A szinergia azt az állapotot jelenti az ember életében, amikor az életünk tényezői egymást támogatják, s a részek eredője többet fog eredményezni, mint az egyes részek összege önmagában.
Talán azért is olyan fontos a szinergia, mert minden más eredménynek az életünkben is az alapja. A siker, a boldogság, a „jól érzem magam a bőrömben érzés” sohasem lehet cél, csupán az életünk folyásának mellékterméke.
A szinergia révén megtapasztalható teljesség érzetet nem lehet igazából elképzelni, „vizualizálni„, mert túlontúl sok olyan összetevője van, amit addig nem igazán tudunk előre látni, míg nem éltük át.
A szinergia tapasztalata is olyan, mint a szerelem: többnyire ismerjük a tapasztalatot, másoknál is felismerjük, de nem tudjuk pontosan szavakba vagy képekbe foglalni vagy megragadni.
A szinergia 1. összetevője: Elengedés
Aki sosem mert a dolgok mélyére nézni, teljesen meg lepődik majd ezen és a következő ponton. Pedig a logika nagyon egyszerű, ami mögötte van. Ha valami újat szeretnénk az életünkbe beengedni, akkor érdemes neki helyet teremteni. Teli kancsóba nem lehet többet beleönteni.
Az életünkbe a teret az elengedés révén tudjuk megteremteni. Az elengedés néha nagyon egyszerű, máskor nagyon fájdalmas, de mindenképpen fontos lépés az életünk egyszerűbbé tétele során.
Felszabadító érzés:
Fontos!
Ez az írás csak a felszint mutatja be, az átalakítás útját nem.
Ahhoz, hogy a teljes képet lásd, tudnod kell azt is, hogyan tudod átformálni mindazt, ami az életedben van.
Amit a nehézségeket okozó érzések és gondolatok elengedése révén az egyik legegyszerűbb megtenni.
- Elengedni a fizikai gátló tényezőket;
- Átformálni az érzéseket, amik gúsba kötnek;
- A 8 ártó gondolattól megszabadulni meg kifejezetten az!
A szinergia 2. összetevője: Megengedés
Ez a pont az én személyes kedvencem. Úgy értem ezzel küzdöttem talán a legtöbbet.
Mindig mindenben benne akartam lenni, mindig okos akartam lenni, mindenkinek meg akartam mondani a tutit, mindig ki akartam találni másoknak a legtutibb megoldást.
A megengedés lényege, hogy csak azzal törődünk, ami közvetlenül érint minket, s minden mást figyelmen kívül hagyunk. Rengeteg bajtól, bosszúságtól és felesleges kihívástól tudjuk megszabadítani magunkat, ha nem ütjük bele a csőrünket más dolgába:
- Hajuk meg másoknak a saját életüket
- Engedjük meg másoknak is a hibázás lehetőségét
- Engedjük meg másoknak a döntés szabadságát
- Fogadjuk el azt, hogy más szempontjai vannak az embereknek
- Azt a tényt, hogy mások cselekedetei néha érthetetlenek
Az emberek egy része mindig igazságot akar (főleg magának) szolgáltatni. Ebből élnek az ügyvédek.
A lehető legtöbb felesleges idő és pénz arra megy el, hogy piszlicsáré ügyeken túráztatjuk magunkat, s nem azzal foglalkozunk, amit igazából el szeretnénk élni. Van az a történet, ami egyszerűen nem ér annyit, hogy feltoljuk érte az agyvizünket és a vérnyomásunkat az egekbe.
A szinergia összetevői egy egységes egészet adnak ki, mint az építőjáték darabjai.
A szinergia 3. összetevője: Beengedés és vonzás
Az első két pont után, életünk alapos kitakarítása után van értelme annak, hogy új dolgokat befogadjunk. Mármint olyanokat, amikre szükségünk van.
A beengedés viszont pont annyira nehéz lehet, mint az elengedés, vagy a mások békén hagyása. A beengedés is egy aktív folyamat. Érdemes dolgozni azon, hogy be tudjuk engedni az életünkbe mindazt, amitől teljesnek érezzük azt.
A gyerekkori mintáink mindenre rányomhatják a bélyegüket, beindítva a félelem és a szorongás korlátozó hatását. Ugyan amit kapunk, az érdemes elfogadnunk, és megköszönnünk, de időnként az is megeshet, hogy miután elfogadtunk valamit, érdemes záros határidőn belül túladnunk rajta.
A befogadás nehézségeit én akkor tapasztaltam meg, amikor az egyetem után felkerültem Budapestre. Szegeden 500 forintért tartottam órákat, ami az ezredfordulón bőven elég volt a mindennapok kiadásainak fedezésére egy egyetemistának.
A pesti árak ehhez képest csillagászatiak voltak. 1400 forintért is találtam egy-két tanítványt. De később rájöttem, hogy 1200 forintért tudok annyi tanítványt találni, ami a tisztes megélhetéshez elegendő.
Emlékszem arra a jelenetre, amikor az 1400 forintért elvállalt tanítvány édesanyjának arról beszéltem, hogy olcsóbban szeretném az ő lányát tanítani, mert másokat kevesebbért vállaltam el.
A pénz életünk egyik olyan területe, ami sok rendeznivalót tartogat a legtöbb ember számára.
A szinergia 4. összetevője: Vizualizáció
Talán a fenti sorrend betartása az igazi titok a szinergia kapcsán. Amíg nem szabadulunk meg a felesleges dolgoktól az életünkben, s nem teremtünk elegendő teret és helyet az új dolgoknak, addig semmit nem tudunk beengedni és befogadni.
