont úgy megállításra késztet, mint egy zúzódás…
A stressztől való megszabadulás 3. módja: Betegségek
A fizikai balesetek egy változata, ha valami fertőző betegséget elkap az ember. Télen, amikor kevesebb lehetőség van a mozgásra, vagy idősebb korban szinte óhatatlan, hogy valami betegséget ne szedjen össze az ember. Ugyanúgy energiát von el, mint a mozgás vagy a sérülések.
Sokszor még egy fertőzésre sincs szükség: egy tartósabb izomláz, egy lumbágó vagy egy reuma fájdalma is megteszi a hatását. Egy kiadósabb fejfájásról nem is beszélve.
Vannak kórosabb esetek is, ami kifejezetten egy öreg vagy egy magányos emberre jellemző. Az ilyen emberek szekrényéből néha egy patikának is elegendő gyógyszer borul ki, az orvosi leleteiből már könyvet lehetne szerkeszteni, s van, akitől a mentősök már a nevét sem kérdezik meg, hisz annyiszor találkoztak vele korábban.
Ugyanolyan a helyeztük, mint az egykori általános iskolámban az igazgatónak. Vakon is megtalálta a közeli kórházban a baleseti osztályt, mert már annyit volt ott a különféle korú, rendszerint túlmozgásos és stresszes diák balesetei miatt.
Néha egy kisebb gyomorrontás is elég, hogy kiadjuk magunkból a felgyülemlett stresszt, s szusszanjunk egyet.
A stressz kezelés 4. módja: Nagy mennyiségű beszéd (Kommunikáció)
A belső feszültségeink levezetésének egyik igen gyakori formája a folyamatos beszéd. Ez inkább nőknél gyakori, amikor az élet apró-cseprő dolgait a barátnők megbeszélik egymással, kiadva a helyzetekből adódó feszültséget.
De ugyanez a történet jelentkezik akkor is, ha valaki nem tud titkot tartani, pletykál, kikotyog dolgokat. Ugyanaz a minta, csak akkor nem a mi dolgaink okoznak feszültséget bennünk, hanem mások tettei és élethelyzete, amivel nem tudunk mit kezdeni.
Egy kedves nőismerősöm folyamatosan a vele élő srácról beszélt. Nem szerette már, de elszakadni sem tudott tőle. Zavarta a helyzet, de nem annyira, hogy változtasson rajta, s kérdezte, hogy mit tennék az ő helyében. Azt javasoltam neki, ne beszéljen a srácról. Erőt vett magán, követte a javaslatom. Ennek hatására végre tudott fájni neki a történet annyira, hogy változtasson az életén.
A stressz 5. biztos jele: Konfliktusok és veszekedés
A veszekedés, a vita, az érzelmi feszültségkeltés talán a legrombolóbb minden stresszkezelő technika közül. Hatalmas adrenalinlöketeket okoz, de a környezet is kap belőle rendesen. Mely hosszabb távon az energiáink teljes elvesztését is okozhatja.
Rengeteg család életét tönkreteszi a folyamatos feszültség és konfliktus. Hosszútávon ez nem megoldás (igazából rövidtávon sem), tehát alternatív utat érdemes találni a bennünk szunnyadó energiák levezetésére. A veszekedés veszélyes, mert az érzések elkezdenek bennünk tombolni, s a harag, a féltékenység, a büszkeség ártó hatása nagyon hamar tönkreteheti a kapcsolatainkat.
A túl nagy és folyamatos stressz hatására van egy igen találó kifejezés, mely igazán megmutatja a végeredményt. Előbb-utúbb KIÉGÜNK A STRESSZTŐL.
A kiégés eredménye pedig pontosan olyan, mint egy kiégett ház. Egy kiégett házban semmi érték nem marad, csak a ház falai (életünk keretei). Minden értéket felemészt a tűz, s gyakorlatilag mindent az elejéről kell utána felépíteni, ha újra használni szeretnénk a házat (újra minőségi életet szeretnénk élni).
Ne várjuk meg, hogy annyi stressz gyűljön fel az életünkben, hogy konfliktusokkal próbáljuk levezetni.
A stressz levezetésének 6. módja: Evés és túlsúly
Nem kövérség, nem teltkarcsúság és nem is súlyfelesleg. Az energiáink kordába tartásához többlet terhelésre van sokaknak szüksége. Aki harcol a kilóival, az önmaga védőmechanizmusait akarja felszámolni, ezért értelmetlen minden fogyókúra. A többletsúly a bennünk felhalmozott feszültségek „elégetéséhez” szükséges.
