Családunk hatása egy sok rétő történet, mely ezernyi történet és kapcsolódás kusza szövedékéből jön létre. Legtöbbször az a normális állapotunk, hogy a szüleinket, testvéreinket szeretjük, s ők is viszont szeretnek bennünket. Másrészt a nagyobb családban van pár olyan konfliktus, mely a sokéves kapcsolatok révén kialakult nézeteltéréseken alapul.
Ezért egyes rokonaink nem beszélnek egymással vagy haragban vannak. De ez utóbbi történetek többnyire nem zavarnak minket, főleg akkor, ha velünk jóban vannak. S az ő konfliktusuk látszólag nem érnek el minket. Legalább is ez az elképzelésünk.
Családi minták
Életünk legfőbb közege a család. Ebbe beletartozik annak szokásrendszere, értékrendje, megkérdőjelezhetetlen rituáléi és konfliktusai is. Ezek hatnak ránk, még akkor is, ha nem tudunk róla. Ennek összességére mondják (néha eléggé lesajnáló módon), hogy otthonról hozott tulajdonság/szemlélet.
A családunk teremti meg az életünk alapvető keretét. Ezen keretekhez való igazodás adja meg számunkra azt az alapvető biztonságérzetet, mely a természetesen kialakuló önbizalom alapja. A gond mindig abból fakad, ha a család múltjában elrendezetlen vagy eltitkolt történetek vannak, mert azt az utódok közül valaki mindig képviselni fogja, akár tetszik ez neki, akár nem.
Óhatatlan, hogy valamennyire ne hasonlítsunk a szüleinkre. Ez nem megkerülhető.
Családunk szokásrendszerének hatása
Családunk hátteréhez hozzá tartozik a szóhasználatunk, az öltözködésünk, a viselkedésünk, s az emberi kapcsolódásunk módja is. Ennek a hatásnak a következményeivel akkor szembesültem, amikor jó pár évvel ezelőtt az akkori (újdonsült) páromnál aludtam, és felkelvén, a hűtőből reggelinek valót vadásztam. Annyi volt az instrukciója, hogy nyugodtan nézzek bele, s válasszak kedvemre. Hiba volt ennyi infóval beérnem…
Találtam pár olyan pici-apró sajt és szalámi maradékot, melyet már nem volt érdemes rakosgatni (ez az én mintám), s találtam mellette vajat is, meg kenyeret a hűtő tetején, hogy a dolog, úgy éreztem, meg van oldva. Két kenyérrel ezen maradékokat el is fogyasztottam, mire a hölgy összeszedte magát, s bejött a konyhába, ebédre valót készíteni magának.
A családi minták harcolnak egymással
Ami utána következett, az minden kezdődő kapcsolat rémálma. Én jót akartam, s ő ezt személyes támadásnak vette. Ugyanis azon kicsi-apró maradékok, amit pár perccel hamarabb jóizűen elfogyasztottam, az ő privilégiuma volt abban a családjában, s ahhoz hozzányúlni nem volt szabad. A helyzeten nem igazán javított, hogy én ezt nem tudtam, főleg hogy több ilyen maradékot is a másvilágra (pontosabban a hasamba) küldtem. 🙁 Vádaskodásos veszekedés kerekedett belőle, némi szemrehányással fűszerezve.
A fenti példában csak pár apró kajadarabról volt szó, de egy hosszabb kapcsolatban az anyagiak, a szabadidő eltöltése és összehangolása, a rokonokkal való kapcsolattartás, a gyerekvállalás és gyereknevelés kapcsán rengeteg kérdéses pont lehetséges, mely az eltérő családi minták miatt egy kapcsolat érzékeny pontjává válhat.
Két ember találkozásakor a mindennapi szokások mintái is találkoznak, s egy kapcsolatot szét is tudnak feszíteni, ha természetesen meglévő különbségeket nem sikerül közösen harmóniába hozni. Ezért mondtam azt a párkapcsolatban megélt szeretet kapcsán, hogy sokkal több vetülete van, mint a közösen megél örömteli esték izgalma.
Családi minták megsértése
Aki a családjának szabályrendszerét megsérti, azt a család bünteti. Ehhez a család jelenléte nem is kell, hiszen nem tudjuk magunkat elfogadni akkor, amikor a családunk szokásrendszere ellen vétünk. Ennek köszönhetően az emberekben megjelenik egy érzelmi függőség, mely a megfelelési kényszer és a feltételes szeretet kialakulásának melegágya.
Feltételes szeretet
A feltételes szeretet nem egy elméleti valami, nagyon sok családban ez a növekedő gyerekek nevelésének legfőbb eszköze. Valójában nem is szeretet, mert semennyire sem a gyerek elfogadásáról szól, hanem a gyerek akaratának a megtöréséről. A büntetés egy érzelmileg nagyon fájdalmas módja, mely a közösség mintáit hivatott képviselni a gyerek felé. Szerintem rosszabb, mint a verés. Természetesen ezért nem lehet egy szülőt sem megróni, hisz ő is csak egy gyerekkori mintát követ.
