Minden hatékony önismereti munkának két érdemi fázisa van. Először a blokkjainkat meglelve feloldjuk azokat, majd a meglelt blokkjaink nélkül – némileg szabadabban–, új belső egyensúly kialakítására törekszünk.
A blokkjaink oldásához tömérdek módszert (rendszert) ismerünk, de belső egyensúlyunk kialakításához többnyire csak a természetes belső folyamatainkra tudunk hagyatkozni. A legtöbb módszer csak annyit mond, hogy a lélek útja lassú, s a blokkoldási folyamatok végén nemes egyszerűséggel magunkra maradunk a belső egyensúly kialakításával.
Arra az állapotra gondolok, amikor mondjuk egy családállítás után napokig eltart a belső bizonytalanság vagy az eufória, s hónapok telnek el, amíg az állítás hatása ténylegesen megjelenik a mindennapjainkban.
Blokkoldás módszerei
Amikor az akaratunkat a cselekedeteink nem követik, vagy a cselekedeteink eredménye nem az elvárt következményekkel járnak, akkor ott valami nem működik az életünkben. Ez az amit nemes egyszerűséggel blokknak, akadálynak vagy elakadásnak hívhatunk.
Minden mentális és érzelmi munka (legyen az theta healing, családállítás, kineziológia, access consciousness, khahi healing, pránanadi, reiki stb.) semmi másról nem szól, mint a belső blokkjaink oldásáról.
Ugyan ezen módszereknél az eszközök, a módszerek és az alapszemlélet nagyon eltérő is lehet, de maga a cél és a változás folyamata nagyon hasonló. Valakinek az egyik megközelítés jön be, valakinek pedig a másik. De a lényeget tekintve nincs nagy különbség.
A blokkok oldásának 4 eszköze
A különböző módszereket összehasonlítva 4 olyan tényező van, melyek együttes megváltoztatása szükséges ahhoz, hogy a minőségi belső átalakulás megjelenjen az életünkben.
Ha ezen tényezők közül egyiket vagy másikat változtatjuk, az az egész rendszerre ki fog hatni. Amikor viszont mind a négy tényezőt egyszerre mozgatjuk egy irányba, akkor az egész rendszer érdemben tud változni, nagyon rövid idő alatt.
Ezt a 4 tényezőt többnyire mindenki ismeri, mert ezek az életünk részei. Tehát a blokkoldás során csak azt használjuk, ami egyébként is jelen van az életünkben.
- Átformáljuk az érzelmeket, ha az szükséges.
- Átformáljuk a gondolati mintáinkat, ha az szükséges.
- Átformáljuk a cselekedeteinket, mert anélkül semmi sem történik.
- S a fizikai megnyilvánulásokra is oda figyelünk, hisz a cél, az eredmény a fizikai létezésünk szintjén is fontos, hogy megjelenjen.
Ez az a négy összetevő, amire a modern, XXI. századi pszichológiai is figyelmet fordít. Illetve a több ezer éves keleti hagyományok.
Ezen összetevőket átformálva a belső átalakulás sokkal áthatóbb és erőteljesebb, mintha csupán a második két pontra összpontosítanánk, mint a viselkedés-pszichológia elkötelezettjei.
Az egyensúly megértése
Ahhoz, hogy a blokkok oldása után az egyensúly kialakításával is foglalkozni tudjunk, fontos tisztában lenni azzal, mit is jelent s hogyan alakul ki az egyensúly állapota.
A problémát az okozza, ha nem ismerjük az egyensúlyi állapot, illetve annak 3 alaptípusát, s ezért azt gondoljuk, hogy az egyensúlyi állapot mindig ugyan olyan, s bármi is történik, képesek is vagyunk megtartani azt. Ami egy hatalmas tévedés. 😐
Az egyensúly természetének megértéséhez a fizika oktatás ismereteit fogjuk használni, mert ezáltal a lényeg könnyebben megérthető lesz.
Nem kell megijedni, nem fogok képletekkel vagy elvont fogalmakkal dobálózni. Egyszerű, közismert tapasztalatokat fogok egy kicsit alaposabban bemutatni, a megértést segítendő.
Amikor egy (élethelyzetben) tűzet kell oltani, akkor már nagy baj van.
Az egyensúly fizikai megértése
Vegyünk egy egyszerű labdát, s vizsgáljuk meg, hogyan lehet nyugalomban, amikor letesszük a földre.
- Ha egy domb tetejére helyezzük, akkor mindaddig a ott marad, amíg ki nem mozdítjuk abból a helyzetből. Úgy mondjuk, hogy a labda labilis egyensúlyi állapotban van, mely addig marad a domb tetején, amíg külső hatás nem éri. Ehhez hasonlatosak a lelkes, de túlságosan labilis emberek.
