A párkapcsolat az, amiben az egész életünk tapasztalata és tudása megméretődik. Pont ezért nem véletlen, hogy sok embernek komoly fejtörést okoz egy értelmes párkapcsolatot kialakítani.
A párkapcsolati kihívások gyökere többnyire az önértékelési gondok hatására alakulnak ki. Egyik véglet sem túl jó, mert aki kevésre tartja magát, az alárendeli magát a partnerének, míg aki sokra tartja magát, az hajlamos a másik felet elnyomni.
A párkapcsolati kihívások gyökere
Ma már a harmonikus és boldog párkapcsolat vagy család nagyon ritka.
- A családunk története alapvetően meghatároz minket,
- Nincsenek meg azok az élő mintáink, melyek az örömteli és boldog kapcsolat alapjainak megteremtését ösztönöznék.
- A pornó ipar áldásos hatásáról nem is beszélve, mely a szexualitást hétköznapivá tette, lecsökkentette az értékét.
Az eredményt mindenki ismeri:
- Sokan próba cseresznye alapon próbálnak meg párt találni. Mindent bevetnek azért, hogy legyen valakijük.
- A sok sikertelen próbálkozás tapasztalata miatt sokan beleragadnak olyan kapcsolatokban, mely nem felel meg az elvárásaiknak. S nem mernek váltani, mert félnek attól, hogy nem találnak másik, számukra jobban megfelelő párt.
- Aki sok fura példát lát, képes a lehetőségek elől elmenekülni. Előre látják a kapcsolat sanyarú végét. Sokszor minden alap nélkül… S ennek következtében szenvednek az egyedülléttől, mert félnek nyitni mások fele.
Ennek a helyzetnek a feloldása is pont ugyan úgy, egyén szintjén indítható el, mint bármilyen más természetes változás (evolúció). Ezen folyamathoz szükséges információk megszerzése viszont sokkal nehezebb, mint más területek elrendezéséé, mert ezen a területen sokkal több a zavaró és káros információ.
Ez még akkor is igaz, ha az egyértelműen fals információkat tartalmazó forrásokat, a pornó ipar remekeit ki is hagyjuk abból a halmazból, amiben az érdemi információkat keresni szeretnénk.
Idióta próbálkozók
Kiss-Bellouti Ildiko elvégzett egy érdekes kísérletet. Csinált magáról egy igazán jó zsánerképet a Fészbook oldalára, s kíváncsi volt arra, milyen reakciók érkeznek a falára, Messenger fiókjába. Egy blogbejegyzésben tette közzé, mennyire hülye férfiak vannak. Elnézést, amit ő tapasztalt, azt nem lehet másképp megfogalmazni.
Száz számra vannak ilyen fotóbolondok mindenki környezetében. Bármit megtennének azért, hogy valami kapcsolatuk legyenek, ami sokkal többet árt, mint gondolnánk.
Lányokban olyan sérüléseket, ellenállást alakíthatnak ki ezek a próbálkozók, mely idővel egy normálisan közeledő, a nőket tisztelő és szerető férfi közeledését is megnehezítheti. Arról nem beszélve, hogy az így összeszedett kudarcok a férfiak önbecsülését is tovább gyalulja rendesen.
Persze van ilyen nőbe is, ami talán még zavaróbb tud lenni. Semelyik férfinak nem kívánom az ilyen helyzeteket. Nagyon zavarba ejtő volt egy ilyen helyzetnek szem és fültanúja (célpontja) lennem, mert egy ilyen a nyilvánvaló helyzetben sem szívesen bántok meg senkit.
Párkapcsolat kihívásokkal
Ha nincs éppen jó parti a láthatáron, a próbálkozóknak is lehet szerencséje. Ennek oka, hogy idővel mindenkinek szüksége lesz partnerre, s ezért ideig-óráig van, aki bevállal akár egy próbálkozót is. Ennek persze ára lesz, amit bizony sok nő akár évtizedekig is kénytelen lesz fizetni.
