Miután átéltük az első egységélményünk, tudatosan keresni fogjuk a lehetőséget, hogy újra átélhessük. Sokan visszamennek ugyanarra a helyre ahol először megtapasztalták az egységélményt. Sok esetben tudatos választás, hogy ugyanabban a holdfázisban vagy ugyanabban a napszakban, esetleg ugyanazokkal az emberekkel.
A valóság megtapasztalásának titka viszont teljesen máshogy lelhető meg, és ezt a felhők képével fogom részletesen bemutatni.
Az egység élmény alapja
Képzeljünk el egy sűrűn felhős eget, mely az akadályainkat jelképezi, és egy pici fénysugarat, mely ha megérint minket, az jelképezi az egységélmény tapasztalatát. Az egységélmény ezen kép szerint olyan, mint amikor a teljesen beborult égen egy pici fénysugár egy pillanatra áthatol, s megérinti az arcunkat.
Akkor leszünk képesek tisztábban megtapasztalni a valóságot, ha az akadályainkat jelképező felhőket eltávolítjuk az égről.
Akinek olyan szerencséje van, hogy egy megvalósított mester, egy jól képzett tanító van jelen az életében, az sokszor átélheti a jelenlétében az egység élményét. Egy jó tanító ugyanis sok külső körülményt tud úgy alakítani, hogy az egységélményt újra és újra megtapasztalhassuk.
Akinek viszont ez a fajta lehetőség, nem áll rendelkezésére, mert a tanítójával ritkán találkozik, vagy mert egyedül jár az úton, az kénytelen más módszerhez folyamodni.
Az tudatos spirituális úton járás
Az amerikai hadsereg elit alakulataiban van egy alapszabály. Az elit csapatokat a többi egységtől az különbözeti meg, hogy az alapokban sokkal nagyobb a rutinjuk. És erre tudatosan építenek is, ezért olyan nehéz mondjuk egy tengerészgyalogos kiképzése.
Ha valaki tudatosan meg szeretné teremteni az egységélmény tapasztalatát, akkor a spirituális útkeresés alapjaiban kell nagyon jónak lennie. El kell távolítania azokat az akadályokat, mely ennek a megélését gátolja. A tapasztalatok és az élmények állandó kergetése helyett:
- Önismeret tudatos alkalmazása
- Szokásaink és szorongásaink megfigyelése
- Szokásaink és szorongásaink elengedése
- Ellazult meditáció megtapasztalása
- Érzéseink és érzelmeink megfigyelése
- Érzelmeink és érzéseink újfajta megélése
Tudom, aki ezen cikksorozatot folyamatában olvassa, annak ez már a könyökén jön ki. De ennek megértése és elfogadása annyira alapvető, hogy nem hagyhatom ki egyik lépésnél sem.
Mert minden lépés ráépül az előzőekre. S ha nem hangsúlyozom ki, akkor csak délibábot árulnák a korom sötét éjszakában, mint oly sok spirituális „guru”.
Az egységélmény kockázatai
No ez is sok helyen hiányzik. A spirituális útnak, a lélek útjának ezernyi veszélye és buktatója van, s talán az egyikkel pont itt kell foglalkozni.
Az első egységélmény tapasztalata hatalmas zsákutcává alakulhat, mert az egó bármire képes.
Sokan azt hiszik, hogy a körülmények és feltételek révén egyszer képesek voltak rápillantani a valóságra és ezáltal mindentudókká váltak és mindent elértek.
Ha az egységélmény tapasztalatának a következtében valakinek elszáll az egoja, erre az életre garantáltan elvágja magát a fejlődéstől.
Ugyanis minden tapasztalat és minden megértés ugyanolyan közös, mint a levegő amit beszívunk. Ha ezeket megpróbáljuk egoisztikusan kisajátítani, mert nem látjuk a mögötte lévő elvet, azáltal egyrészt magunkat csapjuk be, de a nagyobb probléma, hogy másokat is megvezethetünk. Mely komoly tehertétellé válhat az életünkben.
A spirituális tapasztalás mindig egyéni és egyedi, de mindaz, amit abból hasznosítani lehet, az a közösségé is. Mindazok akiknek valódi spirituális tapasztalata van, annak kiemelt felelőssége van a környezetéért, mert ők képesek meglátni azt, ami körülöttük van, s megfelelően átadva a megértésüket és tudásukat képesek mások életét is örömtelibbé és boldogabbá formálni.
Tudatos spirituális tapasztalatok sorozata
Ha az ego nem gyűrt magunk alá és az első tapasztalatink után nem hagytunk fel a tudatos önformálással, érdemben megváltozhat a látásmódunk. Képesek leszünk a dolgok működésének olyan mélyebb rétegeit is meglátni, mely mások számára teljességgel lehetetlen.
Ez nagyon keveseknek adatik meg. Időnként nekem is vannak ilyen periódusaim, de nem mondanám azt, hogy folyamatosan ebben élek.
Amikor beteg vagyok, amikor fáradt vagyok, amikor a mindennapok dolgai teljességgel elhavaznak, akkor én is a hétköznapi emberek szintjén működöm. Az hogy valakinek vannak spirituális tapasztalatai, az nem jelenti azt, hogy ő szent lenne, hogy nem lehetnek problémái, kihívásai vagy hibái.
A legnagyobb kérdés mindig az:
- a spirituális tapasztalatokkal rendelkező ember mennyire őszinte önmagával kapcsolatban,
- mennyire képes önmagát látni a saját hibáival együtt, és
- mit csinál a saját hibáival.
Mert aki látta a valóságot, az már soha sem lesz olyan, mint egy hétköznapi ember. Sokkal többet lát, hall és érzékel, mint mások. S pont ebből adódóan sokkal nagyobb a felelőssége, mint bárki másnak. Mert rálát valamennyire az élet forgatagára, s nem veszik el benne folyamatosan.
S ezen a ponton a belső úton járás ketté ágazik. Egyrészt a korábbi munka folytatódik, ahogy egyre jobban rálátunk a magunk elől is elrejtett hibáinkra. Másrészt szembe kell nézni egy következő feladattal is:
A tudatos jelenlét megtapasztalása —>
Mutasd meg ezt az írást az ismerőseidnek is!