Amikor képesek vagyunk megérteni, hogy a viselkedésünk és annak hatása nem azonos a fizikai cselekedeteinkkel és annak hatásaival, akkor kezdjük magunkat érdemben felfedezni. Képesek leszünk rálátni arra a sokszínűségre és szabadságra, hogy nem vagyunk azonosak a fizikai testünkkel.
Amit érzékelünk, azt zömmel az érzéseink révén fogjuk fel. A testünk érzékszervei ugyan elektromos jelek formájában a tapasztalat lenyomatát közvetítik az agyunkba, ahol a válaszreakciót is indukálódnak. Az érzéseink viszont ennél sokkal finomabb történetnek a részei.
Azért merem ezt ilyen kategorikusan kijelenteni, mert az érzéseinket az álmainkban is átélünk, miközben az érzékszerveink révén az álmodás során nem veszünk fel tudatosan információkat.
Érzelmeink hatása
A fizikai megnyilvánulások csupán a vetületei annak, amit az érzéseink révén megélünk. Bulgáriában csináltak egy videót egy három napos önismeretei kurzus résztvevőivel. Felvették az első nap reggelén az embereket, majd a harmadik nap végén egy másik feltételt is készítettek velük. Tényleg bámulatos az eredmény:
Természetesen az érzéseink és azok hatása részben tudatosan is választható, s a rendező tudatos munkája is érződik a felvételen, de a lényeg attól még látszik. Az érzések alapvetően meghatározzák a kinézetünket. Még akkor is, ha fizikailag érdemben nem változunk meg…
Érzéseink felfedezése
Az érzéseink gyakran nem ennyire nyilvánvalóak. Vannak helyzetek, amikor nem érzékeljük őket közvetlenül, mert a testünkben elrejtettük őket. S az így eltárolt érzések blokkolhatják a szervezetünk működését, a járásunkat, vagy torzíthatja a testtartásunkat is. De olyan is lehetséges, hogy minden érzést elengedünk, hogy ne kelljen velük szembesülnünk, s folyamatosan készek vagyunk a menekülésre.
Súlyosabb esetekben az eltemetett (elfojtott?) érzelmek betegségek formájában is testet ölthetnek. Ezért olyan jó egészség megőrző hatású a test rendszeres átmozgatása. Az elraktározott érzelmeket ezek révén fel lehet szabadítani, megelőzve az érzelmi blokkok hatásának súlyosbodását.
Amikor elkezdünk az érzéseinkkel tudatosan dolgozni, képesek leszünk érzelmi sérüléseinket a múltunk lezárt részévé alakítani. Ez természetesen nem megy egyik napról a másikra, de érdemes tudni, mi a valódi cél akkor, amikor valaki egy támogató háttérrel az önfejlesztés rögös útjára lép.
A legkiszolgáltatottabb emberek
Akik nem tudják az érzéseiket formálni, azok lesznek az életben a legkiszolgáltatottabbak. Három „nagyszerű” helyzet közül valamelyikkel fogják magukat szembe találni, s folyamatosan ettől szenvedni is fognak:
- Nem fogják érteni pontosan, mi történik bennük és körülöttük;
- Folyamatosan ellenállásba és falakba fognak ütközni;
- Egyszerre fogják az előző kettőt átélni (ez a legjellemzőbb).
Ami talán a legfurább, és sokak számára nem is elfogadható, hogy a kint megtapasztalt falak nem rajtunk kívül vannak, hanem belül. Szinte szó szerint rá lesz írva a homlokunkra, ha ilyen helyzetben leszünk, hogy ÁLLJ! ÁLLJ ELLENT!!! S egy vég nélkül harc kellős közepébe fogjuk magunkat találni.
Hogyan lehet jobb az érzelmeink kezelése?
Amikor azt a nagy elhatározást tesszük, hogy szeretnénk az érzelmeinket megváltoztatni, több olyan akadállyal is szembe fogjuk találni magunkat, amire elsőre nem is gondolnánk.
Az egyik az, hogy a legtöbb esteben az érzelmeink nem külön-külön jelennek meg, hanem kaotikusan változva, csoportosan és gyakran nem is mindig felismerhetően.
Másrészt a megjelenő érzéseink nagyon sokfélék. S ezek megélése és hatása is. Nem arról van szó, hogy van 5 alapvető érzetünk, azzal kell megtanulnunk dolgozni, mert időről időre megjelennek. Hanem arról, hogy tele vagyunk érzésekkel, s ezek káoszából kéne valahogy kikeverednünk.
A következő pont ennek kapcsán, hogy az érzéseink jelenléte eltorzítja mindazt, amit érzékelünk a világból. Pont annyira lesz jó az érzékelésünk az érzelmek hatása következtében, mint amikor egy sötét helyről hírtelen kilépünk a tűző napra (vagy fordítva).
S ami talán még talán ez előzőeknél is nagyobb gond, nem tudjuk valójában megváltoztatni az érzéseinket közvetlenül. Amit esetleg tehetünk, hogy megpróbálhatjuk elnyomni az érzéseinket, rengeteg erőfeszítés árán, vagy megpróbálhatunk érzéseket előidézni magunkban, amit pedig a jelen állapotunk fog folyamatosan átszínezni.
Az érzelmi intelligencia lényege
Aki képes az érzéseit kordában tartani esetlegesen irányítani (kondicionálni), az hatalmas előnnyel indul azokkal szemben, akik erre nem képesek. Az érzelmi intelligencia részben a neveltetésből származik, egy része örökletes, s részben tudatosan is alakítható.
Tehát az érzelmi inteligenciának semmi köze a pozitív gondolkodáshoz. Inkább egy olyan képességet jelent, amivel az érzelmeinket képesek vagyunk átalakítani. Ez még akkor is igaz, ha a legtöbb érzelmi intelligenciát oktató ember alapvetően intellektuálisan közelíti meg az érzelmek kezelésének tárgykörét.
Az érzéseink mederbe terelése
Az érzéseinket érdemes gátak közé fogni, de ezt sem szabad túlzásba vinni. Az érzéseink, hasonlóan a gondolatainkhoz, folyamatosan jelen vannak az életünkben, gyakorlatilag elárasztják a mindennapjaink. Az árvíz hasznosítása kapcsán nagyon jól meg lehet érteni, mit is érdemes az érzéseinkkel tenni:
- Ha az áradó vizet túlságosan szűk mederbe tereljük (mint ahogy ezt például Budapesten rendszeresen megtapasztaljuk), az előbb-utóbb ki akar majd lépni a mederből, s képes bármit elmosni.
- Ha az áradó vizet nem tereljük gátak közé, akkor mindent eláraszt, s semmi hasznunk nem lesz belőle (ez volt a helyzet a Tisza mentén a XIX. század elejéig).
- Ha viszont egy csatornahálózat révén a szántóföldek felé tereljük az áradó vizet, mint ahogy az ókori Egyiptomban vagy a Tigris és Eufrátesz vidékén tették, akkor virágzó és termékeny életben lehet részünk.
A gondolataink és érzéseink csak akkor támogatnak minket, ha ésszerű, nem túl tág s nem is túl szűk keretek közé szorítjuk azokat.
Egyéni konzultáció egy jobb életért —>
Mutasd meg ezt az írást az ismerőseidnek is!