A belső béke egy olyan örömteli állapot, mely az életünk egy korábban nem ismert, extra dimenzióját nyitja ki. Mindenki egyedi módon tudja felfedezni a hozzá vezető utat, igazodva az élethelyzetéhez és az életszemléletéhez, de mindaz, ahogy ennek megtalálása megmutatkozik, mindenkinél nagyon hasonló.
Az alábbi 9 pont csak néhány támpontot ad ahhoz, hogy felismerjük a belső béke megjelenését az életünkben. Ezernyi más módon is megjelenhet, s nem törvényszerű, hogy a mi életünkben pont ez a 9 pont lesz a legfontosabb, még ha jelen is lesznek
A belső béke 1. jele: Az irányítás elengedése
A belső béke állapotában különösebben nem tervezzük meg előre az életünket. Csak formálódunk az éppen aktuális helyzetekhez. Nyilván a kereteinket meghatározzuk, például azt, hogy mikor hova fogunk elmenni, de a konkrét cselekvések kapcsán a lehető legnagyobb teret engedjük a spontaneitásnak.
Nem akarjuk előre kitalálni, sem azt, hogy kikkel mennyi időt töltünk, sem azt, hogy kiknek mit mondunk. Egyszerűen hagyjuk, hogy a megérzéseink és a többi ember igényei révén kihozzuk minden helyzetből a lehető legjobbat.
A saját igényeinket a keretek megszabása által érvényesítjük; elmondjuk azt, hogy mire mennyi időt szánunk, meghagyva a rugalmas újratervezés lehetőségét is. De minden mást hagyunk, hogy magától alakuljon ki, olyasmiket is megengedve magunknak, amire a logikus megközelítés révén egyébként nem is gondolnánk.
A belső béke 2. jele: Spontán gondolkodás és cselekvés
A belső béke legfontosabb tulajdonsága, hogy folyamatosan átalakul, változik és formálódik. Nem kötődik a múlthoz, s nem tör a jövő fele, csupán a jelen pillanat megéléséből táplálkozik. Pontosan ezért a belső béke állapotában időzés rengeteg olyan dolgot is a felszínre hozhat, ami nem volt korábban és nem lesz többet.
Megjelenhet a kreativitás, az alkotás vagy bármiféle olyan tevékenység, melyről akár két nappal előtte is azt gondolhattuk, hogy soha nem fog bekövetkezni az életünkben. Ezen spontán megjelenő helyzetek és történések a belső harmónia állapotában időző ember számára pontosan annyira természetesek, mint a mindennapos dolgainak elvégzése.
Ez a fajta belső rugalmasság meglátszik a mindennapi kihívásaik kezelésében is:
- Szívesen használunk a belső harmónia állapotában olyan eszközöket és módszereket, melyek korábban beváltak.
- Ha megszokott módszereink éppen alkalmatlanok vagy nem váltak be, spontán és örömtelien választunk egy másikat. Akár egy olyat is, melyet korábban nem használtunk, vagy elvetettünk, mert nem találtunk alkalmasnak.
- Vagy kitalálunk egy újat is akár, ha épp az látszik célravezetőnek.
Ha egy megoldás nem jött be és nem működött, akkor nemes egyszerűséggel keresünk egy másik megoldási lehetőséget, mert a kudarc is teljesen rendben van, hozzá tartozik az életünk tapasztalatához.
A belső béke 3. jele: Az aggódás hiánya
A belső béke – amit egyébként belső egyensúlynak is lehet nevezni –, egy dinamikus egyensúlyi állapot. Nem merev és folyamatos belső munka eredménye. Alapvetően mentes a blokkoktól (elfojtásoktól) és a túlzásoktól, s minden rezdülésre apró változással reagál:
- Ha hirtelen nagy vágy jelenik meg, akkor igyekszik tisztán látni,
- ha megjelenik a büszkeség, igyekszik a dolgok sokszínűségét felfedezni,
- ha a harag megjelenik, igyekszik a célokra összpontosítani, s
- ha valakiben megjelenik a féltékenység, akkor minden lény alapvető jóságára gondol.
