A tudatos jelenlét legfőbb ereje, hogy a bennünk kavargó érzések és gondolatok elcsitulnak, s képesek vagyunk jobb döntéseket hozni. De nem ez cél, hanem a belső állapotaink mederbe terelése. A belső zaklatottságunk lenyugvása csak következmény.
Amikor a gyakorlást, az utat összekeverjük annak következményével , s azt kezdjük el erőltetni, akkor tévúton járunk. Megöljük magát a mindfulness gyakorlat egyik legfőbb sajátosságát, a könnyed örömteli állapotban való időzést.
Időről időre megjelennek bátor önkéntesek, akik a tudatos jelenlétet olyan megközelítéssel párosítják, aminek a forrás az ind hagyományban jóga hagyományában gyökerezik, s semmi köze a jelenlét állapotában való időzéshez.
Hogy megérthessük azt, mi is az igazi gond vele, nézzünk meg egy ilyan gyakorlatot, s a saját tapasztalataink révén vonjuk le a tanulságokat.
Az ind hagyomány gyakorlatának leírása
Találtam az interneten egy pofonegyszerű, de rendkívül hatékonynak mondott, 10 másodperces mindfulness meditációt, amit kipróbáltam. Kövessük annak utasításait, s próbáljunk meg 10 másodpercig gyakorolni a tudatos jelenlétet ennek segítségével.
Figyeljük meg, mi történik bennünk, ennek a gyakorlatnak a következtében. A saját tapasztalataim is megosztom majd, s azt is, miért nem nevezhetjük az ennek hatására bennünk megjelenő állapotot tudatos jelenlétnek.
Maga a gyakorlat leírása tényleg egyszerű vol:
- Összpontosítsunk minden figyelmünket a légzésre.
- Számoljunk el 10-ig úgy, hogy közben nem engedjük, hogy az elménk elkalandozzon.
- Ha mégis elkalandozik, akkor ítélkezés nélkül, türelemmel, kezdjük el újra a gyakorlatot.
Nagyon egyszerű instrukció, azt gondolom egy nagycsoportos óvodás is meg tudja csinálni.
MIELŐTT TOVÁBB OLVASNÁ BÁRKI IS A CIKKET, MINDENKIT ARRA KÉREK, HOGY ITT ÁJON MEG AZ OLVASÁSSAL!
OTT AHOL VAN PÁR MÁSODPERCIG PRÓBÁLJA KI EZT A GYAKORLATOT, MIELŐTT TOVÁBBOLVASNA!!!
Vannak kihívások
A gyakorlati valóság az, hogy ugyan az instrukció nagyon egyszerű, de a tudatunk nagyon kusza. Úgy termeli a gondolatokat, mint kitörő vulkán a lávát. Korrekt volt a leírás az interneten, nem rejtette ezt a véka alá. Írt pár példát arra, hogy milyen gondolataink lehetnek.
„1, 2, 3… vajon jól csinálom?”
„1, 2, 3, 4, 5… na, megjött a szomszéd.”
„1, 2, 3, 4, 5, 6, hú, de jó, nem volt egy gondolatom sem!”
„1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10.”Gratulálok!
Gyors sikert ajánlva a végén ezt még hozzáfűzik:
Csináld ezt meg minden nap legalább egyszer minimum 21 napig, és engedd, hogy elámulj, milyen változásokat hozott az életedbe.
Ezzel volt vége a gyakorlat leírásának.
Van az a helyzet, amikor a tapasztalatok alapján nem kevés gondolat ötlik fel bennünk..
A gyakorlat igazi kihívásai
Nekem az az alapelvem, hogy ne alkossak véleményt olyasmiről, amiről nincs tapasztalatom. Hogy a fenti „éberség” gyakorlatot magam is elkezdtem végezni. Ilyen sok gondolatom támadt rövid idő alatt:
- 1 … S jött egy gondolat (tartalma lényegtelen)
- 1 … S jött egy másik gondolat (tartalma lényegtelen)
- 1 … S jött egy gondolat (ennyire nem lehetek béna)
- 1 … S jött egy gondolat (legalább kettőig sikerülne eljutnom)
- 1 … S jött egy gondolat (ez már röhej)
- 1 … S jött egy gondolat (………………… /itt már cifrább szavak jutottak eszembe 🙂 /)
- 1 … S jött egy gondolat (itten azt hiszem meg vagyok vezetve)
- 1 … S jött egy gondolat (na álljunk neki erről egy posztot írni, mert ez egy nagy „cumi”)
S mindjárt meg is mutatom azt is, miért.