- Ha egy labdát a gödör aljára teszünk és kibillentjük az alsó helyzetéből, akkor az alsó helyzete körül fog Ide-oda mozogni. Ezt az állapotot nevezhetjük valódi stabilitásnak. Ez az, amire elvileg mindenki vágyik, hogy bármilyen külső hatás esetén képesek legyünk azt túlélni minden nagyobb megrázkódtatás nélkül .
Az egyetlen gond vele csupán az, hogy ezt az állapotot rendszerint csak akkor éljük át, amikor a gödör alján vagyunk, enerváltan, depressziósan s kedvetlenül. Ez persze semennyire sem vonzó. - Legtöbbször amit átélünk, az első kettő egyfajta keveréke, mely olyan, mint a lejtőn lévő kicsi gödörben megbúvó labda helyzete. Kis kitérítő hatásra úgy viselkedik, mintha valóban stabil lenne (oda-vissza mozog a korábbi nyugalmi helyzete körül). S mindenkinek van egy vagy több olyan történés az életében, mely annyira kilendíti a középpontjából, hogy lejtőre teszi a mindennapjait.
A harmadik állapotnak a következménye az összes aggódás, félelem, rémálom és menekülés. Tudat alatt érezzük, hogy életünk valójában nem stabil, csupán a stabilitás látszata van meg. Mégis ragaszkodunk hozzá, mert sokkal jobb, mint a depresszió mélységeit megélni. Ezt az állapotot egyébként a nagyon találóan látszólagos egyensúlyi állapotnak hívják.
A lejtő oldalán lévő állapotnak az érzete sokkal jobb, mint a lejtő alján lenni a gödörben, ezért a legtöbben, ha a gödör alján találják magukat, abban kérik a segítséget, hogy vissza kerüljenek a lejtő oldalára, vagy az oldalon egy magasabban lévő gödörbe, mert az jobb. S eszük ágában sincs felkerülni a hegy tetejére, mert az veszélyes (mert teljesen bizonytalan).
Ha megtapasztaljuk azt, hogy az életünk sebezhető, mint egy kártyavár, gyakran ránk tör a pánik és a depresszió.
Tudatos egyensúly keresés
Az előzőekből látszik, hogy megfelelő cél kettős, és érdemes mind a két összetevőjével foglalkozni. Senki nem akar a gödör alján lenni (depressziósan, enerváltan és elkeseredetten) és senki nem akar egy bizonytalan egyensúlyi állapotot hosszabb ideig elviselni.
Egy egyedi megoldásra van szükség, melynek a fizikai képe nagyon egyszerű. A labdát fel kell kötni a hegy tetején egy madzagra. Ha megtaláljuk azt a hatást, ami képes a labdát a levegőben tartó madzag szerepét betölteni, akkor megoldottuk mind a két feladatot. Érzelmileg magas szinten leszünk, s a belső egyensúlyunk is valódivá válik.
Amikor rálelünk a belső forrásunkra, mely a lényünk belsejében megvan, akkor meglesz mindaz a hatás, mely a magas szinten megélhető egyensúlyunk kialakításához a legmegfelelőbb.
A blokkoldás során azon akadályainkat bontjuk le, melyek megakadályozzák életünk szabad folyását. Mindazon tényezőket és szemléletmódokat, melyek eltávolítanak saját belső erőnk megtapasztalásától, ami a belső egyensúlyunk valódi forrása lehet.
Ha a blokkoldás után tudatosan időzhetünk a felszabadultság állapotában, melynek révén minden kapcsolódó történetet és aktivizáló hatást átformálunk (elengedünk), akkor a felszabadultság állapota spontán meg fog nyilvánulni.
Van, hogy a múltunk sérülései annyira fájnak, hogy az életünkben egyetlen fallá állnak össze.
Az egyensúly állapotának a használata
Tehát nem elég csupán az elakadásainkat, blokkjainkat feloldani, hanem a kialakult felszabadult, egyensúlyi állapotot felhasználva az összes kapcsolódó történet is érdemes elengednünk.
Ha a pillanatnyi felszabadult (egyensúlyi) állapotban nem időzünk eleget, akkor ugyan néhány történettől már szabadabban élhetünk tovább, de az alapvető tendenciáink és a megmaradt történeteink a nehézségeink egy részét újra fogják teremteni.
Elindítva a személyiség fejlesztés ördögi körét: újra és újra visszatérő nehézségekkel való munkát.
Ahhoz, hogy ezen túllépjünk, érdemes minden olyan hatóerőt elengedni, melyek megköti az életünket. Ennek van egy szisztematikus módszere, amit részletesen el is magyarázok az
az elengedés minitanfolyamon —>
Mutasd meg ezt az írást az ismerőseidnek is!