Ilyen formán az aggódás minden megnyilvánulása értelmét veszti, mert minden helyzetre lesz egy megoldás módunk. Ami talán a legmegkapóbb, hogy a belső egyensúly állapotában eleve elengedjük a görcsös gondolkodás kényszerét. Amit végig érdemes gondolni, azt végiggondoljuk, de nem akarjuk kitalálni minden egyes lépését előre.
A belső béke 4. jele: Magyarázkodás hiánya
A belső béke állapotában nem kell minden megmagyarázni sem. Mert nincsen szükségünk mentségekre, kifogásokra és mondva csinált indokokra. Csak egyszerűen felvállaljuk azt, ami van, s igyekszünk a pillanatnyi helyzetből kihozni a legtöbbet.
Ha valami nem sikerül, vagy balul sül el, az is teljesen rendben van. Mert meg van az a magabiztosságuk, hogy a helyzeteket képesek vagyunk helyre hozni. Az önértékelésük nem a pillanatnyi helyzet függvénye. Annak a kimozdíthatatlan állapotnak a következménye, mely a belső békéjüket is biztosítja.
A belső béke 5. jele: Konfliktusok kerülése
Az ember nem a saját maga ellensége. Elméletileg!
Aki viszont belül feszült (stresszes), annak semmilyen ár nem sok azért, hogy a belső feszültségétől megszabaduljon. Az egyik feszültség levezető eszközünk a veszekedés, amivel kapcsolatban van egy kis bökkenő.
A konfliktusok ugyan egy rakás feszültségtől megszabadítanak bennünket, de közben egy rakás újat is generálunk vele. S pont ez az oka annak, hogy nem vagyunk képesek a belső harmónia állapotát megélni. Mert amikor meg akartunk szabadulni a belső feszültségeinktől, többnyire újra teremtjük azokat.
Másrészt pont abban van a harmónia megtalálásának a kulcsa amitől menekülünk. A belső feszültségeinkben.
Egy belső béke állapotában időző embernek a konfliktusok nem hiányoznak. Mások feszültségeiből alapvetően nem kér, ami pedig felmerül benne, azt minimális erőfeszítéssel levezeti, elengedi. Inkább elmegy futni, vagy leül jógázni és meditálni. Semmi szüksége egy hatalmas veszekedésre, mely több feszültséget okoz, mint amennyit felold.
A belső béke 6. jele: A pillanatok örömteli élvezete
A belső béke állapotában igazából semmire sincs szükségünk. Mindig pont azzal vagyunk békében és harmóniában, ami éppen megnyilvánul. Nem a körülmények megváltoztatására fókuszálunk állandóan, hanem a jelen pillanat megélésére. Annak kihasználására, ami itt és most lehetséges.
Ha ez éppen egy felhőszakadás vagy egy tornádó kellős közepén találjuk magunkat, az pontosan annyira teljes számunkra, mint egy kellemes tavaszi napsütéses reggel madárcsicsergéssel és lágy szellővel. Maximum amikor tombol a vihar, nem megyünk ki a szélbe. S igyekszünk másoknak is szélvédett, biztonságos helyet találni vagy biztosítani. Pontosan értik és alkalmazzák a zápor tanítását:
Ha esik az eső, és az ember kint áll az esőben,
akkor vizes lesz.
Ez a zápor tanítása.
Jelmondatunk a belső béke állapotában, hogy az élet szép, s ezt minden pillanatban meg is éljük. Ha bármi konfliktus vagy nehéz helyzet alakul ki, a belső rugalmasságuk által képesek vagyunk azt átformálni.
A belső béke 7. jele: A szeretet befogadásának képessége
A szeretetnek és a törődésnek két mozzanata van, és mind a két mozzanat egyformán fontos. Van az a fajta szeretet, amikor én teszek valamit másokért: ez az aktív vagy cselekvő szeretet.
