A spirituális útkeresés nem veszélytelen játék. A tudatos jelenlét révén rájöhetünk, hogy a személyiségünk csak a múltunk tákolmánya és semmi köze ahhoz, akik valójában vagyunk.
Amikor a személyiségünket megkérdőjelezzük, képesek vagyunk átformálni az életünket. Onnantól kezdve már nem bonyolódunk bele a mindennapok őrületébe, elhagyva egy rakás olyan viszonyítási pontot az életünkből, amik elhagyásáról korábban még álmodni sem mertünk.
A személyiségfejlesztés marketinges módra
Tele van a marketing irodalom olyan módszerekkel és tanácsokkal, melyek azt javasolják, hogy fogalmazd meg azt, ki szeretnél lenni (lehetőleg tömören), és utána ezt naponta olvasd fel ötvenszer, százszor vagy még több alkalommal.
Az olyan kiegyensúlyozott embereknek, akiknek a saját belső képük és a külső világuk nem áll szöges ellentétben, és ebből adódóan kevés dráma van az életükben, azoknak ezek a módszerek működni szoktak. Főleg akkor, ha képesek ezeket érzésekkel megtölteni.
El is mondják ezek a könyvek, hogy ezek a módszerek csak az „legelkötelezettebbeknek”, csak a „legkiválóbbaknak” és a „legkitartóbbaknak” hoznak eredményt. De hogy ennek mi az oka, és mit lehet kezdeni az esetlegesen megjelenő kihívásokkal, arról egy szó sem esik
A könyvekben rengeteg ismeret van, ami segít megújítani az életünket. Általában…
A személyiség fejlesztésének a gátja
Itt most sok feltételes mondat következik, ami szerintem nem fog meglepni akkor, ha ezt a sorozatot olvasod. Ugyan az eddigiekhez képest most egy másik aspektus kerül előtérbe, de a lényeg nem sokat változik..
Fontos!
Ez az írás csak a felszint mutatja be, az átalakítás útját nem.
Ahhoz, hogy a teljes képet lásd, tudnod kell azt is, hogyan tudod átformálni mindazt, ami az életedben van.
Amit a nehézségeket okozó érzések és gondolatok elengedése révén az egyik legegyszerűbb megtenni.
- Ha nem figyeljük meg önmagunkat;
- ha nem figyeljük meg a szokásainkat és szorongásainkat;
- ha nem engedjük el a szokásainkat és szorongásainkat;
- ha nem tudunk ellazultan meditálni;
- ha nem ismerjük meg az érzéseinket és érzelmeinket;
- ha nem vagyunk hajlandók az érzéseink és érzelmeink másként megélni;
- ha nem vagyunk képesek megtapasztalni a jelen pillanatot és
- ha nem vagyunk képesek látni azt, ami az életünkben történik
akkor a korábban megtanult, társadalmilag elfogadott mintáink nem fognak működni. Mert rálátunk mindarra, amit ezen készen kapott minták okoznak az életünkben.
Próbálunk megfelelni egy képnek, miközben meg pont azt nem éljük át, ami igazán örömtelivé, boldoggá és szabaddá tehetne minket.
A személyiség tudatos átformálása
Amikor rálátunk a saját valóságunkra, akkor képesek leszünk igazán felfedezni azt, hogy mi akadályozza az életünket.
- Mik azok a gyerekkori emlékek, melyek egyes félelmeink alapjait jelentik?
- Mik azok a viselkedésminták, amik egyes emberekhez kötnek a múltunkból?
- Mik azok a táplálkozási és ruházkodási szokásaink, melyek jól hangzottak anno, de ma már nem minket szolgálnak?
- Mik azok a beszédbeli és viselkedésbeli elemek, amik inkább eltávolítanak másoktól, mint hogy közelebb hoznának bennünket?
- S mik azok a korábbi „parancsok”, amik miatt egyes tevékenységektől ódzkodunk vagy egyenesen elkerüljük azokat?
Amikor viszont ezeken érdemben változtatni szeretnénk, eljön az a pillanat, hogy érdemben más típusú kérdéseket kell feltennünk. Melyek a belső világunk működésére mutatnak rá, s nem csak a felszínt kapargatják. Ezek lesznek az önismeret fő kérdései —>
Mindenkit arra bíztatok, ne akarjon megállni a felszínes jólét állapotánál. Merjen mögé nézni az önvédelmi mechanizmusainknak, az emlékeink és érzelmi lenyomataink.S merjen belenézni a lényének belső működésébe, s merjen változtatni, felfedezni és megélni valódi önmagát.
Sokan az enneagram kapcsán csak 9 személyiségtípust látnak, elfeledve a lét sokszínűségét.
A társadalmi mintáink elengedésén túl
Ennek következtében képesek leszünk érdemben megtapasztalni a bennünk szunnyadó erőt, mely túlmutat a társadalmi elvárások és szülői minták követésén. Ezen állapot elérése egy igen fájdalmas folyamat lehet, mert mindaz, amit eddig hittünk magunkról, az ezen a ponton ténylegesen elkezd összetörni.
Már persze csak akkor, ha eddig nem ismertük volna fel, hogy mindaz, amit korábban gondoltunk magunkról, azok nem mi vagyunk valójában.
Ez a folyamat azonban nem öncélú mazochizmus. Hanem annak módszere, hogy túllépve a belénk programozott elvárásokon ráláthassunk a valódi életfeladatunkra. Ami születésünktől a mienk, s melyhez minden szükséges alappal rendelkezünk.
Következő lépés:
Az életfeladatunk felismerése —>
Mutasd meg ezt az írást az ismerőseidnek is!