A férfiak ugyanis nem véletlenül választják a próbálkozás módszerét. Többnyire van valamilyen sérülés a történet mögött, amit szépen visznek be a kapcsolatba, nehezítve a nő életét is. Amikor a nő rádöbben ennek a történetnek az árára, és van egy kis esze, hamar lapátra teszi az ilyen zűrös férfit.
Ilyenkor a férfinak sok választása nincs, a törvényszerű és keserű a landolás (pofára esés). Mivel nem ismeri magát, s folytonosan megalázza magát egy kis törődésért és szeretetért, kénytelen lesz. A történtek után azon fog tűnődni, hogy őt milyen gaz módon rászedték. Holott ő volt az, aki mindent meg akart tenni a másikért (ezekben a helyzetekben többnyire mind a két fél ludas, mert nem állítja meg a másikat abban, ami neki nem jó).
Aki elárulja önmagát azzal, hogy feladja valódi célját (egy harmonikus kapcsolat megteremtését), annak sok szenvedés lesz osztályrésze. Aki mindent alárendel egy másik embernek, az meg is érdemli. Tudom, hogy ez kegyetlennek hat, de az ilyen szerencsétlen sajnos másból nem képes tanulni. Nekem sem ment másként.
Ők a szeretet kurvái, akik sokkal kiszolgáltatottabbak, mint a prostik, mert egy prostinak az aktus után legalább van pénze, s eleve tisztában volt a helyzettel. De aki megalázza magát mások „szeretetéért”, annak semmije sem marad. Legfeljebb a sebei, amiket nyalogathat.
Az emberi kapcsolódás alapvetően az érzésekről szól. Amit teszünk, az csak kifejezi azt.
A macsó és a cicababa párkapcsolata
A másik véglet sem sokkal jobb. Van aki olyan módon vadászik kapcsolatra, hogy értékesebbnek mutatja magát, mint amilyen. Vagy olyan értékeket mutat, ami nem a sajátja, miközben a valódi tulajdonságait (jókat és rosszakat egyaránt) elrejti.
Az ilyen nők és férfiak sorra döntik meg a nőket/hódítanak meg újabb férfiakat. Ők igazából nem kapcsolódnak másokhoz, csak elveszik azt a „keveset”, ami nekik kell vagy „jár” az élettől.
Ez a kevés rendszerint szex vagy pénz, vagy mindkettő. Rendszeres áldozatai az ilyen embereknek, az időszakos egyedüllétüket elkerülendő, a futó bolondok, akik egy kis kényeztetésért, vagy egy csöppnyi törődésért bármire képesek (férfiak és nők egyaránt!!!).
Félelem a párkapcsolattól
A fentieknek van egy harmadik ellenpólusa is. Amikor valaki megérzi, hogy ő értékes lehet egy másik ember számára, ne adj Isten belé szerethetnek, ezerrel fog menekülni mindattól, ami boldoggá tehetné.
Annál elkeserítőbb nincs a szerető fél számára, mint amikor valaki azért fut el egy kapcsolattól, mert nem tud szeretni, s nem tudja a szeretetet befogadni (elfogadni).
Aki elmenekül egy olyan kapcsolat elől, amelyben szeretve van, az a legszegényebb. Mert nem meri felvállalni, hogy nagyon nagy szüksége van a szeretetre és a törődésre. Inkább elbujdokol, mint felvállalja azt a tényt, hogy ő maga is sebezhető, s szüksége van törődésre.
Egy gyerek születése
A mindennapok akkor vesznek igen éles fordulatot, ha a fenti, érzelmileg zavaros párkapcsolatok egyikébe belecsöppen egy kis élet. A nő hasában elkezd egy kicsi élet kifejlődni, követelve teret magának a világban. Sok pár ilyenkor az elvárások mentén kezd cselekedni. Valljuk be őszintén, nem feltételen túl tudatosan.
A gyerek fogantatása után elindulhat egy összeköltözési folyamat, ami akár a házasságig is elmehet, hogy a születendő gyerek családba szülessen meg. A gyerek miatt kialakuló családoknak lesz egy apró hátulütője. Felborul a család alapját jelentő kapcsolat egyensúlya.