A szeretet másik oldala, hogy képes vagyok elfogadni és befogadni mások törődését. Bármit megtehet értünk a környezetünk – akár a csillagot is lehozhatja az égről–, ha nem tudjuk azt befogadni, semmit nem ér.
Nyilván ez a fajta szeretet kapcsolat sem teljesen passzív, ugyanis a befogadás egyik fontos eleme a mások aktivitásának megköszönése, a hála kimutatása.
Ugyan a szeretetnek nem feltétele a másik reakciója, de a hála önmagában is nagyon erőteljes adás, mely a kapcsolódás energiáját megsokszorozhatja, tovább erősítve azon működésünket, mely a belső békére való törekvésünket támogatja.
A belső béke 8. jele: Megelégedettség és hála
A belső harmónia egy örömünnep. Annak az ünnepe, amikor a lét ünnepli önmagát. Annak a belső tapasztalata, hogy élni jó és az élet is jó.
Ez a szabad és örömteli állapot természetes módon megnyilvánítja a hála érzetét, s pont ez az érzet az, ami miatt egy harmonikus ember képes áldássá válni mások számára.
Az élet örömének ünnepe számtalan módon megnyilvánulhat. A lényege egy örömteli kapcsolódás az emberekhez, a tárgyakhoz, a természethez. Egy boldog ember jelenlétében időzni pont ezért olyan örömteli és boldogító, ha képesek vagyunk ellazulni és befogadni az ő békéjét és harmóniáját.
Egy boldog ember létének befogadása pontosan ugyanazokat a kihívásokat tartalmazza, mint bármi más az életben. A szeretet akadályainak kapcsán erről már írtam, de ha a szeretet szót kicseréljük boldogságra, gazdagságra, szabadságra, örömre vagy bármi másra az ott leírtak egy az egyben igazak arra is.
A belső béke 9. jele: Spontán megjelenő öröm
A belső harmónia egyik gyakori megnyilvánulása: a belső öröm. Ez egyrészt gyógyítja a környezetünket, gyógyít minket is, s nem mellékesen áldás mindenki másnak is.
A spontán örömnek nagyon fontos tulajdonsága, hogy nincsen kiváltó oka. S pont ebből adódóan nem függ a külső körülményektől.
Ha megnézünk egy kisbabát – kinek a környezete rendezett (nem csak a felszínen, hanem valójában) -, az pontosan ezt éli meg.
- Ha fáj a hasa,
- ha éhes,
- ha tele a pelus,
azt lekommunikálja (sír), de különben teljesen jól elvan, hangját se hallani. Öröm a világnak, öröm a szülőknek, s mindenkinek aki csak meglátja őt. S ez a fajta belső állapot később is elkíséri az embert spontán megjelenő önbizalom és magabiztosság formájában.
Személyes tapasztalatom
A belső béke megtapasztalása egy hatalmas érték. Sokan csak vágyakoznak rá, sokaknak meg nem igazán kérdés. Nem is értik, mások miért nem tapasztalják meg, s miért nem élik a belső nyugalom állapotát.
Csak értetlenül figyelik, miért rohangálnak egyesek föl s alá, s miért nem tudnak végre lenyugodni. De azt sem igazán értik, mitől válhat valaki tétlenné, depresszióssá, motiválatlanná vagy céltalanná.
A titok viszont pont abban van, hogy a belső egyensúly állapotában az életünket a szélsőséges érzelmi, mentális és fizikai reakcióktól mentesen éljük. S ennek akadályait képesek vagyunk elengedni.
Amikor én magam elkezdtem kimászni a gödörből, akár másoknak segítettem ugyan ebben, sokszor azt vettem észre, hogy a mindennapok tele voltak érzelmi és mentális korlátokkal, mely behatárolják az életünket.
Mutasd meg ezt az írást az ismerőseidnek is!