A fizikai megjelenésünk elemei alapvető üzeneteket közvetítenek rólunk a világnak, amit mindenki érzékel és javarészt értelmezi is a maga módján. Ha ezeket a jelzéseket képesek vagyunk tudatosan használni, azzal viszonylag könnyen tehetünk nagyobb lépéseket az életünk jobbá tételéért.
A csapda ebben az, hogy a stílusunkkal, a megjelenésünkkel csak egy szintig tudjuk az életünk minőségét jobbá tenni. A fizikai megjelenéssel elért szintről továbblépni sokkal nehezebb, mintha az élet mind a 4 rétegével kapcsolatban erőfeszítéseket tettünk volna.
Az első benyomás
Mindenki pontosan tudja, hogy az első benyomás meghatározó, s aki ebben nem túl jó, annak bizony az emberi kapcsolataiban rendesen kell kapálóznia azért, hogy az első benyomás hatását megváltoztassa, átformálja.
Az első benyomást, a stílusunk hatását sok minden befolyásolja, nem csak a mi állapotunk, hanem az észlelőé is. De a fizikai megjelenésünk ettől még alapvető fontosságú. Pont ezért lehet a fizikai szint művelésével komoly haladást elérni rövid távon:
- Az fizikai megjelenés ott kezdődik, hogy mennyire vagyunk magasak vagy alacsonyak? (Az ősember a túl nagy állattól elfutott, ami az életben maradás egyetlen reális esélye volt akkortájt.)
- Mennyire vagyunk elhízva vagy kórósan soványak? Mennyire vagyunk izmosak?
- Melyik rasszhoz illetve néphez tartozunk?
(Bocs, ez is biológiai hatás, nem az idegengyűlöletről beszélek. Egy kék szemű, szőke hajú északi ember idehaza nagyon sok ember szívét megdobogtatja, mint ahogy egy európai megjelenése Afrikában is sokaknak felhívás keringőre.) - Mennyire rendezett a ruházatunk, a frizuránk? Hány szín, kiegészítő és minta van rajtunk? A ruhadarabjaink minősége mennyire passzol egymáshoz?
- S mennyire mozgunk a ruhánkban természetesen? Mennyire passzolnak a gesztusaink az öltözetünkhöz?
Egy finom, éber ember egy munkásruhában semmivel nem furább, mint az Armani öltönyös ember felemelkedő középső ujja. Mind a kettő a külső és a belső állapot totális diszharmóniájára utal. - Milyen a testtartásunk? Lóg az egyik válunk vagy egyik-másik izmunk? Görnyedtek vagyunk és lógatjuk a fejünket? Vagy épp ellenkezőleg: túlságosan felemeljük a fejünk?
- Van-e valami feltűnő hiányosságunk? Van-e valami szokatlan a járásunkban, a tekintetünkben és a beszédünkben?
(Például a csípőficam ma már nem annyira gyakori, mint korábban, mert a gyerekkori tornáztatás képes ezt a születési rendellenességet korrigálni. Ezért ma sokkal feltűnőbb az, ha valaki sántít.) - Milyen azonosító jelzés van rajtunk?
- Ing?
- Rocker póló?
- Sportcipő?
- Munkaruha?
- Kitűző?
- Gyászt jelző fekete szalag?
- Milyen eszközöket használunk?
- Milyen telefont használunk,
- Milyen tollat veszünk elő?
- Milyen a kulcstartónk?
- Tömeg közlekedünk, vagy kocsit használunk?
- Milyan táskát hordunk (Márkás?, Szakadt? Kopott? Egyedi?)
- Mennyire gesztikulálunk, mennyire beszélünk hangosan, mennyire artikulálunk?
- Mennyire megyünk közel másokhoz? Mennyire fordulunk oda mások felé? Mit mutat a tekintetünk?
A fizikai megnyilvánulásnak önmagában rétegei vannak, s ezek összessége az, amit mi érzékelünk. Sok olyan része van, ami egy avatatlan szem számára rejtve marad, vagy simán figyelmen kívül hagy.
Az arc formája sokat elmond a mentális stratégiáinkról. Egy kínai ember pontosan meg tudja mondani, mivel küzdünk, s ennek megfelelően ezt be is tudja építeni a kommunikációjába. A testalkatunk is sokat elmond rólunk. Főleg az érzelmi sérüléseinkről, a gyerekkorunkról.