A meditáció egy folyamat
Azt vettem észre, hogy a legtöbb embernek a meditáció megtanulása évekbe telik. Mármint annak a fajta meditációnak a megtanulása, mely valóban a mentális és érzelmi nyugtalanságot kisimítja, annak okaival egyetemben.
Én azt gondolom magamról, minden szerénység nélkül, hogy van tapasztalatom a meditációról. Az első, buddhista értelemben vett meditációs élményeimet még 1991-ben szereztem, s manapság is napi szinten gyakorlom ezt a nagyszerű tevékenységet, annak sokféle formáját.
- Szoktam mantrákat ismételni, s van, amikor éneklek is akár, mert az ének is elvezethet a belső nyugalomhoz.
- Néha olyan módszereket is használok, ahol nincsenek mantrák, sem egyéb olyan mentális tényezők, amik az összpontosítás támaszai lennének. Mert azon módszereknek egyedi hatásai vannak.
- S az érzéseink tudatos elengedése is egy fajta meditáció, mely alapjaiban nagyon közel áll a valódi éberség gyakorláshoz.
S pont ezek révén most nagyon őszinte tudok lenni.
A tudat belső zaklatottságának megállítása nem egy kezdő szintű gyakorlat. Vannak, akik egyből meg tudják ugrani ezt a szintet, mert az ehhez szükséges tudati alapokkal rendelkeznek, de ezt én csak nagyon keveseknél tapasztaltam meg úgy, hogy abban nem volt erőltetés és görcs.
A mentális folyamataink során, a mindennapi életben, ahol van egy gondolat, ott előbb-utóbb sokkal több is lesz. Mert minden gondolat újabbakat szül.
Ez a tudatunk alapvető működése: gondolkodik és ítélkezik. És soha nem áll meg. S ebből szerintem az is látszik, hogy a gondolatok áradatának megállításához nem ez a megközelítés visz közelebb.
| A megoldás nem a gondolatok (és érzések/érzetek) megzabolázásában keresendő, hanem abban, hogy a belső állapotaink gyökerét kitisztítjuk, elengedjük.
Az önismereti (mini)tanfolyamomban pont ennek alapjait tanítom meg. |
Összpontosító gyakorlat
Ha mint gyakorlattal rendelkező buddhista ránézek erre a gyakorlatra, a napnál is világosabb, hogy semmi köze nincs a mindfulnessnek vagy tudatos jelenlétnek nevezett gyakorlathoz. Mint az tudatos jelenlét gyakorlatának leírásakor is jeleztem, a lényeg az éberségen van, s nem az erőfeszítésen.
A tudatunk pont attól képes elrendeződni, s a gondolatok áradata akkor kezd végre alább hagyni, ha adunk neki egy és csakis egy pontot, amire összpontosíthat.
- Amikor a légzést számolom, akkor a figyelem eleve megoszlik.
- Amikor azt figyeljük, hogy megjelenik-e egy gondolat, az maga a gondolkodás maga.
- Amikor a megjelenő gondolat hatására újrakezdjük a számolást, az pedig maga a reagálás.
A tudatom gondolkodó és ítélkező funkciója jól fel is felerősödött, ahelyett, hogy nyugalomra lelt volna. S így a belső állapotaim elengedni is sokkal nehezebben ment, jól rá is görcsöltem a gondolataimra.
Figyelhetünk a légzésünkre, vagy a testtartásunkra, vagy az érzeteinkre. Nem egyszerre az összesre, hanem csak az egyikre. Ha bármelyik kettőt elkezdjük egyszerre gyakorolni, akkor a tudat automatikusan beindul.
Annak az eredménye pont ugyan az lesz, mint amit a mindennapokban is megtapasztalunk. Amit lekezelni nem egyszerű. Van olyan gyakorlat, amikor pont ennek a megtanulása a cél, de az egy haladó módszer.
Olyankor több tevékenységet összekötünk egy egységgé, s annak révén trenírozzuk a tudatunka. Akkor is fontos, hogy magára a gyakorlás folyamatára figyeljünk csak és kizárólag, s a megjelenő összes többi benyomás elengedjük, mint tovakúszó felhőket az égen.
Egy tál leves elfogyasztása épp úgy lehet egy spirituális élmény, mint bármi más.