Egyszerűen a többletsúlyt cipelni, mozgatni energiát igényel, és ez a többletsúly megszerzésére is igaz (a többlet élelmiszert megemészteni és beépíteni), hogy energiafelhasználó folyamat.
Az már teljesen mindegy, hogy a többlettömeg zsírból vagy izomból van. Aki tudatosabb ezen a téren, annak izmai vannak, aki kevéssé, annak hájrétege.
Ennek a stratégiának nagyszerű táplálója a túl sós, túl cukros/édes és általában a túl sok étel. Egy McDonald’s menü mennyiségre ugyan nem sok grammra, viszont annyi kalória van benne, mint háromszor annyi zöldségben. Ezért van az, hogy aki sok zöldséget eszik, az nem olyan gyakran hízik el. A zöldségek elfogyasztása, főleg a leveles zöldségek, fajlagosan sokkal kevesebb többletenergiával látnak el bennünket, mint a (zsíros) hús, vagy a gabonafélék.
Ha fele annyit eszünk, akkor automatikusan el fogunk veszteni pár kilót. S vele meg fog jelenni az az érzelmi frusztráció, aminek csökkentésére lett rajtunk a súlytöbblet. Sokan ezt nem tudják elviselni, feladják a fogyókúrát, s visszaszedik a kilókat, amit picit nagyzolva jojó-effektusnak hívnak.
Ha a belső érzelmi frusztrációnkkal kezdünk valamit (lásd lentebb), akkor az egész fogyókúrás őrületet egy életre zárójelbe tehetjük. Mert az egész történetet a gyökerénél fogva rángatjuk ki az életünkből. Ennek útja viszont nem megy egy kaptafára. Mert mindenkinek a tapasztalata egyedi, s ezek feloldása is egyéni megoldásokat igényel.
Egy tál érett gyümölcs bármilyen gyorséttermi kajával felveszi a versenyt ízben, árban és beltartalomban.
A stresszoldás 7. módja: A drogok használata
Itten kezdődik a felnőtt tartalom. Cigaretta, alkohol, kávé, tea (kóla!), hogy csak a legelterjedtebb drogokkal kezdjem. A szűken vett drogok ezektől csak intenzitásukban és társadalmi/gazdasági hátterükben térnek el. Az érzelmi és fiziológiai hatásuk nagyon hasonló, ha nem is feltétlen annyira intenzív.
Kinyitnak egy „szelepet”, amin keresztül az ember elengedi a feszültségeit, fájdalmait és frusztrációit. Biológiai szinten mindegyik olyan kémiai anyag, hírvivő molekula, mely a bennünk meglévő érzések blokkjait időlegesen feloldja a testi és a mentális kontroll ellazítása révén.
A kiváltó okot ugyan nem oldják fel ezek a szerek, de hatalmas öröm a felhalmozódott terhek egy részétől megszabadulni. A másnaposság és a kemény drogok repülései utáni levertség ugyanolyan betegség állapot, mint amiről a harmadik pontban már szó volt. A kémia szerekkel viszont az a helyzet, hogy fizikai és érzelmi függőséget okoznak (hasonlóan a Viagrához). S a szabad választás lehetősége korlátozódik, elvész.
A minőségi élet legtöbbször az apró dolgok nagyszerűségén múlik. De attól még jó észben tartani, hogy a kávé és a tea egy érzelmi feloldóeszköz is.
A stressz levezetésének 8. módja: Szex minden mennyiségben
Hardkor felnőtt verzió itten jön. A felhalmozódott belső frusztráció elengedése miatt van értelme az összes szexuális perverziónak, kezdve a párcserétől a szado-mazón át a napi kilenc menetig mindennek.
A gubanc csak az, hogy a feszültségoldó hatás önmagában nem a testhelyzetekben és a behatolásban van. Hanem a teljes folyamat egészében, mely:
- a minőségi kapcsolódásnál kezdődik,
- halad az előjáték különböző fokozatain keresztül,
- folytatódik a behatolás és pozitúrák sokaságán át,
- elér a nemi orgazmusig,
- s az orgazmus utáni együttlétben és meghittségben ér el a teljes elengedésig.
