A gondolkodás egyidős az emberiséggel. Talán pont a gondolkodás és az eszközhasználat volt az a két fő tényező az emberré válás folyamán, aminek révén képesek voltunk felülkerekedni a természet erőinek, s olyan életet teremteni magunknak, mely ezernyi kötöttségtől mentes.
Ennek a fajta gondolkodásalapú életmódnak viszont sokféle mellékhatása van, ami mellett nem mehetünk el szó nélkül. S nem csak a természetkárosításra, a globális felmelegedésre gondolok. Ennél sokkal több mindent is elveszthetünk, ha nem lépünk egy lépést vissza, s nem kezdünk el kapcsolatba kerülni a külső és belső környezetünkkel.
A gondolatok ereje
A gondolatok jó szolgálatot tesznek az életünkben. A gondolataink révén képesek vagyunk megtervezni a cselekedeteinket, s olyan összetett tevékenységeket is véghezvinni, amire senki más nem képes ezen a Földön.
A gondolataink révén vagyunk képesek szervezetten és hatékonyan együttműködni másokkal. A beszéd, a gondolatok átadásának képessége, az időbeliség kifejezésének képessége egy hatalmas erő, mely nélkül az emberiség még mindig kis kolóniákat jelentene a természetben, melyek folyamatos félelemben élnének a vadvilág és az időjárás viszontagságaitól.
Ehelyett:
- Hatalmas épületeket emeltünk, mint a piramisok és a kínai nagy fal.
- A rómaiak hosszú vízvezetékeket és úthálózatot hoztak létre, melynek egyes darabjai még ma is működnek.
- Képesek voltunk az évszázadok alatt megszerzett tudást rendszerezni, s azt úgy átadni az utókornak, hogy az a változás és a fejlődés alapjává vált.
- A fizika és a matematika révén nagyszerű gépeket és eszközöket alkottunk, elindítva és gerjesztve az ipari fejlődést.
- A modern fizika révén a villamosenergia teljesen átformálta az életünket, az elektronikáról nem is beszélve.
- Az internet révén pedig a hozzáférhető tudás elkezdett ugrásszerűen megnőni.
A gondolkodás eredményeként gyakorlatilag bármit el tudtunk érni a Földön. Csak idő kérdése volt, mikor kezdjük el szabályozni a folyók vízjárását vagy a közlekedés sebessége mikor fog ugrásszerűen megnőni.
Ezen intenzív hatása a gondolkodásnak azt is eredményezte, hogy az erőforrásainkat képesek lettünk olyan ütemben fogyasztani, ami kikényszerítette azok jobb kihasználását, a hulladékgazdálkodás kialakulását, illetve a pazarlás kényszerű csökkenését.
A gondolkodásunk háttere
A gondolataink kifejezője a nyelv, melynek használata nagyban függ attól a közegtől, amiben felnőttünk. Ugyanúgy az életünk házi feladatait kódolja számunkra, mint azok az érzésekben és képekben kódolt emlékek, amik alapvető reagálásainkat meghatározzák.
Gondolatainkat ugyan az életünk során tudatosan formálhatjuk is, de ez a tudatos önformálás rengeteg erőfeszítést és időt igényel. Másrészt a gondolataink a tudatos elménk működésének a részei, s nem a sokkal nagyobb hatású tudatalattinké, de a gondolataink mégis képesek a tudatalattira is hatással lenni. Aminek révén hatni tudunk a spontán reakcióinkra is, de ennek elérése is hosszabb időt igényel.
A gondolkodásmódunk viszont korlátok közé van szorítva. A nyelvi kifejezőképességünk korlátjai közé. Egy olvasott s művelt ember sokkal jobban s pontosabban képes a gondolatait megfogalmazni, mint egy kevésbé tanult ember.
Sokszor mégis azt tapasztalhatjuk, hogy a tanult és olvasott emberek nem sokkal sikeresebbek a világban, mint az átlagos képzettségűek. Tehát önmagában a jó gondolkodási képesség kevés ahhoz, hogy kiemelkedően jó és tartalmas életet éljünk. Tehát kell lennie még valaminek, aminek a révén a gondolkodási képességünk ereje megnő.
A gondolkodás kihívásai
A baj mindig abból van, ha a gondolkodás erejét túlértékeljük, s elkezdjük az életünk összes területét a gondolataink befolyása alá vonni. A személyiségtükör konzultációimon nagyon gyakran azt veszem észre, hogy sokkal több mindent akarnak a hozzám fordulók az irányításuk alatt tartani, mint amire képesek.
Ugyan időről-időre bebizonyosodik, hogy ez a törekvésük sikertelen, mert olyan, előre nem látott történések is beleszólnak az életünk alakulásába, amit nem tudunk befolyásolni, illetve nem tudtunk előre számításba venni. De ennek beismerése és ezen hatások feltérképezésére nem igazán jut elegendő idő és türelem.
Amikor megmutatom (egy szemléletes kép) segítségével, hogyan lehetséges túllépni a görcsös irányításkényszeren, sokak arcán megjelenik a felszabadultság és az öröm mosolya.
A görcsös agyalás fejfájást és migrént okozhat
Boldogan ide írnám azt, hogyan lehetséges elérni a kényszeres irányítástól való megszabadulást, de sajnos erre nincsen univerzális válasz, csak személyre szabott. Mely függ az ember személyiségétől, illetve mindazon tényezőktől, amit az önismeret és az önfejlesztés fő kérdései kapcsán megfogalmaztam.
A görcsös gondolkodás keretein túl
A túlzott görcsölés, a mindent érteni akarás mögött gyakran a félelem és a belső bizonytalanság bújik meg. De a túlzott irányítás kényszerének sok más oka is lehet. Ezen hatásokat felülírni csak úgy lehetséges, ha képesek vagyunk a tudatalattink legmélyére hatolni.
Amikor csak a felszín megváltoztatásával próbálkozunk egyszerű viselkedési mintákat ismételgetve, akkor nem igazán vagyunk képesek egy éppen megjelenő emlékek és érzések hatását semlegesíteni. Ugyan megpróbáljuk elérni az akaraterőnkkel és összpontosítással, hogy az érzéseink hatása a felszín alatt maradjon, s egy tanult maszkot mutassunk a külvilágnak, de annak eredménye egy túlfűtött állapot lesz.
Ezen próbálkozások helyett inkább előzzük meg a túlfűtött és kellemetlen állapotokat. Lássunk rá arra, miként hozzuk meg a választásainkat, milyen belső mozgatórugók nehezítjük vagy könnyítjük meg az életünket.
A személyiségtükör konzultáció részletei —>
Mutasd meg ezt az írást az ismerőseidnek is!
