A reális önértékelés a cselekedeteink, érzelmi reakcióink, gondolkodásunk megfigyelésével kezdődik. Ennek révén alakíthatjuk ki magunkról azt a képet, akinek látjuk magunkat.
Erre azért van szükségünk, mert a gyerekkorunkban kialakult önképünk többnyire nem tökéletes. Kisebb-nagyobb részben azt tükrözi, mit gondoltak rólunk a körülöttünk lévők, s nem azt, hogy milyenek is vagyunk valójában.
S pont ezért sokat elárul rólunk, mennyire azonosulunk azzal a képpel, aminek hisszük magunkat. Ez főleg akkor tud nagyon zavaró lenni, ha az általunk súgalt kép, és a cselekedeteink között óriási távolság tátong.
Önismeret rétegei
Az önismeretet nem érdemes túlmisztifikálni, már egy 10-12 éves gyereknek is határozott képe van arról, ő milyen:
- mire képes;
- mi okoz neki kihívásokat;
- mi elől menekül;
- mi az, amihez ragaszkodik;
- mik az érzékeny pontjai;
- s mivel lehet nála mindent elérni.
Az önismeret ezen rétegét mindenki könnyen megértheti, mert pont ez az, ami alapján a mindennapi döntéseinket jól-rosszul meghozzuk.
A valódi önismeret használata azon a ponton kezd el megnyilvánulni, amikor azt a képet, ami kialakítottunk magunkról, képesek vagyunk tudatosítani, s elkezdeni dolgozni vele.
5 nagy területe van az önismeretnek:
Fontos!
Ez az írás csak a felszint mutatja be, az átalakítás útját nem.
Ahhoz, hogy a teljes képet lásd, tudnod kell azt is, hogyan tudod átformálni mindazt, ami az életedben van.
Amit a nehézségeket okozó érzések és gondolatok elengedése révén az egyik legegyszerűbb megtenni.
- Fizikai megnyilvánulásaink, a stílusunk
- Érzelmeink megnyilvánulásai
- Értelmi megnyilvánulásaink
- Képességeink megnyilvánulásai
- Aktivitásunk megnyilvánulásai
S pontosan ez az öt terület az, amit tudatosan átformálhatunk, s aminek révén az életünk is merőben mássá alakulhat.
A tudatos önismeret kerékkötője
Aki valaha meg akart egy tulajdonságot változtatni az életében, az pillanatok alatt szembetalálkozott önmagával. Szokásaink és reakcióink nem csak azt határozzák meg, kik és mik vagyunk, hanem azt is, mit teszünk.
Évek, néha évtizedek hosszú sora alatt alakultak ki a szokásaink, melyek pont olyan jó szolgálatot tehetnek nekünk, mint ahogy életünk kerékkötőivé is válhatnak.
Ego, a belső világunkat védő mechanizmus
Hangzatosan csak egonak szokás hívni azt a védelmi vonalat, mely a gyereki énünket védi a világ vadságától. Aki elkezd az ego létével és annak hatásával közvetlenül háborúzni, az konkréten maga alatt vágja a fát. Nem lehet az ego hatását kiküszöbölni, maximum a reakciókat átformálni, lecserélni.
Sokan pont az ego miatt buknak el az önfejlesztés útján. Megismerik a saját tulajdonságaikat, elfogadják ezek létét, s utána nem lépnek tovább. Megismerve és tudatosítva a tulajdonságaikat felmentésként használják azt, amilyenek épp pillanatnyilag. Lemondva annak lehetőségéről, hogy jobb életet élhessenek.
Az ego, a személyiség pont olyan hatású az életünkre, mint egy páncélzat
Aki képes az önigazolás csapdáján túllépni, az sem érezheti magát biztonságban. Önmagunk átformálásának van sok más olyan pontja, mely nélkül az összes próbálkozás kudarcra lesz ítélve.
Az ego védelmi mechanizmusai mögött komoly érzelmi töltetű emlékek és belső feszültségek húzódnak meg, amik felismerése semmivel sem könnyebb, mint reálisan
megérteni szokásaink működését–>>
Mutasd meg ezt az írást az ismerőseidnek is!