Rengetegen szexuális úton vezetik le az életük során felhalmozódott frusztrációjukat, mit sem törődve a szexfüggőség árnyoldalaival (érzelmi egyedüllét, magány, kiüresedett élet). Reggel, délben, este; ágyban, asztalon, vécén és a természetben (a villamosmegállóról nem is beszélve). És jaj annak az embernek, aki egy olyas valakivel találkozik, akinek ez a fő feszültségelvezető módszere, s nem kapta meg belőle a szükséges adagját.
Ismertem olyan férfit, aki nem érte be napi 9 menettel (s ezt nyilvánosan fel is vállalta). Nő legyen a talpán, aki azt túléli. (Hogy valaki képes-e az folyamatosan élvezni, azt kétlem.). Az ilyen szexualitásnak nem sok köze van a szeretkezéshez, amikor két szerelmes boldogságát egymás felé fizikai formában is kifejezi és megéli. Ez maga a fizikai kőkemény pornó, melyben az érzelmeknek és a valódi kapcsolódásnak másodlagos szerep jut.
A szex mint drog
Ezen nincs mit szépíteni. Van, amikor két ember egymás testét egyszerű csak szexuális tárgyként használja a belső feszültségeinek levezetéséhez. Akinek meg nincs ehhez állandó partnere, de elementáris erővel jön fel belőle az igény a szexre, az a legtöbbször vagy fizet a szexért, vagy megoldja szobájának magányában egyedül. Ettől virágzik a pornóipar, amit el lehet ítélni, de a világ egyik legősibb igényét elégíti ki.
A valódi szexualitás nem a pőre s csupasz testek érintésénél kezdődik. Ha csak arra fókuszálunk, a jó résznek a javát elveszítjük.
A natúr (meztelen?) szexualitás semmi másról nem szól, mint az endorfin felszabadulásról, illetve annak a hajszolásáról. Az endorfin ugyanolyan drog, mint bármi más, és ugyanúgy reagálunk rá testi és érzelmi szinten, mint bármilyen más drogra. Ugyanúgy kialakítja a függőséget: nincs annyi, ami elég lenne belőle. Mindig több és több kell a kellemes hatás eléréséhez, mert a tegnapi adag már nem elég.
A drogok függőségi tüneteivel kapcsolatban minden jellegzetes tünet az endorfin kapcsán is fellelhető: sóvárgás, elvonási tünetek (feszültség, ingerlékenység, izzadás) és irdatlan nehéz leszokási metódusok. Ugyan akkora pokollá alakulhat az endorfin hajszolásától az életünk hosszú távon, mint a hasis, a kokain vagy az alkohol fogyasztásától.
Személyes tapasztalatom
A stressz az életünk minden pontján jelen van. Ugyan gepárdok és oroszlánok nem minden nap jönnek szembe a legtöbbünk számára, de az emberi kapcsolódásaink, főleg egy nagy városban, simán ugyan ekkora hatást jelenthet a számunkra.
A fő gond viszont ennél összetettebb. A stressz tünetei mindenkinél nagyon hasonlóak, míg a belső megélésünk érdemben eltérő. Az önfejlesztő könyvek, s részben ennek az oldalnak az írásai is sokáig csak részben adtak megoldást erre a gondra.
Mert eltérően hatnak ránk a külső események. Van,
- aki folyamatosan a jövőjére figyel, s minden erőfeszítése ehhez kötődik;
- valaki a kapcsolatai miatt aggódik folyton, s mindent ennek kapcsán ítél jónak vagy rossznak;
- míg mások itt és most pillanata miatt érzik jól vagy rosszul magukat.
Amikor az egyéni megoldási módjaink kerülnek előtérbe, illetve az alapvető félelmeink, akkor kezdjük meglelni azt a pontot, amitől az élet minősége jobbá válhat számunkra. Pontosabban ennek révén láthatjuk meg azt, hol vannak elrejtve azon félelmeink, amikkel sosem mertünk szembenézni.
De ez mindenkinél egy picit egyedi, s pont ezért is hiszek nagyon az egyéni munkában. Amikor pontosan nyomon tudom követni ennek a felfedezőútnak az egyedi variációit, s pont azt tudom mondani, ami az előttem ülőnek a legnagyobb hozzájárulás.
Az egyéni konzultáció részletei —>
Mutasd meg ezt az írást az ismerőseidnek is!
