Az önbizalom fejlesztésére nagyszerű tanácsokat olvashatunk a könyvekben. A bökkenő ott van, hogy ezen tanácsok nem mindenkinek működnek, s ennek okairól a legtöbb könyv semmit sem ír, nem is foglalkoznak ezzel a problémával.
Ez a történet ott válik igazán döcögőssé, hogy nem mindenkinek, csak egyeseknek. Hihetnénk azt, hogy bennünk van a hiba, hogy mi nem csináljuk ezen módszereket rendesen. De a kép ennél picit összetettebb.
Akiknek van önbizalma
Egy kisgyerek sosem kérdi meg, mit tehet, s mit nem. Csak egyszerűen csinálják azt, ami éppen jól esik nekik. Ha jól érzik magukat, mosolyognak. Ha fáj valamijük, sírnak. Ha pedig van egy ötletük, akkor minden további nélkül meg is próbálják azt.
Jól tudják ezt a kisgyerekes anyukák, akik mindent igyekeznek elpakolni a lakásban, ami a kisgyerek számára elérhető helyen van, s vagy a babára lehet veszélyes, vagy a szülőknek oly becses, hogy nem szeretnék, ha bántódása esne.
Nekik semmilyen önbizalomépítő módszerre nincs szüksége. S aki képes elengedni az aggódást és a félelmet, azok pont így tudnak élni, s erre szerintem mindenki tud egy ilyen példát említeni az életéből.
Amikor az önbizalom megcsappan
Őszinte leszek. Az önbizalom megteremtéséért nekem is tennem kell folyamatosan. Sokáig azt láttam, hogy a menedzserkönyvek módszerei nekem sem működnek, s ennek kapcsán nagyon cudarul éreztem magam.
Ezek okáról mindjárt mesélek, de előbb nézzük meg azokat az általános tanácsokat, amik sok sikeres embernek könnyebbé tette az életét, s váltig állítják (a saját jó tapasztalatuk miatt), hogy ezek a módszerek működnek.
Azzal tudod az önbizalmad erősíteni, ha tudatosítod:
- Felejtsd el a megfelelési kényszert!
- A legtöbb félelmed csak gumikrokodil
- Többre vagy képes, mint gondolnád
- Ne hasonlítsd magad másokhoz!
- Nincs olyan, hogy kudarc.
- Már most is sikeres vagy!
- Amit érzel, az nem a valóság!
- Többet és jobbat érdemelsz!
- Csak egy életed van!
- Szeresd magadat!
S a jó gondolatok sorát még simán tudnám tovább is bővíteni, de a lényeg szerintem látszódik. Ezek a mondatok mindegyik valamilyen módon az érzelmeket igyekszik felkorbácsolni. S annak életben tartásával igyekszik extra erőt kölcsönözni a használója.
Kinek javítanak ezen tanácsok az önbizalmán?
Azoknak, akik alapvetően nem igazán foglalkoznak az érzéseikkel, mert a kapcsolataikon vagy a jövőjükön van a figyelmük. S egy óvatlan pillanatban valami olyan történt velük, ami korábban nem. Megjelent valamilyen becsípődés az életükben, ami egyszerűen nem hagyta őket nyugodni, s folyamatosan érzelmeket indukált bennük.
Ezen bevillanásszerű tapasztalatok beleégnek az emberek belsejébe, s akkorra tetterőt kölcsönöz nekik, amivel „képesek a vasbetont is felszántani”. S az idézőjel sok esetben tényleg csak jelképes, mert olyan mértékben felszívják magukat ezek az emberek, hogy akik az útjukba akar állni, s meg akarja őket akadályozni azt vagy félretolják vagy kikerülik.
Őket ugyanis nem lehet megállítani mindaddig, amíg a céljukat el nem érik. Ők a tipikusan azok az emberek, akik képesek és hajlandók a saját gesztenyéjüket akár még a tűzből is kikaparni, s annak minden eredményét is megszerezni.
De ez nem mindenkire igaz!!! Az embereknek csak egy része képes ilyen módon motíválni önmagát, és minden akadályt felvállalva átmenni akár a falon is. S okan mások pedig nem. S szarul érzik magukat, hogy ők miért nem…
A világra nyitott állapotban a kihívásainkkal könnyebben képesek vagyunk szembenézni.
Hogyan lesz önbizalma az összes többi embernek?
Úgy, hogy megkeresik magukban azt a pontot, ami a legjobban érdekli őket. Az első két csoportnak viszonylag hasonló dolgokat kell tennie, némileg eltérő fókusszal, míg a harmadik csapatnak totálisan más utat kell választania, ha boldogulni akar az életében.