A feltételes szeretet legfőbb mintája, hogy akkor vagy szerethető, ha azt teszed, amit elvárnak tőled. Ez néha nem direkt, de attól még teljesen jól működik. Ez akkor is igaz, ha valaki mindenki más helyett elviszi a balhét, ha ő az, aki mindig kerüli a házimunkát, vagy amikor valaki kilóg a sorból. Furán hathat ezt így kimondani, de családi mintázatok mindig sokrétűbbek, mint azt ésszel el tudnánk képzelni.
Amikor a gyerek lázad a szabályok követése ellen, akkor jön a büntetés, a feltételes szeretet alkalmazása.
A feltételes szeretet haszna
A feltételes szeretet a legjobb módja annak, hogy egy család megőrizze a családi mintázatokat. Ez viszont a modern korban életveszélyes. A világunk érzelmi és értékrendi értelemben is annyira változik, hogy a több generáción átívelő családi minták gyakorlatilag megölhetik a jövőnket.
A korábbi mintákból való kitörést a feltételes szeretethez szoktatott embernek a legnagyobb kínszenvedés végigcsinálni. Ehhez nem létezik királyi út. Egy használható önismeret megszerzése, egy hosszú ideig tartó, kemény meló. A korábbi mintáinkat feloldani, az életünk fájdalmas pontjait meggyógyítani, nem egyszerű.
A feltételes szeretetnek viszont van egy olyan vetülete is, hogy a kötődési mintáinkat is meghatározza. A feltételes szeretet állandó bizonytalanságot és bizonyítási vágyat szül, mely a boldogság komoly akadálya. Egy partnerkapcsolatnak vagy egy sikeres vállalkozásnak ez a fajta érzelmi állapot komoly akadályává válhat, s ennek feloldása csak az önmagunk szeretetének következetes gyakorlása révén érhető el.
A családi minták elleni lázadás
Mindazokat, akik nem hajlandóak a család mintáihoz igazodni, vagy egyszerűen nem férnek bele, mert alapvető szabályok és elvárások ellen vétenek, a család kiközösíti, súlyosabb esetben kitagadás, és elüldözés lehet a történet vége.
Sokszor letagadták s elhallgatták mindazokat, akik nem fértek bele a család önmagáról alkotott képébe, okozva a családokban generációkon átívelő érzelmi kihívásokat. Ez volt a sorsa a „házasságon kívül született” gyerekeknek, a gyilkosoknak és rablóknak, az elvált embereknek, a testi fogyatékosoknak és lelki sérülteknek is.
A család hatásának átformálása
Bert Hellinger munkássága semmi másról nem szólt az elmúlt harminc évben, mint az egyes embereknél feltárni azt, hogyan hat rájuk a családjuk története. Kidolgozott, pontosabban kitapasztalt egy módszert, amivel ezen hatásokat el lehet engedni, elsimítva a családban felgyülemlett feszültségek okát is.
A családállításnak (eredeti nevén die Familienaufstellung) egyik nagy előnye, hogy nem a gondolkodó tudatosságot használja fel az elakadások feltárására. A módszer a spontán megérzéseket tudatosítja, s azok révén láthatunk rá azon mintákra, melyek érzelmi elakadásokat, betegségeket és anyagi jellegű kihívásokat okoznak.
S pont a nem analitikus volta miatt támadják sokan. Az analitikus megközelítés számára ugyanis teljesen érthetetlen az a folyamat, ahogy a megoldás kirajzolódik. Van esetleírás, rengeteg jó tapasztalat, nagyjából körvonalazott „elméleti” háttere is, ám a normál tudományos szemlélet számára nehezen befogadható.
Bert Hellinger, aki hajlandó volt mindent feladni azért, hogy valami igazán nagyszerűt adjon a világnak. (A kép forrása: Wikipédia)
A családállítás alapjai
Hellinger egyik korai műve, A szeretet rendje sok mindent megmutat annak a megközelítésnek az elemeiről, amit a munkája során maga is felfedezett. Az viszont igaz, hogy sok olyan dogmával megy szembe a megközelítése, mely az ítélkezésre és a szabályokra épülő életszemlélet alapját jelentik.
Van egy felvétel a youtube-on, amelyen egy nagyszerű barátom és kiváló családállító, Faragó Melinda beszél a családállítás alapjairól. 40 percben összefoglalja mindazon elméleti megfontolásokat, amit a családállítás kapcsán érdemes megérteni résztvevőként. Ennek révén világossá válhat mindaz, amit családállítás során végigcsinálnak az állítást vezetők.
Mutasd meg ezt az írást az ismerőseidnek is!