A belső gyermek meditáció egy folyamat. Annak megélése és megértése a célja, hogy mi van igazából a belsőnkben. Hogyan éltük túl az életünk eddigi kríziseit, s mely területek igényelnek még belső munkát, érzelmi és tudati feloldást.
Pár gyakorlatias tanács:
- A gyakorlat leírásába tudatosan nem szőttem bele mindazt, amit a belső gyermek meggyógyításáról szóló írásomban leírtam. Az ott leírtakat érdemes a meditáció előtt átolvasni, hogy a gyakorlat elemei érthetőek legyenek.
- A gyakorlat szövegében nem fogom elmagyarázni a lépéseket. Csak azt kérem mindenkitől, hogy az abban foglaltakat minden egyes szakasz után képzelje el, s csak utána olvassa tovább a következő részt. Minden lépésnél lesz pár kérdés, próbáljuk meg felidézni a válaszokat s lejegyzetelni.
- Ha van egy ismerősünk, aki ismeri ezt a technikát, nyugodtan megkérhetjük arra, hogy vezesse le ezt a meditációt, s jegyzetelje le a képeket, amik feljönnek a gyakorlat közben.
- Ne olvassuk el előre a meditációt. Ebben az esetben jobb, ha úgy megyünk végig a folyamaton, hogy nem ismerjük a folyamat lépéseit előre.
A belső gyermek megközelítése
Képzeljünk el egy barlangot, amibe majd be fogunk menni. A bejáratot a nap még megvilágítja, de nem látunk be.
Vizsgájuk meg azt, függetlenül attól a képtől, mely alant van, hogy milyen a fala a mi barlangunknak:
- Meleg vagy hűvös?
- Nyirkos a barlang fala vagy száraz?
- Mennyire szűkül össze a bejárata?
- Elférünk a barlangban, vagy csak szűken, esetlen oldalazva tudunk haladni?
A belső gyermek meditáció védett környezetet igényel, aminek a belső érzetét a barlang képe adja meg.
Belépve a barlangba
A barlang a belsőnket képviseli, s mindazt a világot, ami kifele nem látszik az életünkből. A barlangban megtett távolság a külvilág és a belső világunk közti távolságot mutatja meg.
A barlang száján belépve arra leszünk figyelmesek, hogy a bejárat után elkezd lefele mélyülni:
- Figyeljük meg, mennyire meredeken mélyül a barlang?
- Elméletileg a barlang alján vannak lépcsőfokok. Milyen a lépcső anyaga?
- Milyen érzés befele haladni a barlangba?
- Látunk-e? Ha nem, vegyünk elő a táskánkból egy lámpát!
- Nézzük meg a belső részben is a barlang falát, vannak-e rajta például feliratok?
A lépcső alján
A lépcsőn lefele haladva el fogunk érni egy pontra, ahol elénk kerül majd egy ajtó.
- Elméletileg az ajtó a 10. lépcsőnél van. Mi hanyadik lépcsőnél találtuk meg?
- Miből van az anyaga?
- Van-e az ajtón kilincs, kukucskáló, vasalat, vagy bármi egyéb?
- Van-e az ajtó előtt valami érdekes? Mondjuk egy fáklyatartó?
- Szűrődik-e ki fény az ajtón?
Ne lepődjünk meg, ha nem ajtót találunk a lépcső alján, hanem valami mást. De lehet, hogy nincs is ajtó, s simán be tudunk lépni a barlang belső részébe. De ha nem, az sem baj.
Találkozás a belső gyermekkel
A legnehezebb pont ebben a meditációban az ajtón való bejutás. Az ajtó képviseli mindazt, amivel a belső gyermeket védelmezzük, s mi most pont ennek a védelmi vonalnak az átlépésére készülünk.
Ha nem találtunk ajtót, s találtunk lent egy szobát, akkor ezt a részt átugorhatjuk.
Próbáljunk óvatosan benyitni a barlang alján lévő ajtón:
- Ki tudjuk nyitni?
- Ha be van zárva, van-e kulcs mellette, ami nyitja a zárat?
- Mi az, ami az ajtónyitás kulcsa?
- Vagy esetleg belülről kinyitja valaki?
- Vagy csak belülről nyitható?
Érezzünk rá arra, miként tudunk bejutni a barlangunk belső részére. Ne siessünk, ez egy nagyon érzékeny pontja az életünknek.
Küzdelmes és nehéz gyerekkora lehet, akinek a belső gyermek meditációban egy ilyen arc jön szembe a belső gyermek megpillantásakor.
Az ajtón belüli tér megfigyelése
Amikor belépünk az ajtón belülre, nézzünk jól körül!
- Mit találunk bent a belső teremben?
- Vannak-e bútorok?
- Milyen állapotban van a berendezés? Régi vagy inkább újabb stílusú?
- Mennyire van rend?
- Milyen érzés odabent lenni?
- Világos van, vagy sötét?
- Van-e valaki benn?
Ha nem foglalkoztunk még eleget a korábbi sérüléseink feloldásán,
akkor a belső gyermek környezte sem lesz egy életvidám látvány.
A belső gyerekkel való kapcsolat létrehozása
Elérkeztünk a legfontosabb részhez. Innentől pontról pontra, lépésről lépésre haladjunk.
- Ha eddig a szobában nem találtuk volna meg a gyereket, akkor óvatosan járjunk körbe, s óvatosan keressük meg. Lehet, hogy félelmében elbújt egy sarokba, egy szekrény mögé, vagy egy szekrénybe, komódba.
- Próbáljuk elkapni a pillantását. Várjunk addig, amíg ő maga kezd felénk megnyílni.
- Próbáljunk vele kommunikálni. Néha a szavak segítenek, néha viszont csak figyelni kell, s hagyni, s formálódik a helyzet. Engedd meg magadnak, hogy a belső gyereked vezessen.
- Próbáljuk megérinteni azt, amit szeretne. Lehet, hogy ez sem megy elsőre, mert
- sokáig volt egyedül
- sok bántás érte
- nem mer megbízni másokban
- sokszor csalódott
- Kérdezzük meg, mit tudunk hozzátenni az életéhez. Miben tudjuk az ő életét megkönnyíteni. Van, hogy kapva kap az új lehetőségen, de az is lehet, hogy ehhez neki idő kell.
- Kérdezzünk tőle, miként tehetnénk szebbé a saját életünk, mit változtassunk meg, mit hagyjunk el, mit tanuljunk meg stb.
Magának a meditáció leírásának itt van vége, amit érdemes először végig csinálni. Később is érdemes ehhez a gyakorlathoz visszatérni, hogy a belső lényünkben eltárolt érzéseket fel tudjuk hozni, s el tudjuk engedni.
He ennél egyszerűbb, a mindennapok forgatagában is használható módszert használnál, ismerkedj meg az
EQ fejlesztő
(stressz csökkentő)
online tanfolyamommal—>