A tudat lecsendesítése
Ahhoz, hogy a tudat zakatolását ténylegesen elvágjuk, ahhoz az alapoknak, a tudat alapvetően nyugodt állapotának jelen kell lennie. A tudat lenyugtatásának egyetlen módja, ha annak tartalmát képesek vagyunk átformálni. Aminek egyik nagyszerű eszköze a jó benyomások gyűjtése.
Nem véletlen, hogy a legtöbb belső úton, valódi spirituális tanításban alapvető szerepe van a felajánlásnak. Mert a sok jó és harmonikus gondolat és érzés hatására lenyugszik a belső világunk. Csak ezt ma már nem igazán értük igazán.
Egy zaklatott tudat csak akkor tud megnyugodni, ha a zavaró tapasztalatok és benyomások áradata kicsit alábbhagy.
Lesz egy olyan fajta szemszögünk, mint amit a moziban élhetünk meg. Belemehetünk testestül-lelkestül az éppen zajló események forgatagába, s rész vehetünk benne, ha akarunk. De ha nem, mert azt látjuk, hogy az minket igazából nem támogat, s csak a szenvedést generálja számunkra, akkor simán kiléphetünk belőle, mint egy rossz cipőből.
A kudarcnak is van egy érzete, s aki nem szokott hozzá, az nehezen tud túlnőni rajta.
A félreértés oka
Egy apró dologról még nem beszéltem. Miért gondolhatta bárki a fenti gyakorlatról, hogy bármi köze lehet a tudatos jelenlét megtapasztalásához. S miért gondolta, hogy képes a tudatának állandóan zaklatott állapotát lecsendesíteni mindenféle megalapozás nélkül.
Ma az ezoterikus-spirituális szemléletű emberek legnagyobb kihívása szerte a világon az, hogy nem az eredeti forrásból ismerik meg a tanításokat, hanem áttételesen. Megkapnak egy rakás infót, de az apró részletek sok esetben elvesznek.
S aminek a következtében az egész törekvésük félre mehet. Mindaz, amit csinálnak már nem lesz olyan, mint az eredeti, csak hasonlítani fog hozzá. Nagyjából olyan lesz a végeredmény, mint a gulyás leves köménymag nélkül. Húsos, zsíros leves, de a jellegzetes ízvilág nélkül.
Aki a fenti gyakorlatot, megfelelő éberség és tudatosság nélkül, elkezdi csinálni, nagyon hamar bemerevedhet tőle a tudata. Ingerült, zaklatott és frusztrált lesz, mert a tudatot nem lehet direktben keretek közé zárni, ha egyébként zaklatott és feszültségekkel teli.
Ez olyan, mint amikor a lovat túl kicsi karámba akarnánk beterelni. Előbb-utóbb ki akar majd törni.
S az ilyen, nem elegendően tudatos emberek közvetítő hatásának köszönhetően sokan más élete is simán félre mehet, okozva nem kevés szenvedést, a legjobb jó szándékuk ellenére is.
Attól, hogy a Buddha testhelyzetét felvesszük, még nem leszünk ellazultak és megvilágosultak.
Mi más lehetséges?
A belső állapotaink akkor képesek megnyugodni, ha annak tartalma kitisztul, s megtöltődik a harmónia és a nyugalom benyomásaival. Amihez idő kell.
Tehetünk nyitott szívvel felajánlásokat, gyakorolhatjuk a 4 mérhetetlen (jó)kívánságot, kívánhatunk jót másoknak, illetve csinálhatjuk mindazt, amit a boldogság és jólét forrása kapcsán megfogalmaztam.
A másik lehetőség a belső, tudatalatti benyomásaink és működésmódunk megtisztítása. Ami néha sokkal hamarabb eredményre vezet, mint a jókívánságok és a felajánlások gyakorlása.
Ennek egyik legfontosabb oka, hogy a belső zavartság és tudatalatti elakadások által bekorlátozott mentális állapotaink révén a jókívánságaink és cselekedeteink eredménye sokkal kisebb, mint amikor már a tudati zavaraink eltűntek.
Ezért is szoktam másoknak annak a módszerét megtanítani, hogyan lehet a belső állapotainkat megtisztítani. Mint minden belső munka, ez is egy folyamat, de néhány hónap alatt ennek ellenére is nagy változásokat lehet elérni.
Az egyénik konzultációk részletei —>
Mutasd meg ezt az írást az ismerőseidnek is!