A figyelem gyakran a gyerekre fókuszálódik, miközben a szülőknek önmagukra, és egymásra irányuló figyelme elkezd drasztikusan csökkenni. Erodálva mindent, ami élettelivé és biztonságossá teheti egy gyerek számára a felcseperedést.
Egymás mellett élés, kicsapongás vagy egy élhetetlen otthon lesz a vége, ami senkinek sem jó. A két ember kényszerű együttélése többet árt, mint használ. Ez igaz a szülőkre és a gyerekre is.
Az anyaság az egyik legfőbb küldetése a női létnek. De egyáltalán nem az egyetlen!
Abortusz, egy párkapcsolat halála
A másik, számomra igen morbid lehetőség, a gyerek fogantatása után az abortusz. Ez társadalmilag elfogadott, és elterjedt módja az ilyen helyzetek megoldásának, de számomra az élet szentsége előrébb való.
Nem egy olyan párt láttam az életem során, amelyek nem vállalták fel a megszületendő gyerekért vállalandó felelősséget, hanem elkaparták a születendő kis gyermeket.
Az abortusz kapcsán nekem rendszerint a szívem szorult össze. Én tizenévesként láttam a Néma sikoly c. filmet, s van képem arról, miként küzd ez az apró élet az anya hasában reménytelenül. Akinek van bátorsága, az keressen rá.
Figyelem, csak erős idegzetűek keressenek rá a filmre!!!
A természetes valóságában mutatja be a kis élet haláltusáját!
A legrémesebb, amikor azt látom, hogy egy abortusz után ott próbálták folytatni a párok a kapcsolatot, ahol abbahagyták. A tapasztalat azt mutatja, hogy ez nem megy. Egy abortusz kapcsán a két ember kapcsolata is sérül, s nem csak egy gyerek élete megy veszendőbe értelmetlenül.
Miközben csak Magyarországon több ezer olyan párpárkapcsolat van, amibe évek óta hiába várják egy gyerek megérkezését. Mert nem lehet, vagy ugyan egészségileg minden rendben van, s mégsem sikerül eredményt elérni.
Ismerek olyan három gyerekes anyukát, akinek a magzatai 4.-5. hónapban mentek el (menthetetlenül), s csak a 8. magzatnál derült ki, miért vetélt el egymás után az összes (törvényszerűen, egy immunológiai reakció miatt).
Felelős gyereknevelés
A harmadik lehetőség az, amit főleg fiatal kapcsolatok esetén, nagyon ritkán látni. Azt az esetet, amikor a biológiai ténnyel szembesülve a pár mind a két tagja úgy dönt, felnő a feladathoz.
Elkezdenek a párkapcsolatban felnőttként működni, kihozva magukból a legtöbbet. Valódi szülővé és az életben egy párrá válnak, létrehozva azt a családi környezetet, amiben egy gyerek igazán fel tud nőni.
Az anya felkészül lélekben a gyermek érkezésére, átrendezi az életét, hogy valóban legyen helye az életében a törődésnek és a gondoskodásnak. Miközben a férfi (apa) megteremti ennek külső feltételeit. Létrehozva egy olyan anyagi és érzelmi közeget, amiben a születendő élet egészséges fejlődése lehetővé válik.
A megszületendő gyermek életkilátásai
A világ nem igazságos, valakinek több jut, valakinek kevesebb. Ezzel lehet harcolni, de felesleges. Sokan túlértékelik az anyagi helyzetet, mert minden statisztikai felmérés azt mutatja, hogy akinek több van, az általában úgy tudja a gyerekét felnevelni, hogy az többre jusson.
Csak egy alapvető dolgot nem szoktak figyelembe venni az ilyen felmérés készítői. A siker legfőbb összetevője nem az anyagi háttér, hanem az érzelmi érettség. Aki képes az érzelmeit egyensúlyban tartani, az képes igazán eredményeket elérni. A mai magyar társadalom az érzelmi biztonságot javarészt a pénzhez, a vagyonhoz köti, ezért is képesek a jómódúak nagyobb eredményt elérni. De az anyagiakba való kapaszkodás egy másik félreértése a világunknak, ami ugyan olyan fals életet eredményez, mint egy kényszerű együttélés…
Mutasd meg ezt az írást az ismerőseidnek is!