A fizikai megjelenésünkkel üzenünk a külvilágnak
A fizikai megjelenésünk árulkodik rólunk, azt tudatosan értelmezni viszont nem mindenkinek megy. Sokan azt hiszik, mindent el lehet fedni egy mosollyal, egy nyitott testtartással, vagy egyszerű gesztusok tudatos alkalmazásával, de a valóság ennél prózaibb.
Fontos!
Ez az írás csak a felszint mutatja be, az átalakítás útját nem.
Ahhoz, hogy a teljes képet lásd, tudnod kell azt is, hogyan tudod átformálni mindazt, ami az életedben van.
Amit a nehézségeket okozó érzések és gondolatok elengedése révén az egyik legegyszerűbb megtenni.
A tudatos testbeszéd az első benyomáshoz elég, de egy érdemi kapcsolódáshoz nagyon kevés. Lehet színészkedni, de az emberek egy része a legjobb színészi teljesítménynek sem dől be. Átlátnak rajtunk, mint a szitán, bármennyire is kapálódzunk.
Ugyanis az önismeret mások ismeretével is felruház. A póker arc egy jó emberismerőnél semmit nem ér. Csak akinek tiszták a szándékai, s önmagával is tisztában van, az tud hosszú távon is érvényesülni egy belső értékei szerint élő embernél.
A fizikai megjelenés rejtett rétegei
A mai világban szinte bármit el tudunk rejteni és meg is tudunk mutatni, de ez a fajta törekvésünk pont annyit el mond rólunk, mint amennyit el akarunk takarni ezáltal. A testünk egyes részeinek kiemelésével vagy elrejtésével ugyan úgy üzenünk a világnak, mint minden mással is.
Ennek szemléltetésére a mellel kapcsolatos alapvető megfigyeléseimet fogom használni. Mert az ember melle rengeteg mindent elmond az emberről.
Az ember egy emlős lény, ne essünk tévedésbe!
Aki a mell szó hallatán egy telt női emlőre asszociált, az még nem látott elhízott, lógó mellű férfit a strandon. Esküszöm, láttam olyan férfit, akire egy B-s melltartó kosara kicsi lett volna.
Mégis egy szál fürdőgatyában flangált ott. És senki nem gondolta azt, hogy monokinizik, és azt sem akarta bárki, hogy felvegyen magára valamit, mert ízléstelen mutogatni a melleit. 🙂
A férfiasság és nőiesség nem egymást kizáró fogalmak, stílusunkhoz mind a két megélési forma hozzá tartozik. Mindenkiben mind a két jelleg meg van, csak eltérő mértékben. Sokan nőként is nagyon erőteljes stílusúak, míg férfiak között is sokan nagyon lágyak és befogatók, mint egy érzékeny kislány.
Sokan megítélik azokat, akik nem a biológiai nemüknek megfelelően élik a mindennapjaikat. Ennek a homofóbia és a transzvesztiták elítélése csak a csúcsa, de közel sem a teljes történet.
Egy erőteljes, határozott nő sok esetben a férfiaktól kapja a legnagyobb pofonokat, míg egy lágyabb, alkalmazkodóbb férfi a nőktől kapja a legnagyobb megalázásokat. Az ilyen fajta durva viselkedést főleg olyanoknál láttam, akik nem voltak kibékülve az egyik nemi oldalukkal.
Ez a hatalmas hasú és keblű Buddha a kínaiak számára a gazdagság és az örömteli bőség szimbóluma.
A nemiség letagadása
Sok kislány, amikor megjelenik a mell növekedésének első jele, melltartót húz, rá trikót, s ezekre még egy vastag pulóvert is. Nem tudom pontosan mi történik ilyenkor bennük (már csak azért sem, mert nem vagyok nő), de sokan közülük még 60 év múlva is így viselkednek.
Amit én ebből kívülről látok, hogy szégyenlik azt, hogy nőből vannak. Kezdetben ez az elbújás természetes, hiszen minden új dolog az ember életében némi zavarodottságot okoz. Te ez hosszabb távon már nem természetes.
Idővel a legtöbb nő megtanulja, hogy a mell a nőiesség egyik természetes velejárója. Amit érdemes megtanulni tudatosan viselni. A mell viselése (nem feltétlen mutogatása) is hozzá tartozik egy nő stílusához. Sokan később sem szeretik, ha megnézik őket, csak azt nem tudom miért. Ez a rejtőzködő szemlélet a csador viselés európai megfelelője. És a következménye is hasonló.
Ez Elsőre nem egyértelmű, de akinek volt már rejtőzködő nő a partnere vagy szoros baráti kapcsolat fűzi egy ilyen nőhöz, az pontosan tudja mire gondolok. Amikor egy rejtőzködő nőből kitör a nemiség, akkor ott minden borul (néha szó szerint is). Mert amit el akarunk nyomni, az idővel elementáris erővel tör fel.
