A büszkeség hasonlóan a többi érzelmi kihíváshoz képest az emberektől eltávolít minket. A büszkeség révén magunkat mások fölé helyezzük, melynek következtében képtelenek leszünk megérteni mások problémáit.
A büszkeségnek viszont van egy kellemetlen mellékhatása, hogy mágnesként vonzza a féltékeny embereket. Ugyan a büszke emberek számára a féltékeny emberek próbálkozásai nem jelentenek komoly kihívást, de minden esetre az ilyen helyzetek megbolygatják a kedélyállapotukat.
A büszke emberek sérülése: az igazságtalanság érzete
A büszke embereknek a legnagyobb problémája, hogy a világ nem igazságos és nem tökéletes. Annyira szenvednek az igazságtalan helyzetektől, hogy akár másokért is képesek kiállni, ha igazságtalanság éri őket.
Éppen ezért a büszke emberek mindent elkövetnek, hogy a világ igazságosabb legyen, S mindenkit megvetnek, aki ebben nem hajlandó részt venni, vagy ezt támogatni. Belőlük kerülnek ki a természetvédők, a jogvédők, az önkéntesek egy része, s nem mellékesen a bírók, az ügyészek és az igazságosztók.
Az igazságért és az igazságosságért folytatott harc viszont ebben a formában eleve halott gondolat. Mert nincs abszolút igazság. Csak nézőpontok vannak, s abból levont következtetések. S ami az én szempontomból igaz, az egy másik szempontból teljes félreértése a világnak.
A büszke ember merev karaktere
büszkeség kialakít egy értékrendet, melyhez foggal-körömmel ragaszkodnak az igazságtalanságtól szenvedők. Képesek akár minden mást feladni, hogy az elveik és a vélt vagy valós igazuknak érvényt szerezzenek. Éppen ezért bármilyen kérdésben többnyire hajlíthatatlanok (merevek).
Ennek egyik tipikus példája a Mézga család sorozatban időről-időre feltűnő Máris szomszéd, kinek a testalkata, a beszédstílusa és az egész emberi hozzáállása a büszkeségtől szenvedők merev elutasításának totális mintaképe.
Aki Máris szomszéd karakterének jegyeit felismeri önmagán, az nyugodt lehet, megtalálta egyik fő jellemzőjét, s annak megoldását is ebben a cikkben.
A büszke ember ambróziája: az elismerés
Ha egy büszke embert megpróbálsz befolyásolni, akár ép ész érvekkel, akár erőszakos győzködéssel, az garantáltan bukásra van ítélve. Ha viszont megdicsérünk valami apróságot vele kapcsolatban, a sivatagban is eladhatunk neki homokot, a hegyekben meg havat.
Egy büszke ember minden áron ki akar tűnni a környezetéből, s mindent elkövet azért, hogy másokban féltékenységet ébresszen. Sikereinek és eredményeinek elismerése pont ezt szolgálja, s ha ezt nem kapja meg, azzal kevesebbnek érzi magát másoknál.
Bonaparte Napóleon, amikor megalkotta a katonai rangjelzések rendszerét, s ezzel megreformálta az addigi reguláris katonaság rendjét, nem csak a hadsereg irányításának egy korszerű formáját hozta létre, hanem az elismerés egy új formáját. A rang, mint emberi értékmérő addig csak a nemeseknek elérhető lehetőség volt (báró, herceg). A katonai rendfokozatok révén a közemberek is elnyerhették a kiválóságnak egy fajta visszajelzését, amit büszkén viseltek, s igyekeztek méltók is maradni hozzá.

Napoleon az elismerés bajnoka volt. Minden tisztjét név szerint ismerte, s minden eredményt és sikert elismert (megjutalmazott).
A büszkeség feloldása: az ítélkezés elengedése
A büszke emberek legfőbb kihívása, hogy a tudatukban jelen lévő állandó ítélkezés (mely egyébként minden ember sajátja) túlsúlyba kerül. Egy büszke ember felülről nézi a világot, mindent és mindenkit megítél és számára csak a tökéletes a jó.
Az ítélkezés eredménye viszont teljesen lehangoló, mert az emberi kapcsolatainkat, a józan ítélőképességünket a büszkeség olyan mértékben átírja. Ezért egy büszke ember ítélete és döntése sosem lehet tökéletes. Mert áthatja a felsőbbrendűség érzése. Ezért a büszkeség legjobb ellenszere az.
A büszkeség felülírása: háttérbe húzódni
Mivel a büszke ember jellemző módon előtérbe helyezi magát a társas kapcsolatokban, számukra a legnehezebb feladat egy lépést hátra lépni. Megengedni az embereknek azt, hogy úgy éljék az életüket, ahogyan képesek. S elfogadni mindazt a hibát és tévedést, amit az életük során elkövetnek.
A büszkeség és a belőle fakadó ítélkezés ugyanolyan érzelmi drog, mint bármi más. Egy büszke ember számára hagyni, hogy mások újra és újra elkövessék ugyanazokat a baklövéseket legalább akkora kihívás, mint egy haragos embernek abbahagyni a harcot. Mert ezáltal a büszke ember nem tudja megmutatni, hogy ő mennyivel jobb, okosabb és tapasztaltabb mint a környezete.
Az egyenlőség tapasztalata
A büszkeséget átformálva felfedezhetjük, hogy mindenki ugyanazon a földön jár. Mindenkinek ugyanúgy kihívásai vannak, mint bárki másnak. S mindenki pont azokkal a kihívásokkal küzd, ami számára nehéz.
Egy büszke ember ugyan nem látja a saját korlátait, mert zömmel átlépi azt, de a mások szabadságának semmibe vételéért meg kell fizetniük az árat. Ennek felismerése és elfogadása felér egy kisebb halállal, mert a cselekedeteink következményeinek elfogadása és figyelembe vétele egy teljesen új életet kíván meg.
A büszkeség feloldásának eredménye: jólét és gazdagság
A büszke ember nem ok nélkül büszke. Többnyire tényleg többet tudnak és többet látnak a világból, mint mások. Amikor képesek a büszke emberek elengedni a lenézést és a mások leértékelését, akkor számukra a világ összes lehetősége elérhetővé válik.
Képesek bármiből értéket teremteni, s abból pénzt csinálni, képesek minden nehéz helyzetet átformálni, s minden problémás helyzetet meg tudnak oldani. Csupán a tudásuk és a visszavonult szemlélődő életmódjuk miatt.
A gazdagság és jólét forrása —>
Mutasd meg ezt az írást az ismerőseidnek is!
Nagyon ledöbbentem attól, amit a büszkeségről írtál.
49 évesen esett le a tantusz, hogy ez okozza a legfőbb és mintázat szerint visszatérő problémáimat az életemben.
Az a borzasztó, hogy sok pszichiáternél és pszichologusnál hiába jártam évekig, senki nem hívta fel erre a figyelmemet. Észre sem vették.
Te, aki egyik sem vagy, azonnal rávilágítottál mindenre – egyetlenegy cikkben. Hihetetlen.
Az, hogy nem vették észre, arra nem mernék nagyobb tételben fogadni. De hogy ennek a következtében vannak nehézségeid, azt elhiszem, hogy nem rakták össze.
Amit ebben a cikkben leírtam, az nem az én okosságom. Én is úgy tanultam a buddhista mestereimtől.
Ha szeretnél ettől megszabadulni, keres meg, s szerintem egy-két alkalom alatt búcsút tudsz inteni mindannak, amivel eddig nem tudtál mit kezdeni.