Aki a gazdagság bevonzásáról ábrándozik, s várja a sült galambot, az álomvilágban él. Mert semmit nem tud az ok és okozat törvényéről. Ezért nem működik a vonzás törvénye sokaknak. Nem az a kérdés, mit akarunk tudatosan megteremteni az életünkben (azt kb. mindenki meg tudja fogalmazni, ha őszintén magába néz), hanem az, amit ezért képesek vagyunk feladni.
A vizualizáció hasznos eszköze az életünknek, s szerintem szükséges is egy határozott jövőkép az életünkhöz, de önmagában édeskevés. A vizualizáció csak akkor tud érdemben hatni az életünkre, ha képesek vagyunk elindulni a céljaink irányába, s képesek vagyunk az életünket irányítani és tenni a céljainkért.
De mint minden, az ördög itt is a részletekben rejlik. A céljainkért végzett munka nem mindig látványos és időnként nem is a céljainkról szól. Erről szólt az elengedés és a megengedés, amikor céljaink eléréséhez eltávolítjuk az akadályokat.
A céljainkért elvégzendő első feladat (a felesleges ballasztoktól való megszabadulás) sokszor évekig tartó kemény és egyáltalán nem látványos meló.
A szinergia 5. összetevője: tudatos gondolkodás
A gondolkodásunk pont annyira meghatározza azt, akik vagyunk, mint az, amit egy adott helyzetben érzünk és teszünk. A hiedelmeink azok, amik a legtöbb esetben lekorlátozzák a tetteink. S ha azokat nem alakítjuk át, akkor életünk végéig egy kalitkában fognak tartani.
Amikor szembesülünk azzal, néha évek sora után, hogy a hiedelmeink az orrunknál fogva vezettek minket, az igen fájdalmas tud lenni. Azt hittük (elképzeltük, hazudtuk magunknak), hogy sikeresek vagyunk illetve abba az irányba haladunk, s közben a végére semmink nem maradt. Úgy értem se pénzünk, se önbecsülésünk, se minőségi kapcsolataink, se jövőképünk. Semmink.
Rengeteg olyan emberre találkoztam az évek során, akik követték egyik-másik MLM cég képzési rendszerét, s nem értek el vele eredményt. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy az MLM cégek rosszak. Hanem azt, ha egy alkalmazotti mentalitással állunk hozzá az ottani munkának, garantáltan kudarcra leszünk ítélve.
Én rengeteg mindent tanultam az emberi viselkedésről az MLM rendszerek révén. Jót és rosszat egyaránt. Láttam cégeket közelről, amikor épp szárnyaltak, s amikor épp összementek. S sok olyasmit is láttam, amire én tuti nem lennék büszke...
A szinergia 6. összetevője: lenni, tenni, birtokolni
A szegény ember gondolkodásáról van egy olyan mondat, amit szinte mindenki ismer, s nagyon kevesen gondolnák, hogy a szegénység paradigmája teljes egészében benne van:
Ha sok pénzem lesz, veszek magamnak egy házat/kocsit/jachtot!
HOL A HIBA EBBEN A MONDATBAN?
Ott, hogy egy elképzelt állapotra építenek egy légvárat. S ebből adódóan az életük nem lehet örömteli és sikeres. Fából vaskarika.
A gazdag emberek fő jellemzője, hogy a valóságból indulnak ki. Az éppen meglevő lehetőségeiket használják fel a céljaik eléréséhez, hogy utána megszerezzék azokat a dolgokat, amire a szegény emberek többnyire csak vágyakozva néznek.
Sokan olyan eszközöket használnak a gazdagság érzetének megteremtéséhez, ami sokkal többe kerül, mint az, amit igazából meg akarnak szerezni. Olyasmire építenek, ami még nem az övék (extra mennyiségű pénz), s azt elköltik valami olyasmire, ami nem hoz extra mennyiségű bevételt. S gyakran kifizeti a kölcsön pénz (néha eléggé borsos) extra költségét is egy perci örömért, s pár elismerő szempillantásért a barátoktól.
A szinergia 7. összetevője: Hála
Az életünkben minden növekedésnek indul, de az eltérő energiák (érzelmek) hatása is eltérő.
- A harag rengeteg szenvedés forrása;
- A félelem bezárkózottá tesz;
- A szorongás és a bizonytalanság összekuszál;
- A büszkeség harcra késztet;
- A vágy fokúszálttá tesz;
- A szeretet nyitottá tesz;
- A hála ünnepli a valóságot.
Többnyire a vágy és a szeretet erejéről szoktak ódákat zengeni, hogy ezek révén mennyire meg tud változni az életünk. Ez igaz is, meg nem is.
- Néha a vágy átfordulhat görcsös, már-már esztelen ragaszkodássá.
- A szeretettel párhuzamosan megjelenhet az utálat is, kialakítva a dualitás zavarodottságát, mely végeredményben aláássa a törekvéseinket.
Szerintem senki sem erre számít, amikor a vágy és a szeretet erejéről beszél. Pedig ezek is benne vannak a kalapban. Nem szabad megrémülni tőle, hanem fel kell ismerni a helyzeteket, és kezelni azt.
A hála ereje sokkal markánsabb, mint a akár a szereteté, akár a vágyé. S ennek pont néhány olyan tulajdonsága az oka, ami nincs meg neki:
- A hála a valóságra irányul;
- Nincsen benne a kettősség révén megtapasztalható zavarodottság;
- Nem kell szembehelyezkednünk senkivel;
- Egyszerűen csak lehetünk azok, akik vagyunk;
- Nem kell hozzá az életünk egyes részeit megtagadnunk.
Ezért aki képes az életére hálával gondolni, az szabad és boldog emberré válhat, és ez sokkal nagyobb érték, mint a pénz, a hatalom vagy a hírnév.
Mutasd meg ezt az írást az ismerőseidnek is!