Az első csoportba a jövőért aggódó emberek tartoznak. Akik a munkahelyük, az előmenetelük, az anyagi helyzetük, a gyerekük jövője foglalkoztat elsősorban. Nekik találták ki a célállítás módszertanát.
Nekik semmi más dolguk nincs, mint a menedzserkönyvek azon részét elővenni, ahol a célok kitűzéséről, s azok megvalósításának módszereiről van szó. Lakás, kocsi, utazás, pénz nekik a legjobb motiváló erő, melynek ha egyszer rákapnak az érzetére, simán megcsinálhatják a szerencséjüket.
A második csoportot azok alkotják, akik a kapcsolataik által motiválhatóak, mert az van elsődlegesen az életük középpontjában. Nekik kicsit már más a feladat. Minden céljukat úgy kell megfogalmazni, hogy azt emberekhez kössék.
Ez lehet a barátjuk, a párjuk, a szüleik, valamilyen közösség vagy csoport. Ha megtalálják azt a személyes kötődést az életükben, akikért mindent megtennének, akkor már azt is meglelték, mi által képesek szinte bármire.
Az életünk különböző területeinek egyensúlya nem mindig található meg elsőre.
A harmadik csoportba tartozom én is, akinek a helyzete jelentősen különböző az előző kettőtől. Ezernyi érzelem kavarog bennünk, s számunkra az érzelmek tudatos felkorbácsolása nem úgy hat, mint az első két csoportnak. Nekünk ugyanis árt, mert a még több érzés mégtöbb olyan kihívást okoz nekünk, amivel eddig sem tudtunk mit kezdeni.
Számunkra a pillanatnyi érzéseink állandó tengerén kell megtalálnunk azokat a TEVÉKENYSÉGEKET, melyek szinte bármilyen helyzetben örömet és élvezetet nyújtanak. S az sem árt, ha ezért a számunkra örömteli tevékenységekért jól meg is fizetnek
Nekünk a klasszikus célállításai módszerek semmit nem értenek, mert csak a pénzért vagy egy tárgyért igazából a fülünk botját sem mozgatjuk meg. Amikor meg érzelmeket akarnánk kötni hozzájuk, akkor szembesülhetünk avval, hogy ezen tárgyakhoz ezernyi érzés más most is hozzá van nálunk tapadva, csak épp ezen érzések nem túl pozitívak általában.
Személyes tapasztalatom
A megfelelő önbizalom megszerzése kapcsán szoktam igazi keveredést látni az emberek fejében. Annyira képesek vagyunk átvenni azon mintákat, amik a környezetünkben a leggyakoribb, hogy észre sem vesszük a mi saját igényünket. Igen, én is így jártam…
Másrészt a fenti három alapvető fókuszunk annyira rejtve van, hogy más, alapvetően fontos igényünk miatt ezen igények teljesen háttérbe szorulnak. A személyiségtükör konzultációnak pont a három eltérő fókusz megtalálása az elsődleges célja. Mert minden más csak ennek ismeretében határozható meg egy ember életében teljes bizonyossággal.
Mondok egy gyakori félreértést, hogy világos legyen, mi okozhat problémát ennek kapcsán. Sok olyan ember van, akinek remek humora van, remek előadó, s a környezetében állandó a jókedv. Azt hihetnénk, hogy alapvetően az érzései vagy a kapcsolatai határozzák meg ez ilyen ember a cselekedeteit, mert mindig jól akarja magát érezni, s sok ember veszi körül őket.
De ez nem törvényszerűen van így. Az is teljesen reális, hogy az anyagi helyzete vagy az egészsége miatt aggódik, s a társasággal és a jó kedvel igyekszik ezen borús gondolatait elfedni, ideig-óráig kikapcsolni. Több-kevesebb sikerrel.
Amikor viszont az én segítségemmel nézünk rá ezen kérdésre, akkor a cseles kérdéseim révén a napnál is világosabban a felszínre szokott kerülni, mi az alapvető mozgatórugó. S annak minden következményét is meg szoktuk beszélni ezeken a találkozókon…
Arról a helyzetről már nem is merek beszélni, amikor az érzéseinek áradatával küzdő embernek kell segítenem abban, hogy végre képes legyen az érzelmeinek tengerén a felszínén maradni, s nem nyelje el minden érzelmi hullám napokra. De az már a személyiségtükör konzultáció felismeréseinek gyakorlati felhasználásánál kerül elő, egy személyes konzultációs sorozat részeként.
A személyiségtükör konzultáció részletei —>
Mutasd meg ezt az írást az ismerőseidnek is!