És férfi (társ) legyen a talpán, aki az ekkor megjelenő szexuális vággyal kezdeni tud valamit, s ki tudja azt elégíteni.
A nemiség rejtegetése nem csak a nőkre jellemző, hanem rengeteg férfira is. A szürke verebek egy nő hatására kivirulnak, élettelivé válnak. Ilyenkor teljesen megváltoznak, hiszen korábban azt se hittük el, hogy képesek lennének egy nőt boldoggá tenni. Pedig sok ilyen srác hosszú ideig benne marad a kapcsolatában, hogy valamit biztosan tudnak.
A nemiség eltakarása mögött sokszor nem elhanyagolható nagyságú érzelmi és mentális problémák, gyakran tragédiák húzódnak meg. Láttam olyan hölgyet, akiről csak hosszabb megfigyelés révén derült ki, hogy nő. Nem volt sem transzvesztita, sem más nemi irányultsága, csupán egy gyerekkori trauma miatt rejtegette azt, hogy nő.
A traumájának feloldás után pár hónappal találkoztam vele. Kétség nem fért hozzá, hogy ízig-vérig NŐ (így nagy betűvel).
Korunk női ideálja tipikusan az elérhetetlen, menekülő nő.
A nemiség túlhangsúlyozása
A férfi szemek legeltetése, „a köldökig kivágott” dekoltázs, a rejtőzködő szemlélet egyik feltűnő ellenpontja, de nem az egyetlen. A nagyobb mellű nők kivágott dekoltázsa mágnesként vonzza a férfiak tekintetét. Sokan az alatta meghúzódó hasi rétegekről akarják elvonni így a tekintetet, vagy a férfifogás egy igen egyszerű módját űzik.
Nők tömegei feküdnek a kés alá, hogy a mellüket egy kisebb-nagyobb szilikon-darabbal „megnöveltessék”. S utána vigyázandó a beültetett szilikonra, bekorlátozták a szexuális életüket (ne érj a mellemhez, ne hogy a szilikonnak valami baja essen!!!).
Ez a megközelítés egyébként a férfiaknál is megvan. Ők azok, akiknek olyan izmaik vannak, hogy megfeszítés nélkül is látszanak. Szembejön veled, és ösztönösen kitérsz előlük. Sokan nem is igazán tudnak velük mit kezdeni, elkerülik őket, vagy izomagyúaknak nevezik őket, mert a fizikai szint túl van náluk hangsúlyozva.
Gyengéd, gyerekes külső
De sok férfi nem az erőteljes szexuális reakciói alapján választ társat. Akkor a nők egy része tuti hoppon maradna. De sok férfi kifejezetten a kis mellű, vékony testalkatú nőket részesíti előnyben, kiegyenlítve azt, amit a természet a kis mellű nőktől elvett.
Ez a divaton is látszott még pár éve. Olyan modellalkat volt a divat, ami alapvetően feltételezte a koplalást, az anorexiát vagy a bulimiát azoknál, akiknek nem a csontsovány kinézet adatott meg genetikailag.
Ennek a gyerekes megjelenés az egyik legfurább vetülete az extrán pici női mellre való figyelemfelhívás. Az apró bimbók a mellkasnál kikandikálnak a ruha alól két apró hegyes pont formájában. A póló vagy a pulóver alatt se melltartó, se kombiné se semmi… Nekem az ilyen látvány mindig azt üzeni, hogy én még friss, fejlődésben lévő nő vagyok (életkortól függetlenül).
Láttam ezt már több gyerekes anyánál, negyven éves középkorúnál és ősz nagymamánál is. Alapvetően ízlés dolga, de annak a férfinak, akinek a kicsi mell a szexuális non plusz ultra, az tuti bevadul egy perc alatt a kandikáló mellbimbó látványától.
De ugyan ennek a jelenségnek van egy másik oldala. 15-25 éves fiatalok beöltöznek (tipikusan japán) rajzfilmek gyerekkorú hőseinek, s úgy buliznak. Mókás érzet az ilyenek mellett utazni a tömegközlekedésen. Ezerrel tüzelnek, miközben gyereknek néznek ki, és játsszák a felnőttet…
De ezzel nekünk többnyire nincs sok dolgunk. Érdemes ezeken túllépni, s megengedni mindenkinek, hogy úgy élje az életét, ahogyan éppen neki jól esik.
Mutasd meg ezt az írást az ismerőseidnek is!